Nepenthe

Fülszöveg

Egy szépreményű fiatalember - Péterfi Vilmos -érkezett Budapestre, a negyvenes évek második felében. Még a múlt században. Nem túl messziről - szüleit, rokonait, barátait a felvidéken hagyta. Pozsonyban szerzett tudását és akaraterejét hozta magával - és a vágyat, hogy íróvá váljon. Mögötte volt már néhány fiatalkori siker, tanárok és írók dicsérete, szerényen publikált is az általa elérhető lapokban - úgy tűnt, hogy terveinek nincs akadálya. A pesti évek kezdetben jól alakultak. Nappal a jogi egyetem padjait koptatta, délutánonként a Károlyi-kert padjain vagy az Egyetemi Könyvtár fűtött termeiben készült a későbbi kihívásokra. Összeállította és 1948-ban meg is jelentette első verseskötetét, Holdfogyatkozás címmel. S a pályaív megtorpant. Újabb kötetterveire folyamatosan kerültek rá az elutasító vörös pecsétek; ez és a világ szigorúbbá válása fokozták benne az elkeseredést, majd a kesztyűt felvevő dacot. Egy-két év és államellenes tevékenység vádjával hamarosan bíróság előtt... Tovább

Fülszöveg

Egy szépreményű fiatalember - Péterfi Vilmos -érkezett Budapestre, a negyvenes évek második felében. Még a múlt században. Nem túl messziről - szüleit, rokonait, barátait a felvidéken hagyta. Pozsonyban szerzett tudását és akaraterejét hozta magával - és a vágyat, hogy íróvá váljon. Mögötte volt már néhány fiatalkori siker, tanárok és írók dicsérete, szerényen publikált is az általa elérhető lapokban - úgy tűnt, hogy terveinek nincs akadálya. A pesti évek kezdetben jól alakultak. Nappal a jogi egyetem padjait koptatta, délutánonként a Károlyi-kert padjain vagy az Egyetemi Könyvtár fűtött termeiben készült a későbbi kihívásokra. Összeállította és 1948-ban meg is jelentette első verseskötetét, Holdfogyatkozás címmel. S a pályaív megtorpant. Újabb kötetterveire folyamatosan kerültek rá az elutasító vörös pecsétek; ez és a világ szigorúbbá válása fokozták benne az elkeseredést, majd a kesztyűt felvevő dacot. Egy-két év és államellenes tevékenység vádjával hamarosan bíróság előtt találta magát, ahol kimondatott rá az életfogytig tartó szabadságvesztés ítélete. A váci börtön illusztris irodalmi társaságában (Kárpáti Kamill, Tollas Tibor és mások) megnyugodott -vélhetően ő jár jó úton életszemléletét illetően. A forradalom leverése után Péterfi Vilmosra is emigráció várt. Évtizedekig élt az Egyesült Államokban, a nemzetközi jog Professor Emeri-tusaként ment nyugdíjba és tért vissza Budapestre. Azóta az irodalomnak él; írja regényeit és „mellesleg" ötvenezer dolláros ösztöndíjat alapított a kortárs írók javára. Most visszaidézi egy szépreményű fiatalember egykori verseit - miközben „meghívja magához" a bút és bánatot elsöprő nepenthét. A megnyugvást. Az örömök dicséretét. Vissza