Szaladin

Előszó

Részlet a 49. oldalról:
SZALADIN (1137-1193)
Julien Loiseau történelem-szakértő, a Francia Keleti Régészeti Intézet (Ifao, Kairó) tagja, és a Montpellier-3 Egyetem iszlám történelmet oktató docense. Az Hitoire du monde au XV siéle (A XV. századi világ története - a ford.) című könyv szerkesztője (szerző P. Boucheron, további szerkesztők, P. Monnet és Y. Potin, kiadta Fayard, 2009) és szerzője a Les Mamelouks, XIII-XVI. siécle: Une expérience du pouvoir dans I'Islam médiéval (A mamelukok, XIII-XVI. században: a középkori iszlám hatalmáról szóló tanulmány - a ford.) című könyvének; kiadta Seuil, 2014.

A hadvezér, aki egyesítette az iszlám világot Jeruzsálem meghódítása érdekében
A keresztesek ellen harcoló háborús hős, gavallér és nagylelkű uralkodó a nyugati középkori regényekben, a céltudatos és jámbor szultán megtestesítője a keleti történelemkönyvekben; és a XIX. század vége óta előhírnöke annak az egymást követő eseménysorozatnak, amelyből kinőtt az oszmán pániszlamizmus, az arab nacionalizmus és Palesztina felszabadításának eszméje. Ritkán fordul elő, hogy egy történelmi személy legendája beragyogja azt a korszakot, amiben él, vagy annyi különböző nyelven válik ismertté a neve, mint az övé, illetve ennyi különböző örökös állítja róla, hogy ő az apja; ugyanakkor ilyen hamar elvitatták volna tőle az örökségét (katonai, politikai, dinasztikus). Szaladinnak (1138-1193), igazi nevén Szaláh ad-Dín ("a hit egyenessége) Júszuf ibn Ajjúb, az volt sorsa, hogy egy változó világban éljen, ahol feloldódtak az ősi bizonyosságok, ahol új erők mozogtak, amelyek közül a keresztes háborúk kétségkívül nem a legmeghatározóbbak voltak, csak annyiban, hogy a legendájához hozzáadták egy szenzációs bravúr történetét - Jeruzsálem visszahódítását a frankoktól 1187-ben - és személyét belevésték a Kelet emlékezetébe. Vissza