Petőfi és Kunszentmiklós (dedikált példány)

Előszó

E szerény tanulmányomnak az a célja, hogy Kunszentmiklós is csatlakozzék azokhoz a városokhoz, községekhez, Petőfi-emlékhelyekhez, amelyek önálló könyvekben, füzetekben dokumentálták nagy költőnk hozzájuk fűződő kapcsolatait. A "Kiskunság" itt élő derék polgárai és a hagyományokat lelkesen ápoló értelmiségiek egy része a nehéz időkben is őrizték emlékét.
Sajnos, emléktáblákon és az őt ábrázoló mellszobron kívül írásos feljegyzés a Bankos Károlyé, Kelemen Móré és Hentaller Lajosé kivételével nem készült, ők is inkább visszaemlékezéseiket, a vele való találkozást és az együtt töltött napok eseményeit rögzítették. Talán Hentaller füzete az egyetlen olyan kiadvány, amely az újságokban publikált forrásokat bővítette a szemtanuktól feljegyzett adatokkal.
Bors Károly szerkesztésében 1892-ben megjelent egy tanulmány: "Kunszentmiklós város történelmi adatai" címen, de a szerző az 1845-1848-as éveket tárgyalva még említésre sem méltatta a város és a költő találkozásait. Úgy látszik, az akkori városatyák, vezető tisztségviselők lelkiismerete nem volt mentes az elfogultságtól és ezzel a feledékenységgel akarták kimutatni a monarchiához való feltétlen hűségüket. Ezt a merevséget a XX. század első éveiben engedékenyebb szellemi áramlat követte. Az "Országos Hírlap" valamint a "Magyarország" című újságokban Petőfi és Baky Krisztinka idealizált szerelmi kapcsolatával akarták bizonyítani, hogy az itt élők már akkor igyekeztek kedvében járni a költőnek.
A tények, az emlékek, az igazság és a levéltárakban lappangó titkok feltárására azonban senki sem vállalkozott. Ezt az évszázados mulasztást próbáltam pótolni azzal a szándékkal, hogy az anyagot úgy állítottam össze: abban semmi szépítés ne legyen. Vissza