Előszó
Tisztelt Olvasónk!
Ön most egy különleges könyvet tart a kezében. Nem azért, mert a szokottnál nagyobb a mérete, dísze, külleme, vagy az utóbbi időkben már nem divatozó kemény fedél fogja össze, hanem a tartalma miatt. Bács-Kiskun polgárainak sokasága állt lapunk ötlete mellé: alkossuk meg az ezredforduló helyi krónikáját, szóljunk néhány szót magunkról, városunkról, községünkről, küzdelmeinkről, és mindarról, mire büszkék is lehetünk e sorsfordító időben.
Ez a könyv rólunk, a Duna-Tisza közén élőkről szól. Mi van a könyvben, mely a szerkesztői elgondolások mentén az olvasók és feltehetőleg későbbi korok történészeinek érdeklődésére számíthat? Elsősorban tények. A tények azonban oly csupaszok önmagukban, ha hiányzik a történésekből az ember. Így hát egy város, falu bemutatásakor elsősorban az ember érdekes a könyv hasábjain. A múlt nagyjai, a jelen kiválóságai, a jövő reménységei, sokan szerepelnek itt.
Mire büszke lakóhelyünk, milyen legfontosabb, égető céljai vannak, mik a megoldás útjai?
A megye száztizenkilenc települése mutatkozik be a könyvben. Az oldalak nem az újságírókat, szerkesztőket, vagy fotósokat dicsérik, hanem a Bács-Kiskunban élő embereket, akik tulajdonképpen ezt a könyvet írták - mint ahogy a települések sorsát is rajzolják. Polgármester, pap, tanító, pék, sportoló, vállalkozó, postás, - napestig sorolhatnám azokat, akik megszólalnak az almanachban.
Bács-Kiskun 2003-ban. Egy lenyomat. Talán a késői korok olvasói, leszármazottaink lapozgathatják majd e könyvet a legnagyobb haszonnal: így éltek elődeink, ilyenek voltunk az ezredfordulónk, a Duna-Tisza közén.
Remélhetjük, nem kell majd utódaink előtt szégyenkezni, sem életünkkel, sem a könyvvel.
A Petőfi Népe, a megyei önkormányzat és valamennyi városi, községi önkormányzat, a hozzájáruló cégek, a lokálpatrióták sokasága nevében kíván Önöknek jó olvasást, hasznos időtöltést, a soha nem publikált információk nyomán felbukkanó és felismerendő értékeket.
Vissza