Marcus Fabius Quintilianus utasitása az ékesszólásra

Szerző

Fordító

'Marcus Fabius Quintilianus: Marcus Fabius Quintilianus utasitása az ékesszólásra ' összes példány

Kiadó:	Érseki Lyceum
Kiadás helye:	Eger
Kiadás éve:	1856
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	420 oldal
Sorozatcím:	Széptani remekirók
Kötetszám:	3
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Az Érseki Lyceum betűivel, Eger. Fordította Szenczy Imre a' Kisfaludy Társaság tagja.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Előértesités.

Tíz éve épen, hogy a Kisfaludy-Társaság e gyűjteményt a magyar széptani müveltség érdekében, néhány főjelességű görög bölcsész és rhetor munkáival megnyitotta. Azóta nehéz idők... Tovább

Fülszöveg

A nemzeti miveltség és irodalom nagylelkű pártfogójának, nagyméltóságú Kis Apponyi Bartakovics Adalbert úr ő cs. k. ap. felsége valós. belső titk. tanácsosa egri érsek s a Magyar Tud. Acad. igazgató tagja ő excellentiájának, kinek, hogy a szónoklattan romai mestere e remekművét a nemzet saját nyelvén olvashatja főleg köszönheti, hódolva ajánlja a Magyar Szépirodalmi Intézet.

Tartalom

Nevelési szabályok 1
Az elme ismertető jeleiről 4
A nyelvészeiről 6
Az első olvasmányról 10
Az irásbeli elögyakorlatokról 14
Egyszerre többféle tanúlmánynyal kell foglalkozni 14
Első gyakorlatok 18
A történetírók és szónokok olvasásáról 22
Micsoda írókat kell legelőször olvasni? 24
A kidolgozások első tárgyairól 26
Válogatott helyeket kell beszédek- s történetekből be tanulni 27
Meg kell vizsgálni a tanítványok tehetségét s termesze hajlamát 28
Ékesszólásra hasznosak a szabályok 30
Meddig terjednek a szabályok? 34
Mi a rhetorica? 36
Az ékesszólás hasznáról 39
Mesterség-e a rhetorica? 42
A műtudományok melyik neméhez tartozik a rhetorica? 47
A természet vagy művészet segíti-e inkább elő az ékesszólást? 48
Az ékesszólás anyagáról 48
Az ékesszólás eredetéről 50
Görög és romai szónoklattanirók 51
A szónoklat három neméről 55
A kitüntetési beszédről 56
A tanácskozási szónoklatról 62
A törvénykezési beszédről 70
A bevezetésről 72
Az elbeszélésről 84
A kitérésről 104
Az alaptételről 106
A fölosztásról 108
A bizonyításokról 112
A következtetésekről vagy okoskodásokról 113
A példákról 124
A védokok használatáról 130
Az okoskodások helyes kidolgozásáról 133
A befejezésről 135
Az indúlat-gerjesztésről 139
A nevetés- és nevetségesről 146
Az elrendezésről 153
Bevezetés (a 8-dik könyvbe) 157
A kifejezésről átalán 161
A kifejezés világosságáról 162
Az ékességről 167
A bővítésről 185
A sententiákról 192
A tropusokról 197
A figurákról (9-dik könyv) 211
Az értelmi figurákról 215
A szóbeli figurákról 234
A szófűzési műgondról 248
A kifejezésben bőségről (10-dik könyv) 268
" Görög irók 277
" Romai irók 288
Az utánzásról 300
Az irásbeli gyakorlásról 306
A javítgatásról 312
Mit kell irni? 314
A gondolkodásról 319
A rögtön-szónokolhatási ügyességről 320
A helyes szónoklásról (XI-dik könyv) 328
Az emlékezetről 344
Az előadásról 355
Bevezetés (a XII-dik könyvhöz) 382
Szónok csak becsületes ember lehet 383
A szónok philosophiájáról 393
Szükséges a szónoknak a történetirást tudni 399
A szónok természetes eszközeiről 400
Mikor kell a szónoklást kezdeni? 401
Mire kell vigyázni a szónoknak beszéd közben? 403
A styl különbféle nemeiről 405
A mű befejezése. Serkentés az ékesszólásra 415

Témakörök