A modern társadalmak törékenysége

Fülszöveg

Nico Stehr a kortárs társadalomelmélet egyik ünnepelt szerzője, akinek jó ideje a „tudás" jelenségvilága és a gyakorta „tudástársadalomnak" nevezett új szociális minőség áll érdekló'dése középpontjában. Konok következetességgel tér mindig vissza központi kérdéséhez, a tudás mibenlétéhez, társadalmi szerepéhez és a modern társadalmak tudás-kategóriákon keresztül történő leírásához és megértéséhez. Ez a műve a jelenségek és tudományterületek széles skáláját érinti, s mindegyikben nélkülözhetetlen: részben a szociológia, a tudás(szociológia), a politikatudomány, a jogfilozófia nyelvén szólal meg, miközben a modern világgazdasági rendszer, a Hatalom természete, a globalizáció diskurzusaihoz is kapcsolódik. Stehr különös figyelmet szentel azoknak a szembeötlő társadalmi, politikai és gazdasági következményeknek, amelyeket a jelentősen kibővült egyéni cselekvólíépesség von magával a tudástársadalmakban mint társadalmi kollektívákban. Amellett érvel, hogy a cselekvési kapacitás... Tovább

Fülszöveg

Nico Stehr a kortárs társadalomelmélet egyik ünnepelt szerzője, akinek jó ideje a „tudás" jelenségvilága és a gyakorta „tudástársadalomnak" nevezett új szociális minőség áll érdekló'dése középpontjában. Konok következetességgel tér mindig vissza központi kérdéséhez, a tudás mibenlétéhez, társadalmi szerepéhez és a modern társadalmak tudás-kategóriákon keresztül történő leírásához és megértéséhez. Ez a műve a jelenségek és tudományterületek széles skáláját érinti, s mindegyikben nélkülözhetetlen: részben a szociológia, a tudás(szociológia), a politikatudomány, a jogfilozófia nyelvén szólal meg, miközben a modern világgazdasági rendszer, a Hatalom természete, a globalizáció diskurzusaihoz is kapcsolódik. Stehr különös figyelmet szentel azoknak a szembeötlő társadalmi, politikai és gazdasági következményeknek, amelyeket a jelentősen kibővült egyéni cselekvólíépesség von magával a tudástársadalmakban mint társadalmi kollektívákban. Amellett érvel, hogy a cselekvési kapacitás bővülésének a sebessége az egyes társadalmi alakzatok súlyától, illetve méretétói függ. Ennek folytán az összeütközés többé már nem a kultúra és a civilizáció, és nem is a szubjektív és az objektív kultúra között jön létre, mint az ipari társadalmak esetében, hanem az egyéni és a kollektív cselekvőképesség között. Ez a törvényes hatalom törékenyebb és ingatagabb formáihoz, az állam és más nagyobb társadalmi intézmények hatáskörének a törékenységéhez vezet. Ilyen értelemben a tudás növekedése és egyre szélesebb körben való terjedése paradox módon - ahelyett, hogy leszerelné az elégedetlenséget, vagy alapot nyújtana a központi társadalmi intézmények domináns szerepének hatékonyabb érvényesítéséhez - még nagyobb bizonytalanságot és esetlegességet idéz elő. Vissza