Pest vármegye irodalmi élete 1790-1867

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete 1790-1867 ' összes példány

Kiadó:	Pest Megye Monográfia Közalapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	443 oldal
Sorozatcím:	Előmunkálatok Pest Megye monográfiájához
Kötetszám:	3
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-204-112-7

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A feudális vármegye funkcióit - a helyhatósági jogot (ius municipalis), a rendeletalkotói, a végrehajtói feladatkört - az egykorú és a mai szakirodalom egyaránt jól és pontosan írta le. Mellőlük azonban mindenhol hiányzik a vármegye kulturális szerepének elemzése. Annak ellenére, hogy a tények rögzítése korrekten megtörtént: Nyáry Pál, a megyeszerkezetet jobbító kiküldöttség javaslatait összegző főjegyző már beszámolhatott arról, hogy az 1836:III. (a magyar nyelv jogait kiterjesztő) tc. végrehajtására ügyelő állandó deputációt küldtek ki (a meglévő négy: az árvaügyi, az országgyűlési tárgyakat számon tartó, az úti és közteherfelosztó, valamint az egészségügyi mellé); valamennyi tagját, 12 főt, továbbá elnökét, jegyzőjét és jogászát is a közgyűlés választotta. A vármegye ügyészének feladatkörébe beépült a közalapítványok működésének ellenőrzése, a szolgabírák kötelességei között pedig szerepelt a vármegye nyelvi rendeleteinek végrehajtása, jelesül: magyar jegyzők és tanítók felfogadása, valamint a magyar nyelvű oktatás és ügyintézés érvényre juttatása. Ifj. Palugyay Imre jegyzetben említett művének statisztikai kötetei minden vármegyénél közlik az 1840:XLIV. tc. által előírt, a Nemzeti Színház javára szolgáló subsidiumot. (Pest vármegyére 17.482 forint 32 1 /60 krajcár jutott, egy nemesre 1 forint 26 krajcár). A kulturális-művészeti célra szolgáló reformkori kötelező kivetések a közteherviselés előkészítői.
E téren tehát munkahipotézisünk sem lehet szerényebb, mint hogy: az 1837-től egyértelműen vezérvármegyének aposztrofálható Pest kulturális szempontból is tekinthető-e ilyennek, s ha igen, mikortól? A kulturális érdekegyesítés valóban megelőzi-e és képes-e támogatni a politikai érdekegyesítést? Kulturális érdekegyesítésen a továbbiakban a nemzetfogalomban testet öltő közös szellemi hagyománynak azt a minimumát értjük, amely egyaránt elfogadható volt a társadalmi élet más területein eltérő nézeteket képviselők számára - s ez hosszú időn át a nyelvkérdés volt. Így vizsgálódásaink középpontjába azok a művészeti ágak kerültek (az irodalom és a színház), amelyek alapvetően a nyelv közegében alkotnak, s a többi művészeti ágra (a képzőművészetre, a zenére) csak az előbbiekkel összefüggésben utalunk. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 7
1. PEST VÁRMEGYE IRODALOMSZERVEZŐ -ÉS PÁRTOLÓ TEVÉKENYSÉGE.. 11
1.1. az irodalmi élet nyilvánosságának néhány helyi problémája 11
1.1.1. A sokadalmak irodalomszervező ereje 11
1.1.2. Az írni-olvasni tudás mértékéről 13
1.1.3. A Pest megyei arisztokráciáról 18
1.1.4. A vármegye középnemesi vezetése 24
1.2. A nyelvkérdés 27
1.2.1. Latinról magyarra 27
1.2.2. A „tiszti szótár" ügye 30
1.2.3. A reformországgyűlések nyelvi vitái és Pest vármegye 36
1.3. az irodalomszervezés alkalmi formái 46
1.3.1. A művész mint jogalany 46
1.3.2. Pest vármegye kapcsolata a magyar hírlap- és folyóirat-irodalommal 53
1.3.3. Az irodalmi törekvések eseti támogatása 68
1.4. A Marczibányi-alapítvány a vármegye kezelésében (1815-1845) 77
1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy.. 90
1.5.1. Az első kísérlet (1790-1796) 90
1.5.2. A „Nemzeti Theatrale Institutum" 98
1.5.3. Kísérlet a „fundus" és az „institutum" együttes kezelésére (1807-1815) 101
1.5.4. A „fundus" birtokában 108
1.5.5. A színházépítő vármegye (1835-1837) 126
1.5.6. A vármegye színháza (1837-1840) 137
1.5.7. Pesti Magyar Színházból Nemzeti Színház (1840-1843) 145
1.6. A kulturális érdekegyesítés „vezérvármegyéje" 150
2. AZ IRODALMI ÉLET ALKALMAI, FORMÁI ÉS SZEREPLŐI 157
2.1. az író társadalmi státusának és életmódjának változása 157
2.1.1. Az irodalmi klientúra kérdései 157
2.1.2. Az „udvarházi klasszicizmus" Pest megyében 167
2.1.3. A biedermeier irodalmi kirándulások divatjáról 191
2.2. AZ „alkalmazott literatúra" szintje 204
2.2.1. A mezővárosi és falusi értelmiség néhány jellemzője 204
2.2.2. Az „alkalmazott literatúra" műfajai 212
2.2.3. Közköltészet és népköltészet 236
3. TÁJ ÉS IRODALOM 247
3.1. Pest megye „irodalmi benépesítése" 248
3.1.1. Simái Kristóf (1742-1833) 248
3.1.2. Dugonics András (1740-1818) 249
3.1.3. Katona József (1791-1830) 253
3.1.4. Az eposzírók dilemmáiból 256
3.2. TÁJSZIMBÓLUMOK PEST MEGYÉBŐL 258
3.2.1. A tájábrázolás Pest megyei lehetőségeiről 258
3.2.2. A magyar Alföld mint tájszimbólum 260
3.2.3. Rákos 270
3.2.4. Visegrád 282
4. AZ IRODALMI ÉLET METAMORFÓZISA (1849-1867) 301
4.1. Azilumok és műhelyek 301
4.2. Műhelyek és műfajok 306
4.3. kelmeiség vagy epigonizmus? 318
FÜGGELÉK 325
FORRÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 375
SZEMÉLYNÉVMUTATÓ 409
HELYNÉVMUTATÓ 435

Témakörök

Kerényi Ferenc

Kerényi Ferenc műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kerényi Ferenc könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem