1.054.439
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Negyedik generációs nyelv
CA-Visual objects 118/Főiskolai jegyzet 1996
| Kiadó: | Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 111 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 29 cm x 20 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Főiskolai jegyzet. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Bevezetés Manapság már közhelynek számít, hogy az informatika betört a hétköznapjainkba. Bármerre járunk - legyen az egy gyógyszertár, egy posta, egy áruház vagy egy bank - informatikai rendszerek... TovábbElőszó
Bevezetés Manapság már közhelynek számít, hogy az informatika betört a hétköznapjainkba. Bármerre járunk - legyen az egy gyógyszertár, egy posta, egy áruház vagy egy bank - informatikai rendszerek segítik (sajnos néha hátráltatják) az ügyintézést. Ezeknek a gombamód szaporodó informatikai rendszereknek egyre nagyobb adatmennyiséggel kell szembenézniük és egyre növekvő felhasználói elvárásoknak kell megfelelniük. Az információs rendszerek készítésének technikája - és ezen belül a programozási technika - viszont egyre nehezebben tart lépést a hardver fejlődésével. A számítástechnika hőskorában az 1. generációs programnyelveket, azaz a gépi kódú programozást hamar felváltotta az asssembly nyelvű 2. generációs technika, és már az 50-es években megjelentek a különféle 3. generációs programnyelvek (Algol, Fortran, Cobol). A későbbiek folyamán számos egyéb 3. generációs programnyelv (PL/1, Pascal, C, valamint a dBASE alapú nyelvek, melyeket összefoglalóan xBASE nyelveknek neveznek) mellett egyre-másra jelentek meg olyan kódgenerátorok, amelyek igyekeztek leegyszerűsíteni az adatkezelés, a képernyőkezelés, a nyomtatott lista-előállítás fáradságos "rabszolgamunkáját", és így ezek a kísérletek a 4. generációs nyelvek csíráját jelentették. A 4. generációs technika alapfilozófiája az, hogy különféle vizuális editorok segítségével igyekszik megkímélni a programozót a hagyományos kódolástól.A 4GL eszközök leggyakoribb alkotóelemei a következők:
• Adatbázis tervező és specifikáló eszköz. A leggyakoribb adatbázistípus jelenleg a relációs. Ennek megfelelően egy 4GL adatbázis-tervező eszközzel lehet meghatározni - többek között - a mezőket, a fizikai és logikai táblákat, valamint a táblák közötti kapcsolatokat. Néhány 4GL eszköz adatmodellező segédeszközt is tartalmaz - ilyen például az ORACLE.
• Képernyőtervező eszköz. Az adatmodell alkotóelemeinek képernyős megjelenítése általában űrlap és táblázatos formában történik. A képernyőtervező eszköz a CUA (Common User Access) szabványgyűjteménynek megfelelő karakteralapú (tipikusan DOS) és grafikus (leggyakrabban Windows) képernyőképek tervezését segíti.
• Jelentéstervező eszköz. A képernyős megjelenítésen kívül általános igény, hogy az adatbázis adatai alapján különféle jelentések, riportok készüljenek. A riportgenerátorral készült listák általában csoportokat és ennek megfelelően összegfokozatokat is tartalmaznak. Számos egyéb vizuális tervező eszköz szerepelhet még egy 4. generációs nyelv palettáján. Ide sorolhatóak a képernyőn megjelenő grafikai elemek (ikonok, bitmap képek, grafikonok stb.) tervezésének segédeszközei, az informatikai rendszerekben is egyre nagyobb tért hódító multimédiás elemek (hang, videó stb.) tervezőeszközei vagy a korszerű rendszerekben nélkülözhetetlen help rendszer előállításának segédeszközei. Az MS Windows DDE (Dynamic Data Exchange) és OLE (Object Linking and Embedding) technikája lehetővé teszi azt, hogy egy 4GL eszköz csak a legszükségesebb tulajdonságokkal rendelkezzen, a hiányzó elemeket pedig átvegye az adott célra speciálisan előállított szoftverből. A fentiekben definiált vizuális tervezőeszközökkel egyszerű feladatok komplett megoldása is lehetővé válik, de összetettebb feladatok esetén manapság feltétlenül szükség van 3. generációs kódolásra is. A mai negyedik generációs eszközök tehát nem tekinthetők igazi 4GL-nek, hanem mondjuk csak 3.86GL-nek. A programfejlesztési feladat legnagyobb részét - főleg a "rabszolgamunkát" - elvégezhetjük a vizuális editorokkal, de a finomságok miatt szükségünk van valamilyen 3GL programnyelvre. Vannak ugyan olyan 4GL-ek, amelyek teljesen kiiktatták a 3GL részt (ilyen például a MAGIC), de ezeket a eszközöket elég rugalmatlannak tartják a programfejlesztők. Vissza
Tartalom
BEVEZETÉS........................1I. FEJEZET : CA-VISUAL OBJECTS (CA-VO) ALAPFOKON.................................4
ISMERKEDÉS A CA-VO FEJLESZTŐ KÖRNYEZETÉVEL...........................4
Az alkalmazásböngésző (application browser)..................................4
A modulböngésző (module browser)......................................................6
Egy modul megnyitása............................................................................8
Az egyedböngésző (entity browser)..........................9
Az osztályböngésző (class browser).................................10
STANDARD ALKALMAZÁS KÉSZÍTÉSE A CA-VO-BAN...........................11
A standard program összeállítása..........................................11
A standard program futtatása és a forráskód első szemléje........................14
II. FEJEZET : A CA-VISUAL OBJECTS PROGRAMNYELV..................15
A VISUAL OBJECTS PROGRAMNYELVI ELEMEI.........................15
A visual objects változóinak és konstansainak deklarálása................16
Az egyes adattípusok elemzése..................................17
Karakteres típus (STRING)..........................................17
Fontosabb konverziós függvények.............................19
Szimbólum (SYMBOL).................................................20
Numerikus típusok (INT, FLOAT, SHORTINT, LONG1NT, BYTE, WORD, DWORD, REAL4, REAL8)...........21
Dátum típus (DATE)................................................21
Logikai típus (LOGIC).........................................23
Pointer típus (PTR)................................................23
Null-terminált füzér (PSZ)......................................23
NIL....................................23
VOID...............................24
Kódblokk típus (CODEBLOCK)..................................24
Tömb típus (ARRAY)...............................................25
Műveletek tömbökkel.................................................28
C-kompatibilis tömbkezelés a CA-VO ban.........................31
Eljárások és függvények.................................................32
Osztályok, objektumok, metódusok................................33
Osztály egyed definiálása (CLASS)................................33
Metódus létrehozása................................................34
Objektum előfordulás létrehozása...................................35
Az egybezártság elve és az ACCESS/ASSIGN metódusok.....................................36
Adattípus független függvények.......................................38
III. FEJEZET : A VIZUÁLIS EDITOROK HASZNÁLATA.......................41
ADATÁLLOMÁNYKEZELÉS A VISUAL OBJECTS-BEN.......................41
Adatszerver létrehozása xBASE file-ok kezelésére.....................42
A mezóspecifikáció szerepe a visual objects-ben............................44
Gyakorlat...................48
A .DBF típusú adatbázis-kezelés osztályai, tulajdonságadatai és metódusai........50
FieldSpec osztály...............51
DBServer osztály...............52
xBASE parancsok DBServer osztálybeli megfelelői.....................54
Szelektív reláció létrehozása szerverobjektumok között.........................56
KEPERNYŐKEZELÉS A VISUAL OBJECTSBEN....................58
Ablaklétrehozás a Window Editor segítségével.........................59
Képernyő-elrendezés módosítása...........................61
Rács használata................62
Több képernyőelemből álló kollekció együttes mozgatása és méretezése.......62
Tulajdonságablak rovatainak kitöltése......................................63
A képernyőelemek bejárási sorrendje (Control Order)...............................65
A CA-VO további képernyőelemei............................................66
Listadobozok (ListBox és ComboBox).......................67
Rádiógomb és rádiógombcsoport (RadioButton és RadioButtonGroup).............69
Jelölőnégyzet (CheckBox)........................................................71
Többsoros szerkesztési mező (MultiLineEdit)..........................71
Nyomógomb (PushButton)........................................72
Díszítő elemek (GroupBox, Fixedlcon)................73
Gördítősávok (HorizontalScrollBar, VerticalScrollBar)................73
Adatablak egy másik adat ablak belsejében (SubDataWindow).................73
Táblázatos képernyőkép tervezése.............................74
Gyakorlat..........................76
Adatablak-tervezés osztályai és metódusai..........................78
Az ablakmentés során létrejött forráskód...........................78
A RESOURCE egyedtípus........................................80
A VarosAblak és a VarosAblak_DataBrowser CLASS egyedek........................81
A VarosAblak osztály Init() metódusa......................................82
VarosAblak osztályú objektum hozzákapcsolása egy szerver objektumhoz.................83
Adattáblázat és oszlopainak létrehozása az Init() metódusban.............84
AZ IKONOK ÉS AZ ICON EDITOR HASZNÁLATA...................84
MENÜ KÉSZÍTÉSE A MENÜ EDITORRAL.........................88
Menüszerkezet a Windows-ban...........................88
Menü létrehozása a Menü Editorral...........................90
Gyakorlat.........................93
A menükezelés osztályai, tulajdonságadatai és metódusai...................95
ALKALMAZÁSINDÍTÓ METÓDUS KÉSZÍTÉSE............................98
Gyakorlat...........................98
IV. FEJEZET: CA-VISUAL OBJECTS FELSŐFOKON.........................100
ESEMÉNYVEZÉRELT PROGRAMOZÁS A VISUAL OBJECTSBEN............100
Szövegdoboz készítése a törlés megerősítése céljából.............................102
Beavatkozási lehetőségek az adatmegjelenítés és az adatellenőrzés terén................105
Rajzolás az ablakra...............................................110
Témakörök
- Műszaki > Informatika > Számítógép > Egyéb
Endrődi Tamás
Endrődi Tamás műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Endrődi Tamás könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal