Növényvédelmi állattani gyakorlatok A.

Előszó

A növényvédelmi állattani gyakorlatok jegyzete a növényvédelmi szakmérnökképző évfolyam részére készült és az elméleti jegyzet kiegészítése. Célja gazdasági növényeink állati kártevőinek alaktan ni leírása, az állatok felismerések meghatározásának megkönnyítése, továbbá a kártevők által a növényeken előidézett sérüléseknek, elváltozásoknak jellegzetes tüneteknek, tehát a kárképnek a leírása. Nem foglalkozik a jegyzet az állat biológiájával, sem a védekezéssel, mert az az elméleti jegyzet tárgya.
A könnyebb megértés és a jobb áttekinthetőség kedvéért a jegyzet első részében az állatok alaktanát rendszertani alapon tárgyaljuk. Főleg azokkal a törzsekkel, osztályokkal, rendekkel és családokkal foglalkozunk, amelyekben kártevők szerepelnek, sőt, ha egy családban sok kártevő van, akkor alcsaládig is lemegyünk. Ebben a részben röviden tárgyalunk olyan kategóriákat is, amelyekben nincsenek növényi kártevők. Ilyenek a biológiai növényvédelem szempontjából fontos csoportok / holyvaalkatúak, recésszárnyúak, százlábúak stb./, a vegyi védekezés esetén óvandó hasznos állatok / giliszták, méhek stb./, továbbá azok az esetleg közömbös csoportok, amelyek kártevőkkel összetéveszthetők. Azoknál a rendszertani kategóriáknál, ahol kultúrnövényeink kártevői szerepelnek, a kategória magyar és latin nevét csupa nagybetűvel írtuk és aláhúztuk, ahol hasznos vagy bennünket egyébként érdeklő fajok vannak, ott kis betűvel írtuk a nevet és aláhúztuk, ahol pedig bennünket nem érdeklő fajok fordulnak elő és a csoportot az összefüggés vagy teljesség miatt le kellett írnunk, ott kis betűt alkalmazunk aláhúzás nélkül. Vissza