Ókori író-mai olvasó
Védőborítós példány
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Érdeklik-e még az ókori írók a ma emberét? Van-e mondanivalójuk több, mint harmadfélezer év messzeségéből a mi korunknak is ? Tudják-e még magukkal ragadni, nemesíteni, nevelni, ösztönözni a mai...
Tovább
Előszó
Érdeklik-e még az ókori írók a ma emberét? Van-e mondanivalójuk több, mint harmadfélezer év messzeségéből a mi korunknak is ? Tudják-e még magukkal ragadni, nemesíteni, nevelni, ösztönözni a mai olvasót? Vajjon a ma embere át tudja-e rágni magát az ókori írók nehézségein, a történelmi hivatkozásokon, a bonyolult mitológiai vonatkozásokon, a korszerű társadalmi és egyéni s gyakran helyi jellegű célzásokon?
Ezekre a kérdésekre keresi a feleletet kis könyvem; célja : bevezetni a mai olvasót az ókori irodalmak kroisosi kincseskamrájába s útbaigazítani, hogy mit válasszon, mihez nyúljon.
E kis könyvnek nincsenek elődei sem itthon, sem a külföldön. Ezért nem is használtam, nem is használhattam úgynevezett forrásmunkákat; forrásom és ezzel könyvem anyaga a görög és római irodalom. Hiszen ha csak röpke szemlét akartam tartani a kettő fölött, máris le kellett mondanom arról, hogy mások nézeteivel foglalkozzam vagy vitatkozzam. De azok, akiket az ókor és a ma szellemiségének viszonya nemcsak irodalmi, hanem más vonatkozásban is érdekel, nagy tanulsággal forgathatnak néhány jól tájékoztató könyvet.
Vissza
Fülszöveg
A Parthenon-Egyesület tanulmánysorozatának ez a kötete arra a kérdésre keresi a feleletet, hogy érdeklik-e még az ókori írók a mai embert, van-e mondanivalójuk több mint harmadfélezer év messzeségéből a mai kornak is, s megtalálja-e a ma embere műveikben a maga gondolatait, érzéseit, vágyait, nagy kérdéseit. A szerző szemlét tart az egész görög és római irodalom felett, elsősorban nem a kutató szaktudós, hanem a jó cicerone szemével; végigvezeti az olvasót az ókori történetírás, politikai irodalom, szónoklat, filozófia, tudomány, mindennapi élet, szociális kérdés, pogányság és kereszténység labirintusain s mindenütt biztos kézzel rátapint azokra az irodalmi alkotásokra, amelyek ma is korszerűek, érdekesek és nemesítő, nevelő s ösztönző hatással lehetnek a mai olvasóra. Különös érdekessége a könyvnek, hogy a szerző teleszórta idézetekkel, amelyek a görög és római lelket minden elméleti fejtegetésnél jobban feltárják a ma embere előtt. A könyv műfajául a Seneca-féle levelek műformáját...
Tovább
Fülszöveg
A Parthenon-Egyesület tanulmánysorozatának ez a kötete arra a kérdésre keresi a feleletet, hogy érdeklik-e még az ókori írók a mai embert, van-e mondanivalójuk több mint harmadfélezer év messzeségéből a mai kornak is, s megtalálja-e a ma embere műveikben a maga gondolatait, érzéseit, vágyait, nagy kérdéseit. A szerző szemlét tart az egész görög és római irodalom felett, elsősorban nem a kutató szaktudós, hanem a jó cicerone szemével; végigvezeti az olvasót az ókori történetírás, politikai irodalom, szónoklat, filozófia, tudomány, mindennapi élet, szociális kérdés, pogányság és kereszténység labirintusain s mindenütt biztos kézzel rátapint azokra az irodalmi alkotásokra, amelyek ma is korszerűek, érdekesek és nemesítő, nevelő s ösztönző hatással lehetnek a mai olvasóra. Különös érdekessége a könyvnek, hogy a szerző teleszórta idézetekkel, amelyek a görög és római lelket minden elméleti fejtegetésnél jobban feltárják a ma embere előtt. A könyv műfajául a Seneca-féle levelek műformáját használta az író, a könyv hangja tehát közvetlen, olyan az egész, mint egy barátságos beszélgetés.
Vissza
Tartalom
Előszó | 5 |
Mint a versenyfutók...(A halhatatlan ókor) | 7 |
Az élet mestere (Ókori történetírók) | 15 |
Halhatatlan árnyak (Politikai irodalom az ókorban) | 23 |
A szó művészete (Ókori retorika) | 31 |
Föld és nép (A szociális kérdés az ókorban) | 40 |
Istenek ajándéka (Ókori filozófia) | 50 |
Ember és élet (Ókori hétköznapok) | 59 |
Keserű gyökér, édes gyümölcs (Ókori költők) | 68 |
Ne zavard köreimet (Ókori tudósok) | 78 |
Gyönyörűségek kertje (Ókor és kereszténység) | 88 |