Magyarország mélyfúrási alapadatai 1877-1974

Előszó

Az ország területének földtani megismerése ásványi nyersanyagaink racionális felhasználásának alapvető feltétele. Ennek érdekében a korábbi ismeretek feldolgozása, rendszeres közzététele fontos eszköze a jelenleg folyó és a jövőben végrehajtandó kutatásoknak. A kutatófúrások által szolgáltatott földtani információk közül a legtöbb nem veszti el aktualitását az idők során. Mindig értékelhetők, újraértékelhetők és felhasználhatók. Ezek közkinccsé tétele célunk e kötettel is, amely a retrospektív sorozat ötödik tagja. A Dunántúl feldolgozása után, most az Északi-középhegység és környékének nyugati részét tartalmazó kötetet adjuk a felhasználók kezébe azzal a céllal, hogy munkájukat megkönnyítsük és a kutatások tervezését gazdaságosabbá és hatékonyabbá tegyük. A kötet tartalmi áttekintését a már hagyományosnak tekinthető módon, területi bontásban adjuk, ezen belül az egyes nyersanyagféleségek felderítésére és megkutatására irányuló fúrások eredményeinek kutatástörténetét is összefoglaljuk. Első tájegységként a Duna-balparttól a Zagyva árokig terjedő területet a BÖRZSÖNY ÉS CSERHÁT HEGYSÉGET, illetve ezek környékét mutatjuk be. Ezen a területen az 1963. előtt mélyült fúrások mindegyike elsősorban nyersanyag- és vízkutató. Az általános szerkezetföldtani felépítést tisztázó fúrások közül először a szén hidrogénkutatókról kell szót ejteni. Az északi palaeogén medencék kőolajindikációi, valamint a néhány kisebb műrevaló előfordulás megismerése következtében a kutatás kiterjedt az egész területre. 1964-ben Szécsény térségében több fúrással több mint 1000 méterig történt feltárás. A harántolt vastag oligocén összletben gáztárolók kerültek kialakításra. A területen 1100 méter körüli feküben általában csillámpala és fillit található. Az 1966-ban mélyített Diósjenő, Dj. 1. számú fúrás ezeket a paleozóos képződményeket már 600 m mélységben elérte. Az ebben a térségben folytatott szénhidrogénkutatás ipari szempontból jelentéktelen előfordulást tárt fel. Barnakőszénkutatás a tájegység területén már a múlt század végén is folyt. A Kósd környéki eocén barnakőszén felderítésére 1899-ben mélyült először kutatófúrás. A kötetben ezenkívül a századforduló utáni években különböző helyeken mélyített eocén barnakőszénkutató fúrások adatait dolgoztuk fel. Vissza