1.054.486

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Matematika II.

2. rész/Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar/Kézirat

Szerző

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 303 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi szám: J7-224/a. Megjelent 475 példányban. 45 fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"A fizika, a kémia és a műszaki tudományok számos feladata matematikai szempontból valamely függvény meghatározását jelenti olyan feltételek alapján, amelyek a keresett függvény és... Tovább

Előszó

Részlet:
"A fizika, a kémia és a műszaki tudományok számos feladata matematikai szempontból valamely függvény meghatározását jelenti olyan feltételek alapján, amelyek a keresett függvény és bizonyos deriváltjai között fennálló egyenlettel fejezhetők ki. Ilyen egyenletekkel foglalkozunk ebben a fejezetben.
1.1 definíció. Differenciálegyenleten olyan egyenletet értünk, amelyben a meghatározandó ismeretlen egy függvény, s az egyenletben az ismeretlen függvény különböző rendű deriváltjai, valamint a független változó megadott függvényei szerepelnek, A definíciót úgy értjük, hogy az ismeretlen függvény maga is felléphet a differenciálegyenletben, mint saját 0-adrendü deriváltja. Csak azzal az esettel foglalkozunk, amikor a meghatározandó és az adott függvények is mind valós változós, valós értékű függvények. Ha az ismeretlen függvény többváltozós, akkor a differenciálegyenletben parciális deriváltak szerepelnek; ha pedig az ismeretlen függvény egyváltozós, akkor közönséges deriváltak. Innen erednek a következő elnevezések: Közönséges differenciálegyenleten olyan differenciálegyenletet értünk, amelyben az ismeretlen függvény egyváltozós, parciális differenciálegyenleten pedig olyat, melyben az ismeretlen függvény többváltozós, s ezért annak parciális deriváltjai lépnek fel." Vissza

Tartalom

XIX. fejezet: DIFFERENCIÁLEGYENLETEK
1. A differenciálegyenlet fogalma, típusai 3
2. Többváltozós polinom. Differenciálegyenlet fokszáma 5
3. A közönséges differenciálegyenletek megoldhatósága 8
4. Görbesereg és differenciálegyenlet 15
5. Ortogonális trajektóriák 20
6. Irány mező 23
7. Szétválasztható változójú és ilyenekre visszavezethető elsőrendű differenciálegyenletek 28
8. Hiányos másodrendű differenciálegyenletek 41
9. Homogén lineáris differenciálegyenletek 48
10. Homogén lineáris differenciálegyenlet rendszámának redukciója egy partikuláris megoldás ismeretében 59
11. Állandó együtthatós homogén lineáris differenciálegyenletek 63
12. Inhomogén lineáris differenciálegyenletek 77
13. Állandó együtthatós inhomogén lineáris differenciálegyenletek 87
14. Egzakt differenciálegyenletek 95
15. Közönséges differenciálegyenletek közelítő megoldása 106
16. A rezgő húr differenciálegyenlete 114
17. A hővezetés differenciálegyenlete 122
XX. fejezet. MÁSODRENDŰ GÖRBÉK ÉS FELÜLETEK
1. A síkbeli derékszögű koordináta-rendszer transzformációi 126
2. A térbeli derékszögű koordináta-rendszer transzformációi 134
3. Az n -ismeretlenes másodfokú egyenlet 137
4. Másodrendű görbék 141
5. Másodrendű felületek 149
6. Másodrendű vonalfelületek 163
7. Másodrendű görbék és felületek centrális helyzetbe hozása 165
8. Mátrix sajátértékei és sajátvektorai 175
9. Főtengelytranszformáció 191
XXI fejezet: VEKTORANALÍZIS
1. Vektorsorozatok és vektorfüggvények 200
2. Vektorértékű függvények deriválása skaláris változó szerint 203
3. Térgörbe Ívhossza; ívhosszparaméter 106
4. A térgörbe kísérő triédere 213
5. Görbület és torzió 223
6. Frenet-képletek 231
7. Felület érintősíkja és normálisa 236
8. Felületi görbe ívhossza, felületdarab felszíne 243
9. Skalárisan adott felület érintősíkjának és felszínének meghatározása 247
10. A skalár-vektorfüggvény és gradiense 249
11. Vektor-vektorfüggvények. Divergencia és rotáció 257
12. Vektor-vektorfüggvény görbementi integrálja 264
13. Vektor-vektorfüggvény felületmenti integrálja 268
14. Integrálredukciós tételek és következményeik 273
15. A tenzor fogalma; műveletek tenzorokkal 276
16. A tenzorok néhány fontosabb osztálya 283
17. A vektor-vektorfüggvény deriválttenzora 286
XXII. fejezet. A SZÁMÍTÓGÉPEK MATEMATIKAI ELMÉLETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE
1. Boole-algebra 289
2. A logikai műveletek megvalósítása elektromos hálózattal 291
3. Számrendszerek 294
4. A kettes számrendszerbeli műveletek megvalósítása logikai műveletekkel 296
5. Bináris kódolás 300

Dr. Szász Gábor

Dr. Szász Gábor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Szász Gábor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem