Odúlakó madaraink védelme

Fülszöveg

Aki nyitott szemmel jár a természetben, minden tavasszal megdöbbenve tapasztalja: kevesebb a madár! Pusztulnak a fecskék, egyre kevesebb a mezei pacsirta, a kerti rozsdafarkú, hazánkban nem költ már a kövirigó ás a nagy fülemüle. Sokan panaszkodnak azok közül is, akik telente napraforgóval látják vendégül az éhes madarakat. -Kevesebb a cinege! - mondják szomorúan. Az odúlakók, és nem csak a cinegék, hanem a nyaktekercs, a légykapók vagy a kerti rozsdafarkú a költés idején különösen nehéz helyzetben vannak. Hiányoznak azok az öreg fák, amelyek törzsébe a harkályok odúkat ácsolhatnak, ahol aztán később ők, az „albérlők" nevelhetik fel fiókáikat. Hermán Ottó 1903-ban megjelent nagyszerű könyve „A madarak hasznáról és káráról", még a címben említett két csoportra osztotta a madárvilágot. Mára egyetlen szempont maradt: a védelem. Magyarországon többen, például Csörgey Titusz és Vertse Albert is foglalkoztak madártelepítéssel, fészekodúkkal, de országos kiterjedésű, szervezett munkáról,... Tovább

Fülszöveg

Aki nyitott szemmel jár a természetben, minden tavasszal megdöbbenve tapasztalja: kevesebb a madár! Pusztulnak a fecskék, egyre kevesebb a mezei pacsirta, a kerti rozsdafarkú, hazánkban nem költ már a kövirigó ás a nagy fülemüle. Sokan panaszkodnak azok közül is, akik telente napraforgóval látják vendégül az éhes madarakat. -Kevesebb a cinege! - mondják szomorúan. Az odúlakók, és nem csak a cinegék, hanem a nyaktekercs, a légykapók vagy a kerti rozsdafarkú a költés idején különösen nehéz helyzetben vannak. Hiányoznak azok az öreg fák, amelyek törzsébe a harkályok odúkat ácsolhatnak, ahol aztán később ők, az „albérlők" nevelhetik fel fiókáikat. Hermán Ottó 1903-ban megjelent nagyszerű könyve „A madarak hasznáról és káráról", még a címben említett két csoportra osztotta a madárvilágot. Mára egyetlen szempont maradt: a védelem. Magyarországon többen, például Csörgey Titusz és Vertse Albert is foglalkoztak madártelepítéssel, fészekodúkkal, de országos kiterjedésű, szervezett munkáról, igazi tömegmozgalomról csak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megalakulása óta beszélhetünk. Ma országszerte sok ezer odút kezelnek az Egyesület munkatársai, amelyekben a cinegék és a többi odúlakó faj bántatlanul nevelhetik fel fiókáikat. A fiatal erdőállományokbakihelyezettodúklegalábbrészbenpótoljákaztaveszteséget„,lakásínséget", amit a tarra vágott erdők okozta hiány jelent madaraink számára. A Nagy Csaba (MME Börzsönyi helyi csoport) szerkesztésében készült, sok fotóval illusztrált kiadvány ehhez nyújt segítséget. Bemutatja a hazánkban használatos odútípusokat, hasznos útmutatást nyújt azok telepítését, kezelését illetően, és felsorolja, képeken is bemutatja azokat a fajokat, amelyek a leggyakoribb vendégei ezeknek az ember készítette lakásoknak.
Schmidt Egon
Kossuth-díjas író, az MME tiszteletbeli elnöke


Vissza