Mindennapi kenyerünk...

Fülszöveg

r
m
Egy szarvasmarha tenyésztő telep kerítése mentén sorakozott példás rendben harminc-negyven fura kinézetű műanyagból formatervezett „cella", egymástól méternyi távolságra. Kutyaólnak nagy lett volna, egy szamár pedig már nem fért volna bele. Ezek? Francia-borjúnevelő ketrecek. Hogy-hogy? Az újszülött borjút néhány napos korában elválasztják az anyjától, és a teljesen zárt, sötét „müméhbe" rekesztik, amelyen egyetlen arasznyi átmérőjű nyílás van csak, a légcsere céljára. Ebbe a testreszabott tokba a borjú élete során csak egyszer megy be, és egyszer jön ki onnan. Szegény pára a Világ bájától elszigetelve a franciák titkos tejporából és vízből kevert lét kap kizárólagosan. A HÚS 120 nap alatt lesz „készen". Akkor a jószágot aznap kell levágni, mert a „túl-tartásba" magától belepusztul. Tovább már nem bírják meg a kalciumhiány miatt gumiszerüen hajlékony csonljai. Nagyon megéri az ilyen francia-boíjúnevelés, mert jól megfizetik.
A, jólét" kiváltságait hurcolok búskomorak az... Tovább

Fülszöveg

r
m
Egy szarvasmarha tenyésztő telep kerítése mentén sorakozott példás rendben harminc-negyven fura kinézetű műanyagból formatervezett „cella", egymástól méternyi távolságra. Kutyaólnak nagy lett volna, egy szamár pedig már nem fért volna bele. Ezek? Francia-borjúnevelő ketrecek. Hogy-hogy? Az újszülött borjút néhány napos korában elválasztják az anyjától, és a teljesen zárt, sötét „müméhbe" rekesztik, amelyen egyetlen arasznyi átmérőjű nyílás van csak, a légcsere céljára. Ebbe a testreszabott tokba a borjú élete során csak egyszer megy be, és egyszer jön ki onnan. Szegény pára a Világ bájától elszigetelve a franciák titkos tejporából és vízből kevert lét kap kizárólagosan. A HÚS 120 nap alatt lesz „készen". Akkor a jószágot aznap kell levágni, mert a „túl-tartásba" magától belepusztul. Tovább már nem bírják meg a kalciumhiány miatt gumiszerüen hajlékony csonljai. Nagyon megéri az ilyen francia-boíjúnevelés, mert jól megfizetik.
A, jólét" kiváltságait hurcolok búskomorak az előkelő és különlegesen választékos, nagyhírű konyhákkal büszkélkedő éttermek ínyencségeitől. Ők örökkön örökké FÁJDALMAT, SZENVEDÉST, TRAGÉDIÁT esznek. Kényszerűen, mert a Jóléthez" hús kell, sok-sok hús. Bármi áron! És KÉNYELEM. Az osztrigát sajátkezűleg elevenen szétfeszítik. Szorgos kezek a békacombot egyszerűn letépik az élő békáról, a langusztát, a homárt, kagylókat, csigákat élve dobják a lobogó vízbe, a kakast, a kost, a kecskebakot, a kanyit ébren és érzőn herélik ki iparszerüen, hogy majd ezek is élvezhetők legyenek. A kiváltságok után epekedőknek pedig a „kommerszhús" ipar szolgáltatja mindazt elérhető áron, amitől az együttérzés, a kegyesség, az irgalmasság, a türelem, s velük együtt a boldogságra való képesség lassacskán kivész a jóléti piramis alsóbb szintjein is. Hisz' ez a sok-sok JÓSÁG mind-mind csak előre kitervelt, kikísérletezett és gondosan végigvezetett keserves kínokból születik.
Tudós kutatók egy T alakú csövön átúszó gyűrűs férgeket (egyszerű, átlátható szervezetű víziélőlények, idegrendszerük két idegszálból áll) arra tanítottak, hogy a jobbra térőket áramütés éri. A férgecskék pár alkalom után már minden beúszás-kor balra tértek. Ezután a kitanult férgekből pépet daráltak a fajtársaiknak. Láss csudát! Amikor a beetetetteket úsztatták be a T alakú csőbe, azok már csak balra tartottak makacsul, minden áramütés nélkül is.
Nem mindegy, hogy mit eszünk. Sőt, az sem, hogy miből mennyit eszünk. De még az sem, hogy kinek a kezéből, hol, mikor, hogyan, kikkel eszünk. S az sem, hogy miért eszünk! A legyintésre is alig-alig méltó anyagcserénk a sejtjeinkben zajlik. Kulcskérdés, hogy ott mi történik, mi marad meg bennük, mi távozik belőlük, mert a sejtjeink mi vagyunk, testi vagy lelki értelemben egyaránt.
Szabó Balázs Vissza