Utcák, terek, emléktáblák V. (dedikált példány)

Tartalom

(ELŐSZÓ) 5
I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA 7
Mik azok az Örökösföldek? - Pázsit-, prém-, peremföldek - Bachkorszaki „kényszerkölcsön" - Jegyzőkönyvi határozatok - Melyek a felosztandó (felosztott) területek? - Az örökös jelentése = megváltása után eladható, továbbörökölhető - A kincstár visszafizette összeg szerencsés felhasználása 9
A polgármester. Hivatali jelvénye is volt - Meskó egykori esküje 22
Néhány régebbi városi vezetőegyéniség. A békítő-építő Krasznay -
Májerszky és családja - A városszépítő Bencs Kálmán - Négy generáció
a város szolgálatában - Nagy Elek és várostérképei - Somogyi Gyula: minden korszerű kezdeményezés élharcosa 25
Miért Nyíregyháza lett 126 éve a megye székhelye? 43
II. HATVANÖT ÉVVEL ÉRETTSÉGI UTÁN 51
Az én gimnazista diákkorom (1929-1937) A 920-as évtized eleje - A
korabeli középiskola - A gimnázium helye a társadalomban - A diákság
és foglalkoztatásuk: konzervatív és korszerű módszerek - A mi osztályunk - A fiúk családjai, barátságok - Fiúk-lányok? - A mi családunk -
Rövid, igazán jótanári névsor 53
Néhány feledhetetlen arc. Gádor Béla öregdiák (1906-1961) - Akitől
a legtöbb indíttatást kaptam: Sziklay László (1912-1987) - A pedellus
Garamvölgyi házaspár (1939-2001) 73
III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS 85
A társadalmi fejlődés alapja a felekezeti tolerancia. Néhány adat az áttekintés könnyítésére - Az országgyűlési képviselők - A polgármesterek és főjegyzők - A férfiak és az asszonyok közéleti szerepe, helye, szervezeteik, olykor látványos ünnepeik - Belső ellentétek az evangélikusok között, az izraelita hitközségen belül - A tiszaeszlári vérvád-per és a nyíregyháziak; egy váratlan főispáni körlevél a megye lakosságához - Az úri
zsidó - Krúdy igaz anekdotája, mint korjellemző jelenség 87
Az első értelmiségi társulás. 1831-ben szervezkednek, 1832-től már
működik a Magyar Olvasó Társaság - Az alapszabályzat - Az aláíró tagok bemutatása köztük nyolc későbbi polgármester - Hasonló intézmények közel s távolban - Néhány hír a nem nagylétszámú Társaság aktivitásáról - Betiltás, majd 1858-ban engedélyt nyernek kaszinó néven való folytatásra 106
Néhány közéleti mozaik. Koronák Nyíregyházán - Vasasok a városunkban - Kalmárok, szatócsok, boltosok 117
"A város tüdeje": a Sóstó és környéke. A régi Sóstó híre és legendái -
Az első "igazi" strand - Ékességünk: a sóstói úti villasor 123
A zimankós Nyíregyháza. Néhány szélsőséges adat - A hó és a szánkózás (szánkázás); köztisztasági "problémák" - Fűtőzési gondok és azok ellátása - Hajdani vadászatok az erdőben - Farkasok, réti sasok az erdőben
- Turul-legendára is okot adva 133
A város és a technikai fejlődés. "A fejlődés emeltyűje a vasút" - Rövid
áttekintés a megyei hálózat építési eredményeiről - A keskenyvágányú
vasút és a villamos - A rádiózás kezdetei városunkban 139
A felnőtt lakosság körében elengedhetetlen az ismeretterjesztés. Budapesten 1841-ben megalakul a Természettudományi Társulat; ennek hatása
itthon - Újraindulási kísérletek 1950-ben - Országos szervezetben irodalmi nyelvi együttműködés, ebben aktív részvétel - Tétova összefoglalás 150
Az ünneplő-szórakozó város. Nagykarácsony-kiskarácsony: a fenyőfa
szerepe, ajándékozás - Az ádventi koszorú - Néhány helyi szokás; betlehemezés - A farsangolás - Bál, reunió, bursza - A nyíregyházi Vénuszka
és társai - "Ősrégi" kapcsolatunk Európával 158
IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK 175
Vietórisz József - A Hónap - A színház és a sajtó - A Benczúr Kör és
a FORRÁS: törekvések és gátak, kudarcok - Régi nyíregyházi képes revü - Vietórisz István és a TIRPÁKOK - Az irodalom helye az 50 éves újságban - Tanárember, filozófus, regényíró: Marssó József - Ne felejtsük el Sipkay Barnát - Itthon van Miska - Bory Zsolt. 177
V. MILYEN LEGYEN A II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰVÜNK? 233
Válasz egy körkérdésre 235
Javítandók az előző, IV. kötetben 239.
A fonásként is emlegetett művek jegyzéke 240
Név- és tárgymutató 242
Tartalomjegyzék 258

Témakörök