Óvónők kézikönyve

Az óvodai oktató-nevelő tevékenység gyakorlati útmutatója

Szerző

Nagy Erzsébet

Péter Anna

Grafikus

Porzsolt Borbála

Lektor

Udvarhelyi Mihály

Osváth Anna

'Nagy Erzsébet: Óvónők kézikönyve ' összes példány

Kiadó:	Editura Didactica si Pedagogica
Kiadás helye:	Bukarest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	308 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az óvoda helye a nevelő-oktató rendszerben. Ha nem is elsőrendű problémaként, de többször felmerül ez a kérdés. Az óvoda a szervezett oktatás kezdete; az óvoda a közoktatás küszöbe - olvashatjuk különböző szakanyagokban. E megállapítások lényegében csak egyes kifejezésekben térnek el egymástól, mondanivalójuk ugyanaz: kezdet, küszöb. Ha arra gondolunk, hogy nem is olyan régen még az óvoda létjogosultságát kellett bizonygatni, akkor ez a helyezés már nagyon jó, de ha arra gondolunk, hogy ma már az óvodai tevékenységet tanmenet, program és órarend szerint szervezik, hogy sokrétű feladatait megvalósíthassa, akkor már kevésbé igényesnek mondható ez a fogalmazás. Az óvodában nem alkalmazzák az ismeretek elsajátításának minősítését érdemjegyekkel, de egyre elterjedtebb az iskolába lépők jellemzése, különös tekintettel arra, hogy mennyire iskolaérettek. Másrészt az iskolások ismereteinek-készségeinek minősítése érdemjegyekkel világviszonylatban egyre inkább háttérbe szorul és helyette jellemzik a tanulókat, különösen kiemelve, hogy mennyire sajátították el a kötelező tananyagot és mennyire képesek a következő ismeretek befogadására. Az óvoda és az iskola mind tartalmi, mind szervezési és módszertani igényesség alapján annyira egységes folyamat-rendszerbe került, hogy sokkal jellemzőbb és találóbb lenne az óvoda helyének a kijelölése úgy, hogy az óvoda a közoktatási formák első lépcsőfoka. Világos, hogy amíg az óvodába járás nem általánosan kötelező, addig ez a besorolás bürokratikus, erőszakolt, de mint fejlődési tendencia már nem vitatható. Létezik egy olyan nem hivatalos álláspont, mely szerint az iskolához mindenki vagy legalábbis nagyon sok ember „ért", mivel az iskola tevékenysége kézzel foghatóbb, közismertebb és osztályzatokkal mérhető. Az óvodát inkább menhelynek, a gyermekekre ügyelő és kevésbé nevelő-oktató intézetnek tekintik, mert nem eléggé ismerik. Nem is nagyon igénylik ismeretét, csak problémás esetekben, de akkor is zavarja őket, hogy nem mérhető osztályzatokkal „hatékonysága". Ezen álláspont képviselői szerint itt minden egyszerű, minden kezdetleges, ahol még nem folyik komoly tevékenység. A kellő tárgyilagosság hiányában a szóban forgó álláspont képviselői nem vehetik észre, hogy az óvoda a legmagasabb csúcsok felé indító intézmény és egyben a nevelő-oktató tevékenység megalapozását célzó kezdet. Vissza

Tartalom

Bevezető (Udvarhelyi Mihály) 3
Első nap az óvodában (Nagy Erzsébet) 19
Az óvodai oktatás alapformái (Nagy Erzsébet) 22
I. FEJEZET
SZABADON VÁLASZTOTT JÁTÉKOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK (Nagy Erzsébet, Péter Anna) 25
1. Szabadon választott játékok 27
Alkotó vagy szerep-játékok, óvodai bábjátékok 30
Figyelem és értelemfejlesztő játékok 37
Szenzoros játékok és gyakorlatok 37
Szenzoros játékok korcsoportonként 38
Csoportos tevékenység tervezete tetszés szerinti szenzoros játékokra és gyakorlatokra 43
2. Szabadon választott tevékenységek 44
3. Az óvónő által szervezett szórakoztató tevékenységek 45
4. Egy gyermekkel vagy kisebb gyermekcsoporttal végzett differenciált foglalkozások48
A gyermek megismerésének módszerei 50
Mi a feladatlap és milyen célt szolgál? 54
II. FEJEZET
KÖRNYEZETISMERET (Nagy Erzsébet) 56
A. Az egész csoporttal szervezett tevékenységek. Kötelező foglalkozások 57
1. Megfigyelés 57
Lecketervek a megfigyelési foglalkozásokhoz 67
2. Képolvasás 72
Lecketervek a képolvasási foglalkozásokhoz 72
A kérdésfeltevés fontosságáról 74
3. Oktató játék a környezetismereti foglalkozásokon 78
Lecketervek a környezetismereti oktató játékhoz 80
4. Beszélgetés 87
Gyakorlati tanácsok a beszélgetési foglalkozásokhoz 89
Lecketerv a beszélgetési foglalkozásra 80
5. Mesemondás és irodalmi felolvasás 90
Gyakorlati tanácsok . 91
Lecketervek irodalmi szemelvények felolvasásához 93
B. Egyéni foglalkozások, kisebb csoportokkal szervezett differenciált tevékenységek 94
ül. FEJEZET
BESZÉDNEVELÉS (Nagy Erzsébet) 99
A tudományos megalapozottság elvéről a beszédfejlesztésben 104
1. Képolvasás 107
Lecketervek a képolvasási foglalkozásokhoz 109
2. Mesék és irodalmi felolvasások 110
Lecketervek a mesemondás levezetésére 114
3. Verstanulás 115
Lecketerv anyanyelvi készségfejlesztő oktató játék szervezésére . 121
5. Beszélgetés 124
Játékos gyakorlatok a beszédnevelésben 124
Módszertani kérdések, gyakorlati tanácsok, lecketerv 126
IV. FEJEZET
ROMÁN NYELV (Nagy Erzsébet) . . 129
A. Kötelező román nyelvi foglalkozások . . . . 133
B. Szabadon választott tevékenységek 135
C. Egyéni és differenciált foglalkozások 135
Gyakorlati tanácsok 135
Lecketervek, játékos gyakorlatok, oktató játékok 138
V. FEJEZET
MATEMATIKA (Nagy Erzsébet) 146
Az ismeretszerzésről, a fogalom kialakulásáról és a feladatmegoldásról 148
A matematika tanításának korszerűsítése. Halmazelmélet az óvodában 148
A. A matematikai foglalkozások évi beosztása korcsoportonként . . . 151
B. Szabadon választott játékok és kisebb csoportokkal szervezett differenciált tevékenységek 151
Gyakorlati tanácsok a halmazelméleti és a logikai játékok tanításához 153
Gyakorlati tan-ácsoki a számjegyek, számnevek tanításához 157
A matematikai nyelvezetről 158
A didaktikai eszközök szerepéről . 159
Lecketervek, foglalkozások leírása 160
Logikai játékok feladatlapos megoldással 164
VI. FEJEZET
ERKÖLCSI, POLITIKAI, HAZAFIAS NEVELÉS (Péter Anna) 168
1. Az erkölcsi szokások és a helyes viselkedés szabályainak elsajátítása 169
2. A közösségi nevelés, közösségi érzés fejlesztése 172
3. Erkölcsi érzelmek fejlesztése. Hazafias nevelés 174
4. Az akarati és jellembeli tulajdonságok alakítása 177
5. Munkára nevelés 179
Az erkölcsi politikai, hazafias tevékenységek szervezési és módszertani problémái 181
Az egész csoporttal végzett kötelező foglalkozások 183
A HAZA SÓLYMAI GYERMEKSZERVEZET TEVÉKENYSÉGE 194
Évi terv a Haza Sólymai szervezet alapszabályzata szerint 196
Tevékenységi terv 197
VII. FEJEZET
MŰVÉSZI ALKOTÓ TEVÉKENYSÉGEK (Péter Anna) 199
Rajz, festés, modellezés 199
Rajzolás, festés emlékezet és képzelet után 204
Rajzolás és festés természet után 209
VIII. FEJEZET
ZENEI NEVELÉS (Nagy Erzsébet) 216
A gyenge hallású gyermekekről 220
Ritmusképzés 222
Hallásfejlesztés 226
IX. FEJEZET
GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGEK (Péter Anna) 243
Általános tudnivalók 243
1. A kézimunka 246
Gyakorlati tanácsok 266
A felmérési lapok modellje 269
2. Az építőjáték 270
Lecketervek 275
X. FEJEZET
TESTNEVELÉS (Nagy Erzsébet) 278
Az óvodai testnevelés szervezett formái 281
1. A kötelező testnevelés
2. A mindennapos testnevelés
Gyakorlati tudnivalók 282
Testnevelési gyakorlatok 284
Gyakorlati tanácsok a testnevelési foglalkozások megszervezéséhez, levezetéséhez 287
A gyakorlatok játékos tartalmáról 289
Lecketervek . . . 290
IRODALOM 296

Témakörök

Pedagógia > Intézmények > Oktatási intézmények > Óvoda
Pedagógia > Nevelés > Egyéb
Pedagógia > Oktatás > Egyéb
Pedagógia > Tantárgypedagógia > Egyéb
Pedagógia > Lexikonok, kézikönyvek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem