Népiskolai módszertan

Tartalom

Bevezetés.
I. RÉSZ.
A népiskola.
1. §. A népiskola kifejlődése 1
2. §. A népiskola általános feladata 3
3. §. A népiskola helyzete Magyarországon 4
II. RÉSZ.
A tantárgyak.
4. §. A népiskolai tanulmányok 6
5. §. A népiskolai tanulmányok kölcsönös egymásra vonatkoztatása 7
III. RÉSZ.
A módszer.
6. §. Tanterv. Órarend 9
7. §. A tanítás alakja 11
Az előadó tanalak főbb szabályai 12
A kérdező tanalak főbb szabályai 12
Melléktanalakok. Az egyes tanítási órák és a tanítás fokozatai 13
8. §. A tanítás elve 15
1. A tanítás legyen igaz 15
2. A tanítás legyen felhasználható, gyakorlati: képezzen az életre 16
3. A tanítás segítse elő a tanuló önmunkásságát 17
4. A tanítás legyen a tanuló természetes fejlődésmenetéhez, felfogó erejéhez és teljesítési képességéhez mért 19
5. A tanítás legyen szemléleti 21
6. A tanítás legyen összefüggő 22
7. A tanítás haladjon ismertről az ismeretlenre, közeliről a távolira, egyszerűről az összetettre, könnyűről a nehezebbre; legyen elemi és alapos 22
8. A tanítás eredménye legyen tartós 23
9. A tanítás vegye tekintetbe a tanuló egyéniségét 24
10. A tanítás vegye tekintetbe a nemi különbséget is 26
9. §. A tanítás eszközei 28
10. §. A iskolai fegyelem 29
11. §. A népiskolatanítók 31
12. §. A népiskolai tanítók alkalmazása 33
13. §. A tanítók viszonya egymáshoz és a szülőkhöz 34
Az egyes tantárgyak módszertana.
A keresztény vallástanítás.
A) Történet.
14. §. A vallástanítás a hitújítás előtt 35
15. §. A vallástanítás a reformáczió korában 36
16. §. A vallástanítás a XVII. és XVIII. századok alatt 37
B) Módszer.
17. §. A vallástanítás anyaga s tanterve 39
18. §. A vallásos nevelés és oktatás a szülői háznál 42
19. §. A vallástanítás a népiskolában:
I. Előkészítő fok: Vallásos beszéd- és értelemgyakorlatok 42
II. Történeti fok : Bibliai történetek. Egyháztörténet 43
III. Katekhizmusi fok: Hit- és erkölcstan 44
20. §. A vallástanító 45
C) Irodalom 45
A szemléleti oktatás vagy beszéd- és értelemgyakorlat.
A) Történet.
21. §. A szemléleti oktatás kezdete Comenius. Rousseau. Rochow 47
22. §. A szemléleti oktatás Pestalozzitól a jelenkorig 50
B) Módszer.
23. §. Czél 52
24. §. A beszéd- és értelemgyakorlat tárgya 53
25. §. Az anyag elrendezése 54
26. §. Tanmód 56
27. §. A tanalak 58
Az olvasás és írás tanítása.
A) Történet.
28. §. A legrégibb mód s annak javítására irányzott törekvések. Ickelsamer Bálint, Keresztury, Comenius, Szőnyi Nagy István 60
29. §. Pestalozzi, Olliver, Krug, Stephani 64
30. §. Simon Antal. Graser 65
B) A mai módszerek.
31. §. Az írvaolvastató módszer:
1. Általános meghatározások 67
2. Előgyakorlatok 69
1. A halló- és beszélő szervek gyakorlása 69
2. A látási és kézgyakorlatok 71
3. Iratás és olvastatás 73
32. §. A Jacotot-féle módszerek:
1. Jacotot módszere 75
2. Seltzam Károly módszere 75
3. A példány (normál) szavak módszere 76
33. §. Összehasonlítás 78
34. §. A szépírás tanítása:
1. A szépírás-tanítás története 79
2. A szépírás-tanítás szabályai s a jó kézírás kellékei 82
3. Gyakorlati szempontok 83
A nyelvtanítás.
Történet.
35. §. A nyelvtanítás története Verseghy-ig 85
36. §. A nyelvtanítás története Verseghytől máig 87
37. §. Az olvasókönyvek története 90
B) Módszer.
38. §. A nyelvtanítás czélja és eszközei 92
39. §. I. Az élőbeszéd 93
40. §. II. Az olvasás és az olvasókönyv 95
1. Az olvasás nemei 95
2. Az olvasókönyv tartalma és alakja 97
3. Az olvasókönyvek tanmenete 100
4. Az olvasmányok tárgyalása 101
a) Tartalmi szempontból 101
b) Alaki szempontból 103
41. §. III. A nyelvtan tanítása 103
1. A nyelvtan tanításának menete 103
2. A nyelvtan tanításának módszere 104
42. §. IV. A nyelvgyakorlatok 105
43. §. A magyar nyelv tanítása a másajku magyar iskolákban 107
C) Irodalom.
A) A beszéd- és értelem gyakorlat tanításához 109
B) Az írásolvasás tanítására 110
C) A nyelvoktatáshoz 111
A földrajz tanítása.
A) Történet.
44. §. A földrajz tanítása Ritterig 112
45. §. A földrajz tanítása Rittertől máig 114
B) Módszer.
46. §. A népiskolai földrajztanítás haszna és czélja 115
47. §. A földrajzi ismeretek s azok elrendezése 116
I. Fokozat 117
48. §. Lakóhely-ismertetés 117
1. A lakóhely-ismertetés tanmenete 117
2. A lakóhely-ismertetés két alkotó eleme 118
3. A lakóhely-ismertetés tanítási alakja 120
II. Fokozat. A magyar birodalom. Európa országai és az egyes földrészek ismertetése. (Országleírás. Külföldleírás. Az egész föld leírása) 121
49. §. A földrajztanítás anyaga és módszere a népiskola IV. és V. osztályaiban 121
50. §. Szemléltetési eszközök. Tankönyv 123
III. Fokozat 125
51. §. A csillagászati földrajz elemei 125
A történelem tanítása.
A) Történet.
52. §. A történetírás kifejlődési mozzanatai 128
53. §. A történettanítás múltja a népiskolában 129
54. §. Az eddigi módszerek 131
55. §. Rousseau a történettanításról 134
B) Módszer.
56. §. A történettanítás jelentősége 135
57. §. A történettanítás anyaga 137
58. §. A történettanítás menete 138
59. §. A törteneti oktatás alakja 140
Az alkotmánytan tanítása.
A) Történet.
60. §. Az alkotmány-tanítás története 142
B) Módszer.
61. §. Az alkotmánytan tanításának czélja, anyaga, módszere 144
C) Irodalom.
I. Földrajzi könyvek. II. Térképek és földgömbök 147
III. Történelemtanítás. IV. Alkotmánytan 149
A számtanítás.
A) Történet.
62. §. A számolástanítás a XVI-ik századig 150
63. §. A számtanítás a XVI. és XVII. századokban 151
64. §. A számtanítás története a XVIII. században 152
B) Módszer.
65. §. A számtanítás czélja és tanmenete 154
66. §. A számtanítás módja 155
67. §. A szemléltetés a számtanításnál 159
A mértan tanítása.
A) Történet.
68. §. A mértan tanítása a jelenkorig 163
B) Módszer.
69. §. A mértani ismeretek gyakorlati értéke 164
70. §. A mértani tanítás menete 165
1. Az előkészítő mértani oktatás 166
2. A tulajdonképeni mértani oktatás 166
Tanítási tervezet 170
C) Irodalom.
Számtan. Mértan 172
A természeti tudományok tanítása.
A) Történet.
71. §. A természettudományi oktatás fejlődése 174
B) Módszer.
72. §. A természettudományok értéke 177
73. §. A természetrajz tanítása 178
1. Tanmenet 178
2. Tanítási elvek 179
3. Kirándulások 180
74. §. A természet és a vegytan 181
1. Tanmenet 181
2. Irányelvek 182
3. A szemléltetés a természettani oktatás körében 183
75. §. Gazdasági és kertészeti gyakorlatok 185
C) Irodalom.
Természetrajz. Természet- és vegytan. Gazdaságtan 186
A rajz tanítása.
A) Történet,
76. §. A rajztanítás kifejlődése 188
B) Módszer.
77. §. A rajztanítás czélja és tanmenete 191
78. §. Utasítások a népiskolai rajztanításhoz 192
Az énektanítás.
A) Történet.
79. §. Az énektanítás történeti kifejlődése 196
B) Módszer.
80. §. Az énektanítás módszere 197
A tornászat tanítása.
A) Történet.
81. §. A tornászattanítás kifejlődése 202
B) Módszer.
82. §. A tornatanítás czélja és módszere 204
A munkatanítás.
A) Történet.
83. §. A munkatanítás kifejlődése 208
B) Módszer.
84. §. Módszertani észrevételek a fiúk háziipari oktatásánál 211
85. §. Módszertani észrevételek a leányok kézimunkákban való oktatására 213
C) Irodalom.
1. Rajztanítás. II. Énektanítás. IIL Tornatanítás. IV. Munkatanítás 217

Témakörök