Előszó
Részlet a könyvből:
MORUS TAMÁS ÜDVÖZLI AEGIDIUS PÉTERT!
Már-már szégyelem, kedves Péterem, hogy ezt az Utópiáról: Seholsincs országról szóló könyvecskémet csaknem esztendő multával küldöm...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
MORUS TAMÁS ÜDVÖZLI AEGIDIUS PÉTERT!
Már-már szégyelem, kedves Péterem, hogy ezt az Utópiáról: Seholsincs országról szóló könyvecskémet csaknem esztendő multával küldöm neked. Te, persze, azt hitted, hogy hat hónap alatt is elkészítem: Hiszen nem kellett fejemet törnöm, hogy kitaláljam, csak egyszerűen leírtam azt, amit Szavajátszó Ráfáel mesélt nekünk s amit veled együtt hallgattam. - Bevallom, Péterem, nem is volt vele sok dolgom, készen kaptam az egészet. Bezzeg, ha magamnak kellett volna kitalálnom és kitálalnom: ez még nagy-tudós elmének is sok idejébe és sok igyekezetébe került volna. Az én időmből és az én igyekezetemből pedig sose telt volna ki, ha szépen is kellett volna megírnom, nem csupán híven. Ez a gond azonban nem nyomott, bele se izzadtam: amit hallottam, egyszerűen le kellett írnom s ez semmiség!
De még erre a semmiségre is majdnem kevesebb időm jutott a semminél, annyi más dolgom volt. Hol intéztem, hol hallgattam pöröket, hol békebíróként egyeztettem, hol bíróként ítélkeztem, hol én jártam el hivatalos ügyben, hol engem kerestek fel. A bíróság előtt másokért futkosok naphosszat, a maradék idő családomé, végezetre magamnak, vagyis az irodalomnak, semmise marad. Hiszen hazatérve beszélgetni kell az asszonnyal, nevetgélni a gyerekekkel, tárgyalni a cselédséggel: csupa olyan ügy, melyet, véleményem szerint, el kell intézned, ha nem akarsz idegenné lenni saját házadban. Törődnöd kell mindezzel, hogy kellemesen élhess természet-, vagy véletlenadta, avagy magadválasztotta élettársaiddal; csak nyájasságoddal el ne kényeztesd őket és türelmességed ne tegye cselédeidet uraiddá!...
Vissza