Magyarország helységnévtára 1956

Előszó

Magyarország 1952. évi Helységnévtárának megjelenése óta a települések igazgatási beosztásában számos változás történt. Az államigazgatás egyszerűsítésének eredményeképpen 12 kevés lakosú járás megszűnt; ennek következtében 181 község más járásokba került át. További - megye illetve járáshatárt módosító - területrendezési intézkedések folytán 6 községet más megyébe, 29 községet pedig más járásba osztottak be.
1952. január óta külterületi lakotthelyekből, valamint községek szétválasztásával 50 új község alakult; összevonások, illetve városhoz csatolások következtében 14 község megszűnt, 5 községet várossá fejlesztettek. Az új községalakulások és területcsatolások során 562 külterületi lakotthely más községhez, illetve városhoz került. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1954. évi 12. sz. határozata Budapesten kívül az ország 4 legnagyobb városát kiemelte a megyei tanácsok hatásköréből; a Minisztertanács egyes határozatai pedig 1954. október 1-ig bezárólag a többi várost, járási jogkörrel felruházva, közvetlenül az illetékes megyei tanácsoknak rendelték alá.
Ezenkívül még sok egyéb változás is történt, így pl. 31 községnek megváltozott, a neve; a postaszervekben, a vasúti és autóbuszmegállókban történt változások többszáz települést érintettek. Az 1952. évi Helységnévtárnak az 1953-ban kiadott Pótfüzete a felsorolt változásoknak csak egy részét tartalmazza, és az azóta történt nagyszámú változás a Pótfüzet használhatóságát jelentősen csökkentette. Az említett okok, valamint az a tény, hogy az 1952. évi Helységnévtár példányai elkeltek, szükségessé tették az új Helységnévtár kiadását. A felszabadulás óta a Helységnévtár első ízben közli a városok és valamennyi község lakosszámára vonatkozó adatokat. Az új Helységnévtár igazgatási adatai az 1956. február 1-i állapotra vonatkoznak.

Budapest, 1956. február hó
Központi Statisztikai Hivatal Vissza