Növényvédelmi akarológia - Kártevő és hasznos atkák

Előszó

A múlt század közepén elsősorban a széles hatás spektrumú rovarölő szerek intenzív alkalmazásának hatására, a termesztett növényeinken olyan ízeltlábú fajok, az atkák szaporodtak el káros mértékben, amelyek ott korábban csak kis egyedszámban vagy egyáltalán nem fordultak elő. Említésre érdemes, hogy az 1950-es évek közepén, amikor az almaültetvényeket meglepetésszerűen több takácsatkafaj súlyosan károsította, nem is indokolatlanul, a növényvédelem csődjéről beszéltünk. Új növényvédő szereket, a speciális akaricideket kényszerültünk rendszeresen alkalmazni a termés mennyiségének és minőségének védelme érdekében. De nagyon rövid idő alatt rá kellett döbbennünk, hogy ez a beavatkozás ugyan szükséges, de nem elégséges. Ismerni kell a károkat okozó fajokat, azok életmódját, természetes ellenségeit, a termesztett növényeken és azok környezetében élő atka együttesek kölcsönhatásait. Mindez új követelményeket állított és állít a kutatók, az oktatók, és a gyakorlati szakemberek elé.
Ma már számos kutatási eredmény, gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésünkre. Célszerű hasznosításuk, további megalapozott fejlesztések érdekében is szükségessé vált összegezésük. A jelen munkában a Szerző széles körű áttekintést nyújt mindarról, amit a külföldi és hazai kutatások, megfigyelések, gyakorlati tapasztalatok alapján ismerni szükséges annak, aki az atkák kártételét nem csak növényvédő szerek gátlástalan alkalmazásával szándékozik elhárítani. A könyvben foglaltak jó támpontot szolgáltatnak mindazok számára, akik a növényevő és ragadozó atkák között meglevő kölcsönhatások ismeretében törekednek az ún. „peszticid terhelés" tudatos mérséklésére.
A széles körű ismeretanyagot összefoglaló könyv, amelynek használhatóságát kitűnő ábrák is segítik, a kutatással, oktatással, a növényvédelem gyakorlatával foglalkozó szakemberek számára egyaránt ajánlható.
Budapest, 2008. december 14.
dr. Jenser Gábor Vissza