Savaria topográfiája

Előszó

Savaria-Szombathely, a legrégibb magyar városok egyike. Közel kétezer éves múltjával az itt lakók, a megye, de bizonyos viszonylatokban az egész ország, sőt közvetlen szomszédaink érdeklődését is már régen felkeltette. Szombathely szerepe időnként jelentős volt Nyugat-Dunántúl életében is, és fejlődése a magyar várostörténet kérdéseinek sok jelentős problémáját veti fel a római-avar-magyar kontinuitás kérdésén túl. Mindamellett meg kell állapítani, hogy a felszabadulásig komoly, tudományos, összefoglaló várostörténet nem jött létre. Sokan foglalkoztak a város római kori történetével, cikkek és tanulmányok serege lenne felsorolható, amelyre a szerző részletesen utal előszavában. A polgári kor az 1880-90-es években adott ugyan ki két kötetben egy várostörténetet, ez azonban főleg a városi jegyzőkönyvek adataira épül, és úgyszólván egyáltalán nem vett figyelembe más forrásokat. Az adataiban pontos, de politikai és társadalomtörténeti tekintetben keveset nyújtó és szemléletében ma már elavult köteten kívül azóta sem történt semmi, bár a két világháború közötti időben többször is törekvés történt a város történetének megírására. Alapítványt is létesítettek erre a célra, és különösen Pavel körének és a hajdani Vasi Szemlének az 1930-as évek vége felé voltak ilyen törekvései. A várostörténet azonban mégsem jött létre. A hiányosság egyre sürgetőbbé tette egy tudományos igényű, de minden érdeklődő ember számára közérdekű várostörténet létrehozását. A Vasi Szemle Szerkesztő Bizottságán belül el is készült annak a kb. 5 kötetes műnek a terve, illetőleg vázlata, amely a város történetét a felszabadulásig tárgyalná. A feladat nagysága, és a már eddig összegyűlt anyag meggyőzte a szerkesztést arról is, hogy egy ember képtelen a támasztott igények kielégítésére. Jelenleg már többen dolgoznak különböző korok történetén, gyűjtik az anyagot, kutatják nemcsak a város, hanem a családok és más hatóságok levéltárait, hogy a munka minden szempontból kielégítő legyen. Ennek a kutatómunkának első eredményeként, és a város történetének első köteteként adjuk közre most a város római kori topográfiájának, helyrajzi leírásának gazdag és értékes anyagát, azoknak a régészeti kutatásoknak nyomán, amelyek az 1870-es évektől kezdve városunkban folytak, és jelenleg is folynak. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a kép nem minden tekintetben tiszta és megoldott még. Anyagában a kötet nem bocsátkozik feltételezésekbe és következtetésekbe, csupán azt mondja el, ami viszonylag pontosan megállapítható. Ebben az értelemben azért is érdekes a kötet, mivel az első magyarországi római kori várostopográfia, amely kísérleti jellegénél fogva útmutatás lehet ilyen jellegű más munkák számára is. Vissza