Fülszöveg
Miskolcon született 1949-ben, polgári családban. Ősei apai ágon Máramaros, anyai ágon Zólyom vármegyékből származnak. Általános- és középiskoláit Miskolcon végezte, felsőfokú végzettséget Budapesten szerzett.
Eddig megjelent kötetei:
Sárga cseppkövek - 1987; Csodaszép kísértet - 1997
Antológiák:
Nyílt levél - 1983; Vonzáskör - 1985; Időjelek - 1992 Negyedik üzenet - 1993; Kettétört félszázad - 1998 Hit a szóban - 2000; Régi-új lenyomatok - 2004
„Megfigyelései, képei pontosak; stíluseszközei takarékosak. Saját, körbejárható, definiálható világa van, azaz külön véleménye a világról" (Horpácsi Sándor)
„Írásai a legvalószerűbb hétköznapok leírásával kezdődnek, s aztán észrevétlen átbillennek egy valószerűtlen, - noha a hősök logikája szerint egészen természetes, szükségszerűen bekövetkező - „nem evilági" megoldásba. Megtörténik az, ami csak megtörténhetne." (Pécsi Györgyi)
Nem lehet álmok, remények nélkül élni. Az emberi szó a legjobb nyugtató, ám ha csak üres szónoklat,...
Tovább
Fülszöveg
Miskolcon született 1949-ben, polgári családban. Ősei apai ágon Máramaros, anyai ágon Zólyom vármegyékből származnak. Általános- és középiskoláit Miskolcon végezte, felsőfokú végzettséget Budapesten szerzett.
Eddig megjelent kötetei:
Sárga cseppkövek - 1987; Csodaszép kísértet - 1997
Antológiák:
Nyílt levél - 1983; Vonzáskör - 1985; Időjelek - 1992 Negyedik üzenet - 1993; Kettétört félszázad - 1998 Hit a szóban - 2000; Régi-új lenyomatok - 2004
„Megfigyelései, képei pontosak; stíluseszközei takarékosak. Saját, körbejárható, definiálható világa van, azaz külön véleménye a világról" (Horpácsi Sándor)
„Írásai a legvalószerűbb hétköznapok leírásával kezdődnek, s aztán észrevétlen átbillennek egy valószerűtlen, - noha a hősök logikája szerint egészen természetes, szükségszerűen bekövetkező - „nem evilági" megoldásba. Megtörténik az, ami csak megtörténhetne." (Pécsi Györgyi)
Nem lehet álmok, remények nélkül élni. Az emberi szó a legjobb nyugtató, ám ha csak üres szónoklat, az arcok ráncai nem kisimulnak, hanem mélyülnek. Azt szeretném, ha írásaim segítő tettekké válnának, ha könnyítenék a lelkeket. Ha időnként el is hagy a hit, tudom, az álmok egyszer visszatérnek. Fontos az első pillanat, majd a végső búcsú, közben ilyen-olyan események, indulatokkal, változó személyekkel. Az első mondat, majd a befejezés/közben ilyen-olyan történet, érzelmekkel, kitalált szereplőkkel. Persze mire a történet végetér, valami megváltozik.
Vissza