1.054.131

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nemes Hajnik Károly és a Magyar Országgyűlés Gyorsirodája I.

Levéltári források alapján/1806-1843

Szerző
Szerkesztő
Róla szól
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 303 oldal
Sorozatcím: Az Egységes Magyar Gyorsírás Könyvtára
Kötetszám: 217
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta Szalay-nyomda, Budapest. Számos fekete-fehér képpel illusztrálva.
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Emlékezzünk . . .
Az 1866. év Szent Mihály havának 23. napján, a várbeli Uri-utcának egy régi sarokházából Wurtl Antal, a budavárosi koronázó templom káplánja kisebb gyászkiséretet vezetett a... Tovább

Előszó

Emlékezzünk . . .
Az 1866. év Szent Mihály havának 23. napján, a várbeli Uri-utcának egy régi sarokházából Wurtl Antal, a budavárosi koronázó templom káplánja kisebb gyászkiséretet vezetett a bécsi kapu irányában, a nem messze fekvő vízivárosi temető regényes, évszázados fáktól koszorúzott halmai felé...
Hajnik Károly táblabírót, a gyorsírói élet nagy halottját, az országgyűlési gyorsírás és gyorsírói napló meghonosítóját temették, abból a lakásból, melyben élte végén régóta emésztő testi sorvadás és súlyos lelki megrázkódtatás után már nem talált enyhülést és gyógyulást.
Halála nem felfelé ívelő pálya megszakadása, hanem az összeroskadt, korán kivénült ember csendes elmúlása volt. Ha életének utolsó napjaiban föl-fölvillant is lelkében valami bágyadt fény multja éltető emlékeiből, éreznie kellett, hogy jövője már nem hozhat babérokat, ha sikerülne is a gyilkos kórral megküzdenie. Kiszakítva abból a talajból, melyhez minden idegszálával tapadt, megfosztva a diéta éltető légkörétől, milyen meddő, sivár élet volna az, melyet az ország krónikásának a Ház falain kívül kellene lemorzsolnia!
Hiszen igaz, hogy a magyar politikai élet élnémítása szakadékot vágott pályáján már régebben is, amikor működésének többévtizedes területéről az újságírás útjaira terelte, de akkor még megérte azt az örömet, hogy az új, alkotmányosabb korszak újságszerkesztő szobájának csendjéből két ízben is az országgyűlés gyorsíróasztalához szólította. Vissza

Tartalom

Emlékezzünk 3
I. Hajnik Károly származása, ifjúsága és pályájának kezdete (1806-1830)
1. Hajnik Pál és Markovics Antónia Pozsonyban (1803-1809) 9
2. Károly diákévei a pesti és váci kegyesrendi gimnáziumban (1815-1821) 22
3. A pesti egyetem bölcsészeti és jogi karán (1821-1826) 32
II. A reformkorszak országgyűlésein (1830-1848)
Első rész
1. A vármegye szolgálatában 41
2. Császár Sándor temesmegyei követ írnoka az 1830. évi pozsonyi diétán 48
Hogyan élnek Pozsonyban Poldival? 48
A diktaturán 55
Családi levelezés 59
3. Borsos Márton gyorsírói vizsgája Pesten, a Nemzeti Kaszinóban (1832 január 29) 62
4. 1832 dec. 19. Hajnik gyorsírói pályának kezdete 68
Borsossal az alsó tábla kerületi naplóját szerkeszti 68
Országgyűlési tudósításokat ír megyéjének 78
5. Scylla és Charybdis között (Kolozsvár, 1834-1835) 80
Az első titkos kormánymegbízás 80
Stullerrel a hivatalos naplót szerkeszti 86
Wesselényi kőnyomatos naplóját Stullerrel nyomtatja 99
6. Intermezzo (1836-1837) 114
Ismét együtt Poldival, Hévizen (1836) 114
„Wesselényi Miklós legszebb napja'' (1837) 117
7. Résztvett-e Hajnik az 1837-38. évi nagyszebeni "csendes" országgyűlés naplójának szerkesztésében? 121
Megindul a „Beszédek Tára" 121
Hajnik közreműködésének kérdése 125
8. Miniatűrök ifj. Hajnik Pál naplójából (1838) 128
Hajnik Pál vőfélye 129
Egy rejtélyes bejegyzés 131
A pozsonyi asztaltársaság pesti találkozóján 131
Hajnik Paula keresztelőjén 132
9. Az 1839-49. évi pozsonyi országgyűlésen 134
Hajnik titkos kancelláriai alkalmaztatása (1839. okt. 29.) és a kerületi napló meghiúsulásának titkai 134
1840. február 25! Megindul a főrendiházi gyorsírói napló 150
Konkoly-Thege Pál „másodrendű gyorsíró" 182
10. Hajnik első házassága (1840) 185
11. Hajnik és Gabelsberger 187
Mágnások a gyorsírásért 187
Hajnik Münchenben (1841) 189
Gabelsberger hiába várja a magyar áttétel hirét 195
12. Polgárjogot nyer a gyorsírás az erdélyi országgyűlésen is. (Kolozsvár, 1841-1843) 199
Kemény báró országos elnök meghívására harmadmagával szerkeszti a „Beszédtárt" 199
Mégis előfizetés útján kell előteremteni a naplószerkesztés és kiadás költségeit 205
A „Beszédtár" nyomtatását a Landerer-Heckenast cég veszi át 207
Hajnik károsodása közel kilencszáz forint 211
13. Mit mondanak a családi levelek? (1842-1843) 213
14. Ami Gáti Istvánról ide kivánkozik 225
Függelék 234
Pótló és magyarázó jegyzetek 271
Fontosabb javítanivalók 287
Szövegképek, kézirat és nyomtatványhasonmások 289
Képmellékletek 293
Névmutató 294

Dr. Makoldy Sándor

Dr. Makoldy Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Makoldy Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem