Nagyméretarányú felmérések I.

Tartalom

Előszó 3
1. Az országos felmérés 5
1.1. Az országos felmérés célja és feladata 5
1.2. A magyar országos felmérés kifejlődése és mai szervezete 6
2. A magyar Országos Felmérés vetületi rendszerei, mértékegységek és méretarányod szelvény hálózatok 9
2.1. Vetületi rendszerek 9
2.11. Az alapfelületül szolgáló ellipszoidok 9
2.12. A kettős vetítés 9
2.13. Vetítés az ellipszoidról a gömbre 10
2.14. A hosszmérési eredmények átszámítása a gömbre 10
2.15. A sztereografikus vetületről 11
2.16. A ferdetengelyü szögtartó érintő hengervetületről 12
2.17. A vetületnélküli rendszerről 14
2.18. Az egységes országos vetületi rendszerről 14
2.2. A mértékegységek 15
2.3. A térképek méretaránya 16
2.4. A magyar felmérési szelvény hálózatok 16
2.41. A szelvényhálózat célja 16
2.42. Az ölrendszerü szelvény hálózatok 17
2.43. A sztereografikus és az érintő hengervetületi méterrendszerü szelvény hálózatok 21
2.44. Az egységes országos térképrendszer (EOTR) koordináta-rendszere és szelvénybeosztása 22
2.45. A Gauss-Krüger-vetületl szelvénybeosztás 27
2.5. A földmérési utasítások és hibahatárok 29
3. A vízszintes értelmű alappontsürítés 31
3.1. Az alappontsüritésről általában 31
3.2. Az ötödrendü alappontokról általában 32
3.3. Az ötödrendü háromszögelés 33
3.31. Az ötödrendü háromszögelésről általában
Előkészítő munkálatok 33
3.32. Az uj ötödrendü alappontok kitűzése, meghatározása és végleges megjelölése 33
3.4. Az ötödrendü alappontok sokszögeléses meghatározásáról 41
3.5. Magaspont levezetése 41
3.6. A sokszögelés végrehajtása 43
3.61. A céljában eltérő kétféle sokszögelés 43
3.62. A rövid oldalas sokszögelés 44
3.621. A sokszögvonalak vezetése 44
3.622. A sokszögelési pontok kitűzése 46
3.623. A vízszintes szögmérés és a magasságmérés végrehajtása 48
3.624. A hosszmérés végrehajtása 50
3.625. A sokszögvonalak számítása 53
3.626. A sokszögelési csomópont koordinátáinak számitása 59
3.627. A sokszögeléssel kapcsolatos magasságszámitás 60
3.628. A keretpontok meghatározása 60
3.63. A hosszú oldalas sokszögelés 63
3.631. A hosszú oldalas sokszögelésről általában 63
3.632. Hosszú oldalas sokszögelés mért oldalhosszakkal 64
3.633. A Durnyev-féle sokszögelés 65
3.634. A Wolf-féle sokszögelés 67
3.635. Háromszögláncolatból alakított sokszögvonal 67
3.636. A csomópontok koordinátáinak számítása 68
4. A vízszintes értelmű részletes felmérés végrehajtása 72
4.1. Általános ismeretek 72
4.11. A vízszintes értelmű részletes felmérés feladata 72
4.12. A művelési ágak és a müvelés alól kivett területek 72
4.13. A földrészletek, az alrészletek és jelölésük 74
4.14. A földmérési alaptérképek síkrajzi tartalmáról 76
4.2. A földrészletek és a tereptárgyak felvételére vonatkozó főbb irányelvek 77
4.21. A községi határvonal felméréséről 77
4.22. A földrészletek és az alrészletek felméréséről 77
4.23. Az épületek beméréséről 78
4.24. Az egyéb állandó jellegű tereptárgyak felvételéről 79
4.25. Az utak és vasutak felméréséről 81
4.26. A folyók, patakok, csatornák, tavak és árkok felméréséről 82
4.27. Az erdők felméréséről 84
4.3. A részletes felmérés előkészítő munkálatai 84
4.31. A felmérés műszaki terve és munkabeosztása 84
4.32. A községelhatárolás 85
4.321. A községelhatárolás feladata és munkálatainak beosztása 85
4.322. A határvonal megállapításának fontosabb elvei 86
4.323. A határjelek 88
4.324. A határvonal bizottsági kijelölése 89
4.325. A határleirási (elhatárolási) jegyzőkönyv és a határvázlat 89
4.33. A belterület és a zártkert elhatárolása 90
4.34. A földrészletek elhatárolása 91
4.4. A vízszintes értelmű bemérés végrehajtása 92
4.41. A részletpontok és a kisalappontok 92
4.42. A térképlapok községenkénti sorszámozása 96
4.43. A mérési jegyzet és a mérési vázlat 96
4.44. A tömbrajz 99
4.45. Az ortogonális koordinátamérés végrehajtása 100
4.451. A mérési hálózat 100
4.452. A részletpontok bemérése 101
4.453. A mérési vázlat szerkesztésének az ortogonális koordinátaméréssel kapcsolatos különleges szabályai 106
4.452. A mérési vázlat szerkesztésének az ortogonális koordináta méréssel kapcsolatos különleges szabályai 106
4.454. Az ortogonális koordinátaméréssel bemért pontok koordinátáinak számítása az országos koordinátarendszerben 108
4.455. Derékszögű kitűzési méretek számítása az országos koordináta-rendszerben adott koordinátákból 111
4.46. A részletpontok meghatározása egyéb módszerekkel 113
4.461. A poláris koordinátamérés és a tahiméteres felvétel végrehajtása 113
4.462. A részletpontok meghatározása előmetszéssel 118
4.463. A busszolás felvétel végrehajtása 118
4.47. Részletmérés automatikus Irodai feldolgozáshoz 119
4.48. A rajzi felvétel végrehajtása 124
4.481. A rajzi felvétel módjai 124
4.482. A kötőpontok meghatározása 125
4.483. A cövekelés végrehajtása 126
5. A földmérési alaptérképek domborzati tartalmáról és a magassági részletmérésről 129
6. A térképezés 132
6.1. A térképezés általános elvei 132
6.2. A keretvonal és a koordinátákkal meghatározott pontok felrakása 133
6.3. A részletek térképezése 135
6.4. Az automatizált térképezés 138
6.5. A térkép síkrajzi kidolgozásáról 140
6.6. A domborzat térképezése 143
6.7. A helyrajzi számozás végrehajtása 144
6.8. Az átnézeti térképről 146
7. A területek meghatározása 147
7.1. A területszámitásról 147
7.2. A rajzi (grafikus) területmeghatározásról 158
7.21. A térkép méretváltozásából származó területváltozás meghatározása 158
7.22. Az alapnégyzet-hálózattal való területmeghatározás végrehajtása 159
7.23. Területmérő műszerek alkalmazása 161
7.24. Területmeghatározás vegyes eljárással 162
7.25. Területmeghatározás a térképről lemért koordinátákból 162
7.3. A község területmeghatározásának rendszere 163
7.31. Alapelvek 163
7.32. A község területmeghatározásának végrehajtása 164
7.321. A területszámitás előkészítése 164
7.322. A község egész területének számítása 166
7.323. A területszámitási csoportok területének meghatározása 173
7.324. Az alcsoportok és a táblák (tömbök) területének meghatározása 175
7.325. A földrészletek és az alrészletek területének meghatározása 179
7.33. Területszámitási hibahatárok 180
7.4. Automatizált területszámitás 180
7.5. Területszámitás digitalizálással 181
7.6. A terület jegyzék 182
8. A község felmérésének állami átvétele 183
8.1. A felmérő szerv ellenőrző vizsgálatairól 183
8.2. Az átvételi ellenőrzésről és az állami átvételről 184
8.3. A térképsokszorositásról 185
9. A térképhelyesbítésről 186
9.1. A térképhelyesbítés célja és végrehajtásának elve 186
9.2. Az azonosítás módszerei 187
9.3. A földrészletek és az alrészletek ellenőrzése, illetve uj bemérése 188
9.4. A helyrajzi számozás 188
10. Az ingatlannyilvántartás 189
10.1. Az ingatlannyilvántartás feladata 189
10.2. A művelésre alkalmas földterületek minősítése 190
10.21. A kataszteri tiszta jövedelem 190
10.22. Az osztálybasorozás 191
10.3. Az ingatlannyilvántartás jogi szempontjai 192
10.31. Az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető jogokról 192
10.32. Az ingatlannyilvántartás alapelvei 194
10.4. A tulajdoni lap 195
10.41. A tulajdoni lap szerkezete és tartalma 195
10.42. Az állami és a szövetkezeti tulajdon, valamint a társasházak nyilvántartása 196
10.43. A változások átvezetése a tulajdoni lapokon 197
10.44. A tulajdoni lapra kerülő adatok feltüntetésének formái 197
10.5. A bejegyzésről 197
10.51. A bejegyzés alapja 197
10.52. A bejegyzési kérelmekről 198
10.53. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei 198
10.6. A tulajdoni lapok vezetésének ügyviteli módjáról 199
10.7. Jogorvoslat 200
10.8. Kiegészítő és régebbi munkarészek 201
10.81. A földkönyv, a törzskönyv és az összesítők 201
10.82. Az ingatlannyilvántartási térképről 202
10.83. Az adatszolgáltatásról 202
10.84. A talajosztályozási térkép 203
10.85. Munkarészek a községi tanács számára 203
10.86. Névmutató és helyrajzszám-mutató; irattár 203
10.87. Az egységes földnyilvántartás életbelépése előtti földnyilvántartás munkarészei 204
10.88. Az egységes földnyilvántartás életbelépése előtti telekkönyvről 205
10.9. Az ingatlannyilvántartás szerkesztéséről 206
10.91. Általános elvek 206
10.92. Az előkészítő munkálatok 207
10.93. A tulajdoni lap tervezetének elkészítése 208
10.94. Helyszíni ellenőrzés 209
10.95. A tulajdoni és az egyéb jogok rendezése 210
10.96. A tulajdoni lapok elkészítése; közszemle; életbeléptetés 211
11. A változások műszaki nyilvántartása 212
11.1. A nyilvántartás célja és feladata 212
11.2. A helyrajzi szám változásának rendszere 213
11.3. Változási jegyzék készítése a földrészletek változásáról 217
11.4. A térképláp méretváltozásának figyelembevétele 219
11.5. A változási vázrajzok 223
11.6. A községi határvonal változása 226
11.61. A községi határvonal változásának fajtái 226
11.62. A határátcsatolásról 226
11.63. Önálló (uj) község alakulásáról 228
11.64. A községek egyesítéséről 229
11.65. A belterület, illetve a zártkertek határvonalának változása 229
11.7. Felmérési és területmeghatározási hibák helyesbítése 230
11.8. Az Időközt változások átvezetése az ingatlannyilvántartásban 231
12. A kisajátításról 233
12.1. A kisajátítás fogalma és az adatbeszerzés 233
12.2. A helyszíni munkálatok 234
12.3. Az Irodai munkálatok 235
12.4. Az egyszerűsített kisajátítási tervről 237
12.5. A kisajátítás átvezetése az ingatlannyilvántartásban 238
12.6. A csereingatlanok 238
13. Szabatos felmérések 239
13.1. Az alaphálózatról 239
13*2. Az alsórendű alappontok 240
13.21. A negyed- és az ötödrendü alappontok meghatározásának elvei 240
13.22. Az alsórendű alappontok megjelölése 241
13.23. A negyed-, illetve ötödrendü hálózat mérése 242
13.24. A negyed-, illetve ötödrendü alappontok számítása 243
13.25. Az önálló és az országos hálózat összefüggésének vizsgálata 247
13.3. A sokszögelés 251
13.31. A sokszögelésl pontok kitűzése 251
13.32. A sokszögelésl pontok meghatározása 252
13.4. Az elhatárolási munkálatok 254
13.41. A felmérendő terület elhatárolása 254
13.42. A telekhatárolás 254
13.5. A részletmérés 256
13.51. A részletpontok osztályozása 256
13.52. A mérési hálózat 257
13.53. A részletpontok bemérése 258
13.6. A térképezés és a területszámitás 260
13. 7. A magasságmérés 262
13. 71. A magassági alappontok sűrítése 262
13. 72. A magassági részletpontok felvétele és a magassági ábrázolás 263
14. Részletes magassági felvétel tervezésének céljára 265
14.1. A részletes terepfelvételről általában 265
14.2. A négyzethálózatos terepfelvétel 266
14.21. A négyzethálózat alapvonalainak kitűzése és az uj vízszintes értelmű részletpontok bemérése 266
14.22. A magasságmérés végrehajtása 269
14.23. Több különböző irányú négyzethálózat alkalmazása 273
14.24. A magassági adatok feltüntetése a térképen 273
14.3. Hossz- és keresztszelvények felvétele 273
14.31. A hossz- és a keresztszelvény lényege 273
14.32. A hosszszelvény felvétele 274
14.33. A keresztszelvények felvétele 276
14.34. A hossz- és a keresztszelvények szerkesztése 277
14.35. A magassági adatok feltüntetése a térképen 278
14.4. A tahiméteres felvételről 278
15. Területosztási és határvonal-szabályozási alapismeretek 279
15.1. Megjegyzések a fejezet tartalmához 279
15.2. Területosztási alapfeladatok 279
15.21. Trapéz felosztása 279
15.211. Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel 279
15.212. Trapéz megosztása tetszőleges irányú egyenessel 283
15.22. Paralelogramma felosztása 288
15.221. Paralelogramma felosztása az egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel 288
15.222. Paralelogramma megosztása egyéb feltételekkel 290
15.23. Háromszögek felosztása 290
15.231. Háromszög felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel 290
15.232. Háromszög megosztása az alapra merőleges egyenessel 292
15.233. Háromszög felosztása a csúcsponton átmenő egyenesekkel 294
15.234. Háromszög megosztása egyéb feltételekkel 294
15.24. Alapidomok megosztása egy, a nem az idom oldalán fekvő ponton átmenő egyenessel 295
15.25. Szabálytalan sokoldalú idom felosztása 296
15.251. Az idom felosztása megadott irányú párhuzamos egyenesekkel 296
15.252. Az idom megosztása adott ponton átmenő egyenessel 302
15.3. Határ szabályozási alapfeladatok 303
15.31. Szabálytalan sokoldalú idom átalakítása azonos területü derékszögű négyszöggé 303
15.32. Szabálytalan sokoldalú Idom átalakítása azonos területű háromszöggé 304
15.33. Szabálytalan sokoldalú idom átalakítása azonos területü trapézzá 305
15.34. Kiegyenlítő egyenes meghatározása 306
Függelék
1. Az Országos Felmérés adatszolgáltatása 309
2. Az érvényben levő fontosabb földmérési utasítások és rendeletek 309
3. Irodalom 310

Témakörök