1.055.266
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Magyarország közgazdasága 1939
Közgazdasági évkönyv 1939 évről
| Kiadó: | Gergely R. Könyvkereskedés |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 574 oldal |
| Sorozatcím: | Közgazdasági évkönyv |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| Előszó | 3 |
| Általános rész | |
| Horthy Miklós kormányzó | 5 |
| Az ország két súlyos problémája | |
| Imrédy miniszterelnök válaszúton | |
| Alkotmányjogi aggodalmak | |
| Bethlen István gróf állásfoglalása | |
| A kormány lemondása | 11 |
| Teleki Pál gróf miniszterelnök | |
| Az új képviselőválasztások részletei és eredménye | 14 |
| A cseh-morva protektorátus | |
| A szlovák önállóság körülményei | |
| Eszterházy János gróf | 19 |
| Cseh határsértés | |
| Diplomáciai lépések | |
| Honvédeink bevonulása Kárpátaljára | |
| Magyar közigazgatás | |
| Perényi Zsigmond kormányzói biztos | 24 |
| Mozgalmak hazai németségünk körében | |
| A törzsökös magyarok táborának megszervezése | |
| Gróf Csáky István nyilatkozata | |
| A két tengely | |
| Magyar-olasz összhang | |
| A Balkánállamok összetartása és békéje | 27 |
| A háború kitörése | |
| Árszabályozás és pengővédelem | |
| Gazdasági életünk szilárd helyzete | 30 |
| Hadigazdálkodás mindenütt | |
| Az európai államok együttműködése | |
| XII. Pius pápa első enciklikájának néhány mondata | 33 |
| Nemzetközi politikai események | |
| A bonyolult nemzetközi helyzet vázlata | |
| Az események ismertetésének módszere | 35 |
| Csatlakozászunk az antikomintern-paktumhoz | |
| Teleki és Csáky római utazása | |
| A salzburgi találkozó | |
| A magyar-román viszony | |
| A cseh-szlovák nemzeti bizottság | 36 |
| A spanyol polgárháború | |
| Az angol és francia érdekek | |
| A Franco-kormány elismerése | |
| Az olasz csapatok hazaszállítása | |
| A japán-kínai háború | |
| A fegyverszállító kikötők elfoglalása | |
| A tiencsini blokád | |
| Angol-francia haditanács Singapore-ban | |
| A tokioi angol-japán egyezmény | |
| A japán-amerikai kereskedelmi szerződés felmondása | |
| Amerika új flotta-támaszpontjai | 39 |
| Az Amerikai Egyesült-Államok semlegességi törvénye | |
| Kompromisszum | |
| Az E. Á. külpolitikája | 45 |
| Olaszország magatartása | |
| A trónbeszéd | |
| Albánia megszállása | |
| Nemzetközi nyugtalanság | |
| Olasz-német szövetségi szerződés | |
| Teleki és Csáky római utazása | |
| Ciano, Ribbentrop, Csáky Salzburgban | |
| Az olasz uralkodópár a pápánál | 47 |
| Németország nemzetközi és gazdasági politikája | |
| A külföldön élő németek hazatelepítése | |
| Merénylet Hitler ellen Münchenben | |
| Bevonulás Csehországba | |
| A német-szlovák szerződés | 51 |
| A német-olasz politikai és katonai szövetség | 55 |
| A német-román viszony | |
| Gazdasági egyezmény | 56 |
| A német-orosz megnemtámadási szerződés | |
| Ennek előzményei | |
| A megállapodások szószerinti szövege | 56 |
| A német-lengyel viszony | |
| Hitler felmondja a megnemtámadási szerződést | |
| Angol-francia garancia | |
| A danzigi kérdés kiélesedése | |
| Megindulnak a hadműveletek | |
| Megindulnak az oroszok is | |
| Lengyelország megszállása és felosztása | 60 |
| Anglia gazdasági és stratégiai helyzete | |
| Hadi felkészülésének nagyarányú erőfeszítése | |
| A bekerítési terv | |
| A Hudson-Wohltat-béketerv | |
| Hadüzenet Németországnak | |
| Az angol uralkodópár amerikai útja | 63 |
| A francia helyzet | |
| A francia-német és a francia-olasz viszony | |
| Belpolitikai tisztogatás | |
| A francia-török egyezmény | |
| A francia-német határ lezárása | 66 |
| A francia-angol együttműködés | |
| Az orosz tárgyalások | |
| Teljes gazdasági, pénzügyi és katonai szolidaritás | 68 |
| Szovjetoroszország az európai politikában | |
| A lengyel megszállás | |
| Az orosz-német viszony | |
| Az orosz szerződések Észtországgal, Lettországgal és Litvániával | 70 |
| Az orosz-finn ellentét | |
| A háború megindítása | |
| A Népszövetség beavatkozása | 72 |
| Az angol-francia-német háború kitörése | |
| A blokád | |
| A hadi dugárúkra vonatkozó rendeletek | |
| A semleges államok nyugtalansága | 74 |
| XII. Pius pápa béke-akciói és béketervezése | |
| Roosvelt elnök erőfeszítései | |
| Vilma holland királynő és III. Lipót belga király közvetítő ajánlata | |
| Hitler békeajánlata és ennek elutasítása | 77 |
| Állami pénzügyek | |
| Rendkívüli idők, rendkívüli feladatok és kötelességek | |
| A hadi felkészültség az államok költségvetéseiben | |
| Az átmenet-gazdaság gondjai | 80 |
| Állampénzügyi helyzetünk | |
| Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter költségvetési beszéde | 83 |
| Az 1939/40. évi költségvetés | |
| Fősommázat | |
| A kiadási és bevételi főcsoportok összehasonlítása | |
| A másfélszeres költségvetés hátránya | 86 |
| Az 1937/38. évi zárszámadás | |
| Államadóságaink állása | 93 |
| Az egymilliárdos nemzeti beruházási alap | |
| Kölcsönműveletek | |
| Az országos döntőbizottságok | |
| A mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap | |
| Az új adókivetési rendelet | |
| Az adók jobb kimunkálása | 96 |
| Az adóstatisztika | |
| A társasvállalatok tőke-megoszlása | |
| A fejenkénti adóteher | 98 |
| A legfontosabb pénzügyi rendeletek 1939-ben | 100 |
| Devizagazdálkodásunk és a Magyar Nemzeti Bank - Nemzetközi devizahelyzet | |
| Az egészséges jegybankpolitika | 107 |
| Magyar pénz- és tőkepiac szabályozására alakult intézet rt. megalakítása | |
| Az arany- és devizakészlet felértékelése | |
| Az új főtanács | 108 |
| A Magyar Nemzeti Bank mérleg- és eredményszámlája | |
| A mérlegtételek változásainak magyarázata | |
| A bankjegyforgalom alakulása | |
| A háború kihatása a Nemzeti Bank valutajegyzéseire | 109 |
| Az osztaléktranszfer engedélyezése | |
| Az osztaléktranszferálást kérő vállalatok jegyzéke | |
| Külföldi tartozásaink szolgálata | 114 |
| A Nemzetközi Bank kamatláb politikája | 116 |
| A Felvidék és Kárpátalja pénzügyi egyesítése az anyaországgal | 116 |
| A Nemzeti Bank által megállapított felárak 1939 végén | 117 |
| Devizagazdálkodásunk 1939-ben | 117 |
| A Nemzeti Bank státuszának alakulása | 119 |
| Dr. Baranyai Lipót titkos tanácsosi kinevezése | 119 |
| Az állami igénybevétel számszerű adatai | |
| A váltópénz-forgalomra vonatkozó pénzügyminiszteri rendelkezés | |
| Új 10 pengős bankjegyek | 120 |
| Nemzetközi kamatláb-változások | |
| Angol és francia devizakorlátozások | |
| A háborús bankjegyforgalom az egyes államokban | |
| Az aranykészletre vonatkozó adatok | |
| A danzingi forint és lengyel zloty sorsa | |
| Fontosabb valuták árfolyamváltozásai | 121 |
| Nemzetközi váltóárfolyamok Zürichben és Budapesten | 124 |
| Háborús kiadások és a valuták | |
| Az angol-francia pénzügyi esemény | |
| Keynes kényszertakarékossági terve | 124 |
| A nemzetközi tőkeáramlások zsákutcában | |
| Az Egyesült-Államokban felgyülemlett arany problémája | |
| Anglia és Amerika külföldi tőkebefektetései 1921-1939 | 125 |
| Tervek a nemzetközi tőkemozgalom újból való megindítására | |
| A kopenhágai nemzetközi kamarai értekezlet | |
| Dr. Kresz Károly javaslata | 127 |
| A mendelssohn-bankház bukása | |
| A holland bankfúziók | 129 |
| Az ezüst politika megváltozása | 130 |
| A Német Birodalmi Bank reformja | |
| Új hitelelméletek | |
| Dr. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter az arany szerepéről | |
| Mennyiben újak az új elméletek | |
| A közgazdaságtan valódi alapja | 131 |
| A Nemzeti Bank 1939. évi fontosabb körlevelei | 135 |
| Pénzpiac és hitelélet | |
| Nemzetközi helyzet és a pénzintézetek | |
| A beruházási kölcsön finanszírozása | |
| Nyersanyaggazdálkodás és a pénzintézetek | 143 |
| Bankellenőrzés és bankpolitika | |
| A betéti kamatláb | |
| Bankköltségek | 145 |
| Pénzintézeti Központ taglétszámának változásai | 148 |
| Koncentrációs folyamat a hiteléletben | |
| Magánbankok sorvadása | |
| Pénzintézetek túlzott adatszolgáltatási kötelezettsége | 151 |
| Fabinyi Tihamér, Lamotte Károly és Jakabb Oszkár a hitelélet problémáiról és a bankok közérdekű szerepéről | 152 |
| A 100 éves Pesti Hazai Első Takarékpénztár | 153 |
| A visszatért területek pénzügyi egyesítése az anyaországgal | 153 |
| A Pénzintézeti Központ revíziós hatáskörének kiterjesztése | 153 |
| Nagy bankok alaptőke-tranzakciói | |
| Betétfejlődés és a bankjegyforgalom | 155 |
| Pénzintézeti Központ tagintézeteinek egyesített mérlegadatai és azok részletes ismertetése | |
| Átlagos saját tőke- és betétállomány | |
| A pénzintézetek jövedelmezősége és likviditása | |
| Kamatnívó | 157 |
| A gazdatartozások újabb rendezése | |
| Mezőgazdasági hitelügy | 167 |
| Dr. Vajda Ákos: A hitelszervezet az agrárérdek szolgálatában c. előadása | 171 |
| Dr. Éber Antal tanulmánya a földbirtokreform finanszírozásáról | 172 |
| Valutaadósságok pengősítése | |
| Akció-hitelek | 173 |
| Dr. Nyulászi János tanulmánya a pénzintézetek adóterhéről | 175 |
| A nagy pénzintézetek fontosabb mérlegadatainak fejlődése és részletes ismertetése | 176 |
| Húszéves TÉBE | 178 |
| Az év halottai | 179 |
| Az Országos Központi Hitelszövetkezet | 180 |
| A Postatakarékpénztár | 181 |
| Áru- és értéktőzsde | |
| Az árutőzsde és a búzaértékesítés | 183 |
| Lépcsőzetes búzaárak | |
| A Futura nagy búzavásárlásai | |
| A kivitel | |
| A határidőüzlet | |
| A búza új terület-körzeti beosztása | 188 |
| A szemestermények legmagasabb árainak megállapítása | 191 |
| A helyzet a világpiacokon | |
| Nemzetközi búzatanácsadó értekezlet | |
| A világ búzatermelése és vetésterületei | |
| Világ-búzaegyezmény terve | 195 |
| A szemestermények áralakulásának 1934-1939-ben | |
| A takarmány-, a mag- és a lisztpiac áralakulása | |
| A liszt-kiörlés | |
| Konjuktúrahelyzet és az értéktőzsde | |
| A nemzetközi politikai helyzet kihatása az árfolyamokra | 198 |
| A vállalatok megváltozott osztalékpolitikája | |
| A spekuláció és kontremin alkonya a tőzsdén | |
| A megbélyegzett tőzsde | 202 |
| Teljes tőzsdei árfolyamlap az 1934-1939. évekről | |
| Fontosabb részvények árfolyamemelkedés és jövedelmezősége | |
| A fix papírok különleges hosszmozgalma | |
| Részvény vagy kötvény | 205 |
| A legutóbb 15 év árfolyamkilengései | |
| Vezető részvények osztalékai | |
| Bankpapírok magánforgalmi árfolyamai | 212 |
| Magyar tőzsdeindex | |
| A tőzsdei forgalom adatai | |
| Árfolyamértékek hullámzásai | |
| Új üzleti határozmányok | 215 |
| A külföld tőkeérdekeltsége a magyar részvényvagyonban | |
| A osztaléktranszfer | 217 |
| A 75 éves tőzsde | 218 |
| Új tőzsdetanács és elnökség | 220 |
| Nemzetközi tőzsdei helyzet | 220 |
| A tőzsde és a vállalatok tőkeszükséglete | |
| Részvénytársaságok életében bekövetkezett fontosabb változások | 221 |
| Biztosítás | |
| A biztosítás nagy jelentősége | 223 |
| Életbiztosítás: Direkt és indirekt díjbevételek | |
| Haláleseti és vegyes biztosítás | |
| Stagnáló üzlet | |
| A népbiztosítás is lassan fejlődik | |
| A minimális díjak | |
| A kis biztosítás költségei | 224 |
| Tűzbiztosítás: A díjbevételek emelkedése | |
| Tűzkárok | 224 |
| Jégbiztosítás: Díjbevételek | |
| Veszteséges volt a jégüzlet | |
| Nem fejlődik a biztosítási hajlandóság | 228 |
| Betörésbiztosítás: Emelkedő díjbevételek | |
| Kedvezőbb kárarány | 229 |
| Baleset-, szavatosság- és autóbiztosítás: Díjbevételek | |
| Emelkedés mind a három ágazatban | 229 |
| Az autóbiztosítás nehézségei és rossz káraránya | |
| Szállítmánybiztosítás: A díjbevétel | |
| Háborús kockázat | 230 |
| Megindult az üzlet | |
| Üvegbiztosító: Javuló díjbevételek | 231 |
| A kárarány nem kedvező | 231 |
| A Felügyelő Hatóság reformja | 232 |
| A letelepedési tilalom fenntartása | 233 |
| Kötvényátruházások | 233 |
| Általános problémák: Idegen valutára szóló biztosítások díja | |
| Az iparigazolvány-ügy | |
| A zsidótörvény és az ügynök-kérdés | |
| Átképző tanfolyamok | 234 |
| Gebhardt Domonkos, a Biosz elnökének akciói | |
| A Biffa megalapítása | 236 |
| A Magyar Biztosítástudományi Társulat szakosztályi előadásai | 237 |
| Külkereskedelem | |
| Törekvések a nemzetközi kereskedelem megkönnyítésére | |
| Gratz Gusztáv előadása | 239 |
| Németország és Anglia külkereskedelmi bírkózása | |
| A német-román szerződés | |
| Délkeleteurópa kereskedelempolitikai helyzete | |
| Anglia exporthitelei | |
| A márkaárfolyam külkereskedelmi eszközként használása | |
| Anglia drágább áron történő vásárlásai | |
| Az amerikai kereskedelempolitika új elvei | 240 |
| A német-orosz kereskedelmi szerződés | |
| A német igények és az orosz teljesítőképesség | |
| Német törekvések a kiviteli rugalmasság elősegítésére | |
| Németország és a semleges országok külkereskedelmi kapcsolata | |
| A német külkereskedelem és az egyes európai területek | 244 |
| Az angol és semleges hajótér | |
| Hajótér veszteségek | |
| A semleges országok áruforgalma | 247 |
| Magyarország német vásárlásai | |
| Törekvések a német ipari szállítások fokozására | |
| Knob Sándor nyilatkozata a német kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről | 248 |
| Külkereskedelmünk szállítási akadályai | |
| A német kikötőkben rekedt áruk ügye | |
| A Horthy-vonatok | |
| Új vasúti és hajózási szállítási útvonalak | |
| Hajótér biztosítása | |
| Olasz hajózási megállapdás | 249 |
| Az angol bojkotteljárás | |
| Nyersanyagkötések bejelentése | |
| Származási bizonyítvány angol kivitelnél | |
| 1939. eseményeinek behatása külkereskedelmi strukturánkra | |
| Az új európai térkép | |
| Kárpátalja visszacsatolásának következményei | |
| A háború kitörésének hatása külkereskedelmi versenyhelyzetünkre | 251 |
| A nyersanyag szállítások biztosítása | |
| Ipari kivitelünk fokozása | |
| A szabadkikötőnk szerepe és a Dunatengerjáró hajók jelentősége | |
| Hadianyagok kiszállítási tilalma | 254 |
| A Kereskedelmi Kamara levelezői hálózatának kibővítése | |
| Származási bizonyítvány-szolgálat | |
| A GyOSz adminisztratív egykéz terve | |
| A Külkereskedelmi Hivatal munkája | |
| Export hitel-biztosítás | |
| A bankok szerepe a külkereskedelemben | |
| A Budapesti Nemzetközi vásár adatai | 256 |
| A külkereskedelem árindexei | |
| A vámjogi törvény végrehajtási utasítása | |
| Külkereskedelmünk alakulása a háború előtt és után | |
| Az egykéz munkája | |
| Háziipari egykéz | |
| Kisipari kivitel | |
| Autóvámok mérséklése | |
| Behozatalunk tételei a háborúig az egész évben | |
| Vámrendelkezések | 260 |
| Az egyes országokkal lebonyolított áruforgalom háború előtti és háború utáni adatai | |
| Németországgal való külforgalmunk kialakulása | |
| Külforgalmunk az utolsó öt év alatt az európai és tengerentúli országokkal | |
| Érvényben levő külkereskedelmi szerződéseink és egyezményeink | 266 |
| Belkereskedelem | |
| A kereskedelem képesítéshez kötése | |
| A vonatkozó törvénytervezet | |
| Egyes szakmák állásfoglalása | 283 |
| Az iparigazolványok és engedélyek | |
| A Felvidék és Kárpátalja | |
| A zsidótörvényben előírt jelentkezés | |
| Új jogosítványok | |
| A szövetkezeti forma térhódítása | 285 |
| A Hangya üzletei | 287 |
| Az üzleti záróóra | |
| A hétvégi pihenő | 288 |
| A részletüzlet újabb szabályozása | |
| A megrendelés gyűjtés kérdése | 289 |
| Az árukészletek nyilvántartása és egyes áruk zárolása | |
| Változások | |
| Nyersanyaghivatalok helyett bizottságok | 290 |
| Az árkérdés változatai | |
| A helyi közigazgatás árellenőrző szerepe | |
| Kacsoh Bálint dr. kinevezése | |
| Melyek a közszükségleti cikkek? | |
| A kiskereskedői áralakulás | |
| Árraziák | |
| A felár-probléma | |
| A haszonkulcs a kereskedelemben és az adókivetéseknél | |
| Az árindex az egyes gazdasági ágazatokban | |
| A szabott árak rendszere | 293 |
| Egységárak | 299 |
| A kereskedelem hitel-ellátása | |
| A hitelkérdés Felvidéken és Kárpátalján | |
| A váltóóvások száma és értéke | |
| A fizetésképtelenség száma és összege | |
| A csődök alakulása | |
| Az Országos Hitelvédő Egylet | |
| György Ernő dr. | |
| Alaptalan vád a nagykereskedők ellen | 300 |
| Az o csó népruházati akció | |
| Az idényvédi árusítások | 303 |
| A kereskedelmi és iparkamarák új kerületi körzetei | |
| Kereskedelmi érdekképviseletek tevékenysége | |
| A kereskedelmi és iparkamarák | 304 |
| Élelmiszerkereskedelem: Tej- és tejtermékek | |
| Az új termelési ár | |
| Az áralakulás | |
| A vajfogyasztás | |
| Burgonya | |
| Gyümölcs | |
| Kiviteli adatok | |
| Az értékesítés problémája | |
| Gyümölcsexporthitel | |
| Gyarmatáruk | |
| Készletbejelentés és zárolás | |
| A kávé és tea illetékének emelése | 306 |
| Baromfi-, tojás- és vadkereskedelem: A nagyobb piacokon kialakult baromfi árak | |
| Tojásárak | |
| Vadak minimális ára | |
| A tollpiac és az árak | |
| Új tollkiviteli szindikátus | 310 |
| Borkereskedelem: Az áralakulás a szüret előtt és után | |
| A szüret eredménye | 312 |
| Gyógynövénykereskedelem: Rendelet a szakvizsgáról | |
| Árak az év közepén és végén | |
| A kivitel felszabadítása | 314 |
| Állatkereskedelem: A szarvasmarha átlagára és az évvégi árak | |
| A hízlalás bejelentése | |
| A sertéspiaci kontingens és a felhajtás | |
| Az áralakulás | |
| A jug- és lóértékelés | 315 |
| Gyapjúkereskedelem: Minimális ár | |
| A kötött forgalomra vonatkozó rendelet | |
| Az árak | 318 |
| Fakereskedelem: A tüzifa- és műfapiac | |
| Az árak | 319 |
| Bőrkereskedelem: Áruhiány | |
| A zárolás, a felszabadítás és az ár | |
| A nyersbőr-vidékek meghatározása | |
| A legmagasabb nyersbőrárak | |
| A készbőr-üzlet | |
| Szőrme-üzlet | |
| Cipő | 321 |
| Papír- és könyvkereskedelem: A papírárak rendezése | |
| Az újságmakulatura ára | |
| A könyvüzlet | 325 |
| Építőanyagkereskedelem: Kisebb lakástermelés | |
| Légoltalmi óvóhelyek | |
| Adómentesség | |
| Árak | |
| Építőanyag-tőzsde | 326 |
| Vaskereskedelem: Árak | |
| Zárolások | |
| Képesítés | 327 |
| Textilkereskedelem: A gyapjúfonal termelés, a szövetgyártás, a pamutárak és műselyemáruk fogyasztási adatai | |
| Az árak alakulása | |
| Zárolás és felszabadítás | 328 |
| Ipar | |
| Az ipari termelés a háborús gazdálkodás szolgálatában | |
| Százalékos változás egyes iparágainkban | |
| A nyersanyagárak alakulása a világpiacokon | |
| Hadviselő és semleges államok ipari részvényindexeinek tanulsága | 332 |
| Gyáripari termelésünk eredményeinek alakulása | |
| Iparunk tagozódás | 333 |
| Általános kérdések: a tisztviselők arányszáma, a légoltalom | 340 |
| Az állami és fővárosi beruházások | |
| Állami kedvezmények | 342 |
| Gyáriparunk szociális tevékenysége | |
| Szakmai családpénztárak | |
| Szabadidő-mozgalom | |
| Tűzharcos törvény | |
| A munkaidő | |
| Magasházy Béla előadása az ipari szociálpolitikáról | 344 |
| A kormány háborús intézkedései | |
| Az anyagkészletek zár alá vétele | |
| A kiadott rendeletek ismertetése | 348 |
| Az ipari nyersanyaggazdálkodás megszervezése | |
| Az anyaghivatalok átszervezése bizottságokká | |
| Tory Gergely a központi bizottság élén | |
| A szakmai bizottságok | 350 |
| Az árkérdés | |
| Kacsóh Bálint dr. az új kormánybiztos | |
| Az árkománybiztosság 1939. évi rendeleteinek felsorolása | 354 |
| Néhány tájékoztató adat Kárpátalja iparáról | 358 |
| A Széchenyi Tudományos Társaság | |
| A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége | 358 |
| Kis- és kézműipar | |
| A mesterek, segédek és tanoncok létszáma | |
| A tanonc-szerződések új rendje | |
| Hitel- és adókérdések | |
| Közszállítások | |
| A Budapesti kereskedelmi és iparkamara | |
| Az Ipar-testületek országos központja | |
| Kisipari munkabérek | |
| Az Őszi lakberendezési vásár | |
| Magyar háziipari központ | 359 |
| Bánya- és kohóipar: Az alkalmazottak és munkások száma | |
| Fémtermelés | |
| Vasérc, vassalak, nyersvas és nyersacéltermelésünk adatai | |
| Behozatal | |
| Bauxitbányászat és aluminium gyártásunk | |
| Bányászati és kohászati termelésünk adatai | 365 |
| Kifizetett bérek és illetmények | |
| Szénbányászat: Termelési és forgalmi adatok | |
| A szén osztályozása | |
| A fogyasztás főcsoportjai | |
| A koksztermelés és forgalom | 369 |
| Villamos energia-gazdálkodás: A helyzet | |
| A főváros mátravidéki centraléterve | |
| Az áramszolgálatás fejlődése és megoszlása | 372 |
| Vas-, fém- és gépipar: Részletes kiviteli adatok iparcsoportok szerint | |
| Az Egyesült Izzó exportja és a Ganzgyár új hajóépítései | |
| Új iparcikkek | |
| A vas-, fém- és gépipar termelési és egyéb adatai | 373 |
| Vegyészeti ipar: Behozatal és kivitel | |
| Ipari növényolajgyártás | |
| Ásványolaj behozatala és fogyasztása | |
| A vegyészeti ipar összefoglaló adatai | 378 |
| Gumiipar: Termelési, fogyasztási és kiviteli adatok | 381 |
| Építőipar: Az építőanyag-gyárak összefoglaló adatai | |
| Az ár-probléma | |
| Téglafogyasztás | |
| Cserép és cement | 382 |
| Anyag- és porcellánipar: A termelés és értékesítés | 385 |
| Üvegipar: Összefoglaló adatok | |
| Fogyasztás és kivitel | 385 |
| Útépítés: Fontosabb útépítések és tervek | 386 |
| Faipar: Behozatal és kivitel | |
| Bútor- és kádáripar | |
| Termelési adatok szakmánként | |
| Kárpátalja | |
| Tüzifa | |
| Parkettagyártás és fogyasztás | |
| Az árak | 387 |
| Textilipar: Munkásmozgalmak | |
| A textilipari ágazatok termelési és egyéb adatai | |
| A foglalkoztatottság | |
| Behozatal és kivitel | |
| A gyapjú | |
| Pamutiparunk fejlődése és a rentabilitás romlása | |
| Az állami selyemfonodák | 390 |
| Ruházati ipar: Összefoglaló adatok | |
| Kivitel | 394 |
| Bőripar: A termelés és értékesítés | |
| A rentabilitás zsugorodása | |
| Nyersbőr-árak és behozatal | |
| Készbőr-kivitel | |
| Cipőgyártás és kivitel | 395 |
| Papíripar: Összefoglaló adatok | |
| Behozatal | |
| Értékesítés | |
| Nyersanyag | |
| Árkérdés | |
| Kivitel | 398 |
| Cukoripar: A nemzetközi helyzet | |
| Cukorfogyasztásunk | |
| A cukoripar jelentősége | |
| Termelési adatok | 400 |
| Cukorka és csokoládéipar: Összefoglaló adatok | |
| Kakaóbab-behozatal | |
| Zárolás | |
| A kakaó fél- és készgyártmányok zsírtartalma | 402 |
| Malomipar: A malmok száma és teljesítő képessége | |
| A vámszázalék | |
| Zártszám | |
| Kiőrlés | |
| Lisztkivitel | 404 |
| Szeszipar. Rum- és likőrgyártás: Szesztermelés és árak | |
| A felvidéki gyárak sérelme | |
| Emelkedő fogyasztás a rum- és likőriparban | 407 |
| Sör- és malátaipar: Üzemi és termelési adatok | |
| Sörfogyasztás fokozódó népszerűsége | |
| Malátakivitelünk alakulása | 408 |
| Konzervipar: Szerepe a mult évi gyümölcsértékesítésben | |
| A paradicsomfeldolgozás jelentősége | |
| Doboz-gondok | |
| Kivitel | 410 |
| Mezőgazdaság | |
| A mezőgazdasági termelés rentabilitása | |
| Nemzetközi adatok | |
| Magyarország helyzete az európai mezőgazdaságban | |
| Az OMGE üzemadatai | |
| A nyers- és a tisztahozam | |
| Mezőgazdasági vásárlóerő | 413 |
| A nagybirtok és kisbirtok pénzbevétele | |
| Földárak vidékek szerint és országos átlagban | |
| Haszonbérek alakulása | |
| Konkoly-Thege Gyula a haszonbérbeadott területekről | 422 |
| Újabb földreform-törekvések Magyarországon | |
| Az első kishaszonbérleti törvényjavaslat | |
| Czettler Jenő, a gazdasági szociális hatásokról | |
| Adatok az új földbirtokpolitikai javaslat részleteiről | |
| A zsidó-birtokok terjedelme | |
| Móricz Miklós dr. adatai | |
| A törvényjavaslat területi hatása | |
| A földszükséglet mértéke | |
| Az első képviselőházi vita | 426 |
| Földreform és terméseredmény | |
| A termelésre gyakorolt hatás | |
| A termelési átlag kisbirtokon és nagybirtokon | |
| Schandl Károly dr. a kishaszonbérlő szövetkezetekről és a kisbirtok eldarabolásáról | 432 |
| A TÉBE balmazújvárosi földhaszonbérleti rendszere | |
| A második földhaszonbérleti törvényjavaslat | |
| Az OMGE észrevételei | |
| A második képviselőházi vita | |
| A törvényjavaslat hatásai | |
| Serédi hercegprímás az egyház álláspontjáról | |
| A magyar földbirtokterület | 436 |
| A szakképzés fejlesztése | |
| Vass Elek dr. tevékenysége | |
| A telepítési munka eredményei | |
| A költségvetés települési előirányzata | |
| A visszacsatolt terület földbirtokpolitikai kérdései és a birtokviszonyok | |
| A kisbirtokok önellátása az egyes terményekből | 439 |
| A gazdálkodás megjavítása | |
| Öntözési munkálatok előrehaladása és kihatásai | |
| Vízrajzi feladatok | |
| A kultúrmérnöki szolgálat jubileuma | |
| A jégverések adatai | |
| A talajművelési munka | |
| A szuperfoszfát műtrágya felhasználás rohamos növekedése | |
| A gépesítési törekvések | |
| Fölösleges traktor-behozatal | 444 |
| A mezőgazdaság hitelkérdései | |
| Gazdatartozások újabb rendezése | |
| A pénzintézetek álláspontja | |
| Adósvédelem a Felvidéken | |
| A zöldhitelrendelet | |
| Kilenc havi gazdaváltók | |
| A föld tőkeértéke | |
| Az állatállomány tőkeértéke | 447 |
| Magyarország területe művelési ágak szerint | |
| A szántóföldi területek megoszlása | |
| Kárpátalja szántóföldi területe | 450 |
| Termelési adatok nagy- és kisbirtokon | |
| A termelési területek kihasználása | |
| Búzaátlagok az utolsó 10 évben | |
| A nemzetközi búzahelyzet | |
| Termésátállítás, aratási szabadság mezőgazdasági munkásoknak | |
| Hadgazdasági intézkedések a mezőgazdaságban | |
| A rozs-, árpa- é zabtermelés bevetett területe, átlaga és hozama | |
| A kalászosok hektoliterenkénti súlya vidékek szerint | |
| A tengeri-, burgonya- és cukorrépatermelés eredménye | |
| Cukorrépaterület fejlesztése | |
| A mezőgazdasági kistermények hozamai vidékek szerint | |
| Ipari növények termelési helyzete | 453 |
| Gyümölcstermesztés | |
| Bárányos Károly dr. érdemei az értékesítés terén | |
| Fejlesztési törekvések | |
| Aszaló berendezések | |
| Új gyümölcs csomagolók | |
| Rendelet a gyümölcsgazdálkodásról | |
| Kárpátalja gyümölcstermesztése | |
| A szőlőtermelés adatai | 465 |
| Állattenyésztésünk statisztikája | |
| Az egyes országrészek állatállománya | |
| A visszatért Felvidék és Kárpátalja állatállománya | |
| A kárpátaljai kirendeltség munkája | |
| A Tenyészállatvásár | |
| A tej- és tejtermékek termelésének csökkenése | |
| Baromfitenyésztésünk adatai | 468 |
| Erdőgazdaságunk helyzete Kárpátalja visszacsatolása után | |
| Az erdőtelepítési munka adatai | 473 |
| Az új statisztikai munkatérv | |
| A mezőgazdasági statisztika kiépítése | |
| Nemzetközi mezőgazdasági ipari kongresszus | |
| A mezőgazdasági érdekképviseletek | |
| Darányi Kálmán halála | 474 |
| Szociális ügyek | |
| A háborús gazdálkodás és munkaerő-hiány | |
| Nálunk tovább folyt a szociális intézkedések kiépítése | 475 |
| Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter alapvető szociálpolitikai irányjelzése | |
| Az ipar és mezőgazdaság szociális terhei | 476 |
| Népmozgalmi adatok | |
| Szomszédaink és a dunai népek természetes szaporodásának csökkenése | |
| Az egyke-kérdés | |
| Népmozgalmunk a területnagyobbodás után | |
| Nép-összeírás | |
| Egészségügyi viszonyok | 483 |
| Ki- és visszavándorlás | |
| A munkásvándorlás | 484 |
| Megélhetési költségek | |
| A budapesti ember átlagfogyasztásának fejadagjai | |
| Hústalan napok | |
| Egységes kenyér | |
| Zálogfelvételek és kiváltások | 487 |
| A Kormányzó Úr hitvesének téli segélyakciója | |
| A Magyar a magyarért mozgalom eredménye | |
| A főváros jótékonysági tevékenysége | |
| A második zsidótörvény: a tervezet lényeges intézkedései, a képviselőház tárgyalása, a felsőház módosításai és tárgyalása, Serédi herceg-prímás beszéde | |
| Egyeztető tárgyalások eredménye | 489 |
| A zsidótörvény végrehajtási utasítása | |
| Az elbocsátott alkalmazottak igényeinek korlátozása | |
| A tömeges elbocsátások bejelentése | |
| Az elbocsátások megkezdése | |
| Átképző tanfolyamok | 495 |
| A Nemzeti Önállósítási Alap működése | 499 |
| Köztisztviselői problémák | |
| A fizetésrendszer | |
| A régi és új fizetések közti különbség | |
| A változás mértéke a régebbi legalacsonyabb és legmagasabb illetmények között fizetési fokozatok szerint | |
| A segédhivatali tisztviselők és a tanítók kérelmei | |
| A városi tisztviselők és alkalmazottak helyzete | |
| Egyéb intézkedések: a színművészeti és a sajtókamara, a kisiparosok és kiskereskedők szociális helyzetének felderítése, a tűzharcos törvény | 504 |
| A magántisztviselők helyzete | |
| Létszám, fizetés, megoszlás | |
| A legkisebb fizetések és bérek megállapítása | |
| Elvi döntések az alkalmazotti minőségről | 505 |
| Az ipari munkásság helyzete | |
| Létszámuk | |
| A kifizetett munkabérek átlag-összegei 1927-1939-ben | 507 |
| A legkisebb munkabéreket 13 iparágban megállapító határozatok 1939 december 31-ig | 509 |
| A munkaidőt 15 ipari csoportban szabályozó rendeletek 1939 december 31-ig | 511 |
| Sztrájkmozgalmak | |
| Új bérmegállapítás: a legkisebb gyári átlagos kereset | |
| Egyes fontosabb ipari munkáskategóriák órabérei | 512 |
| A gyermeknevelési pótlék | |
| Hét gyáripari családpénztár működése | |
| A fizetéses szabadság | |
| Megvalósítás | |
| A munkanélküliség | |
| A munkanélküliek száma utóbbi öt év alatt negyedévenként: a munkaközvetítőknél és a szakszervezeteknél | |
| A munkanélküliek száma néhány fontos iparágban az utolsó tíz év alatt | 515 |
| A rendkívüli fegyvergyakorlatokkal összefüggő szociális intézkedések | |
| Az ipari szakmunkások nyilvántartása | 517 |
| Az önkéntes munkaszolgálat eredményei | |
| A közérdekű munkaszolgálat szabályozása | 518 |
| Az Országos Társadalombiztosító Intézet | |
| Taglétszám havonként az utolsó öt évben | |
| Bevételei, kiadásai, szolgáltatásai | |
| Vagyona és annak elhelyezése | |
| A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete | |
| Bevételei, kiadásai és szolgáltatásai | |
| Vagyona és annak elhelyezése | |
| Az elismert vállalati nyugdíjpénztárak helyzete | 519 |
| Falvaink elmaradottsága | |
| A mezőgazdasági népesség kereseti viszonyai | |
| A munkabér-rendezés | |
| A sommás munkások kívánságai | |
| Olcsó ruházati akció | |
| A mezőgazdasági munkavállalók öregségi biztosítása | |
| Özvegyi járadék | |
| A munkásházak | |
| Közlekedés | |
| A vasút elsőbbrendűsége a személyek és áruk tömegszállításánál | 532 |
| A MÁV vonalhálózatában történt változások | 533 |
| A MÁV személy- és áruforgalma 1938/39. évben | |
| A forgalom és teljesítmények alakulása az utolsó három évben | |
| Mindezek részletes adatai | |
| Pénzügyi eredmények | |
| A személyzet létszáma | 540 |
| A MÁV beruházási tevékenysége | |
| Változások a vasúti áru- és személy-díjszabásban | |
| Új kedvezmények | |
| A MÁV utas- és áruforgalma az utolsó tíz évben | 545 |
| A MÁV 1939/40. évi költségvetésébe foglalt előirányzatok részletes ismertetése | |
| A dunai hajózás helyzete és német csatornatervek | 547 |
| A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. 1939. évi személy- és áruforgalma | |
| Üzemközösségi megállapodás | |
| A megtett utak, a hajóállomány és egyéb adatok | 549 |
| A hajózási és kikötők az 1939/40. évi állami költségvetésben | 551 |
| A csepeli kikötő forgalma és fejlesztésének tervei | |
| Új beruházások | 551 |
| Hajózható csatornák építése | 553 |
| A hazai gépkocsiállomány növekedése | |
| Kocsik és alvázak vámmentes behozatala | |
| A teherautó-fuvarozás újjászervezése | |
| A vasúti hűségnyilatozatok | |
| A MATEOSz | 553 |
| Állami és egyéb közutak építési tervei | |
| Az 1930/40. évi előirányzat adatai | |
| Államépítészeti hivatalok | |
| Útfenntartási költségek | |
| Közutaink burkolat szerinti megoszlása | 555 |
| Az országhatárok kilométer-távolságai Budapesttől | 558 |
| A szekérfuvarozási ipar rendezése | |
| A MAHÁZ-forgalom | 558 |
| A szállítmányozási szakma helyzete | 559 |
| Új tengerhajózási társaság | |
| Légiforgalmunk adatai | |
| Pilótaképzés | |
| Új vitorlázó telep | 560 |
| A m. kir. posta forgalma, működése és üzletágainak (távíró, távbeszélő, rádió) fejlődése | 561 |
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal