Nádasdy Tamás nádor családi levelezése

Előszó

A török hódításig oly határozott központja volt Magyar- országnak, a minő kevés más országnak. Az összes nemzeti élet Hudán összpontosult. Innét kezdve azonban teljesen megváltozott a helyzet. Egy város sem volt olyan, a hol előkelőinknek, ha nem is többsége, de számot tevő része együtt lakott volna. E körülmény sok tekintetben hátrányára vált művelődésünk kifejlődésének, de egy művelődési tényezőt mégis elősegített : a levelezést. Az egyik előkelő vagy egyéb tekintetben hangadó egyéniség sokszor egész országrészek által volt elválasztva a másiktól, a közlekedési akadályok pedig már tíz-húsz mértföldet is messzinek tüntettek fel, nem maradt más mód nézeteik, érdekeik megbeszélésére, ügyeik elintézésére, mint a levelezés, és pedig többnyire nem a hivatalos, hanem a magán jellegű levelezés. Innét van az, hogy a mohácsi csata és a szatmári béke közti korszak történetének legjelentékenyebb forrásait oly családok magán levéltárai képezik, a melyek egyes tagjai azon korszak valamely részében elsőrendű szerepet játszottak.
Némelyek e családi levéltárak közül az Országos Levéltárba kerülve, annak legbccscsebb alkatrészei között foglalnak helyet, mint a Itákóczy és Tliurzó családok levéltárainak egy-egy része. Ezekhez csatlakozik, a Nádasdy családé, a mely Nádasdy Eercncz országbírónak lefejeztetésekor nagyobb részben a magyar kamara levéltárába vitetett (s azzal együtt az Országos Levéltár alkatrészévé-'vált), kisebb részében pedig a bécsi »Házi,- Udvari- és Állami Levéltáriba került.

Vissza