Magyarország helységnévtára 1933

Előszó

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal legutóbb az 1926. év végén adta ki Magyarország Helységnévtárát. A mű megjelenése óta beállott számos változás, valamint az 1930. évi népszámlálás útján nyert újabb adatok múlhatatlanul szükségessé tették újabb kiadás megjelentetését.
Az új kiadás, amely külső alakja tekintetében a háborúelőtti hivatalos Helységnévtár alakját követi, nagyobb tartalmi bőségétől eltekintve, az 1926. évi Helységnévtár rendszerén épült fel.
A „Közigazgatási beosztás" című rész az idevonatkozó számszerű adatokat tartalmazó kimutatással bővült.
A „Betűrendes rész" jelentékenyen bővült. Nevezetesen közli a mai Magyarország községeire nézve illetékes pénzügyigazgatóság, közjegyzőség, ipartestület, orvos, állatorvos székhelyét, feltünteti a vasúti állomással vagy megállóhellyel nem bíró községeknél a lakosság által használt legközelebbi vasúti állomást vagy megállóhelyet; felsorolja az egyes községekben működő kisdedóvókat, elemi, közép-, szak- és főiskolák számát jelleg szerint, továbbá a gyári és gyári jellegű üzemek számát és a gyógyfürdőket. Az Országos Balneológiai Egyesület által nyilvántartott gyógyfürdők betűrendes kimutatás alakjában a Helységnévtár „Függelék'6-eben is közöltetnek.
A trianoni békeszerződés értelmében elcsatolt területek községeit tárgyaló rész annyiban bővült, hogy a községek betűrendes felsorolását megelőzi ezeknek a területeknek jelenlegi közigazgatási felosztása és hogy az egyes községeknél nemcsak a trianoni békekötés előtt illetékes vármegye neve, hanem a jelenlegi közigazgatási beosztás is fel van tüntetve.
A „Függelék"-ben szereplő fontosabb közigazgatási és egyéb szervek minisztériumok szerinti csoportosításban közöltetnek. Ez a rész is bővült. A legfontosabb újítás a postaigazgatóságok, az egyházi hatóságok, a kir. járásbíróságok, a kir. köz jegyzőségek, a kir. közjegyzői és az ügyvédi kamarák területi hatáskörének ismertetése. Ugyancsak a „Függelékében szerepelnek a mai Magyarország területén az egyes vármegyék helyneveinek az 1898. évi IV. tc. alapján az 1900-1910. évi időközben történt megállapítása időpontjától végrehajtott községegyesítések, községnévváltoztatások és új községalakulások. A községegvesítések és névváltoztatások a betűrendes részben is fel vannak tüntetve.
Az 1926. évi Helységnévtár mellékleteként adott nagyméretű közigazgatási és közlekedési térkép kiadását, annak költséges előállítására való tekintettel mellőztük, de ezúttal is van a Helységnévtárnak hét kisebbméretű térképmelléklete a fontosabb szervek területi hatásköréről.
A Központi Statisztikai Hivatal hálás köszönettel emlékezik meg ehelyütt a Postavezérigazgatóságnak arról az értékes segítségéről, melyben a postai adatok összeállítása terén részesítette.

Budapest, 1933. évi június hó 20-án.
M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. Vissza