Polgári jog

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói számára

Szerző

Lektor

'Csanádi György: Polgári jog ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	311 oldal
Sorozatcím:	Egyetemi tankönyv
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 4055.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelen tankönyv a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói részére készült, és az egyetem jogi tanfolyamának középső - legterjedelmesebb és legnehezebb - részét öleli fel. Az oktatás rendjében megelőzi az állam- és jogelméleti alapfogalmakkal kiegészített államjog, és követi a munkajog; a külkereskedelmi szakon a nemzetközi magánjog is.
A tankönyv a „Polgári jog" címet viseli, de ez az elnevezés nem egészen jogos. Nem öleli fel a polgári jog egész anyagát, viszont beépít a tárgyalás menetébe olyan témákat is, amelyek más jogágakba: a termelőszövetkezeti jogba és a földjogba tartoznak.
Erre a - tudományosan nem korrekt - tematikára az a magyarázat, hogy az egyetemen folyó közgazdászképzésnek nem feladata sem a jogágak teljes enciklopédiájának oktatása, sem az, hogy ha valamely jogágat az oktatásba von, ragaszkodjék anyagának teljes terjedelemben való ismertetéséhez. Ez a könyv semmiféleképpen sem akar valamiféle új „gazdasági jog" javára állást foglalni, de speciális oktatás és nem jogászképzés számára készült, és így a célnak megfelelően kellett válogatnia a jogtudomány anyagából. A közgazdászok jogi oktatása célkitűzésének azt tekintjük, hogy - a fontosabb alapfogalmak ismertetése mellett - olyan tudást biztosítsunk hallgatóink részére, amely egyfelől képessé teszi őket a közgazdászmunkával kapcsolatosan sűrűn előforduló, mondhatni rutinszerű jogi állásfoglalásod a, másfelől érzékelteti velük jogi tudásuk határait is. Egyik legfontosabb feladat: megtanítani hallgatóinkat arra, hogy mikor kell jogászhoz fordulniuk tanácsért.
Ezért a tankönyv a polgári jog anyagából számottevő részeket kihagy. Elmarad az öröklési jog, a szerzői jog, sőt oly fontos szerződési típusok is, mint a bérlet és a haszonbérlet. Viszont a tananyag más részeit - különösen az állami vállalatok jogviszonyait és a tervszerződéseket - a tankönyv olyan részletesen tárgyalja, hogy megközelíti a jogi kari oktatást.
A polgári jog anyagába építettük be a termelőszövetkezeti és a földjogot. Ezek a jogágak a polgári joggal erősen érintkeznek. Az egyetemen folyó közgazdászképzés e tankönyv megjelenésekor lényegében ipari, kereskedelmi és pénzügyi profilú, így a mezőgazdasági érdekű jogi tárgyakat nem kell oly mélységben tanítani, hogy az szétfeszítené a polgári jogi tankönyv kereteit. Vissza

Tartalom

Előszó 3
Első rész
Bevezetés. (A magyar polgári jog fogalma és alapelvei)
1. §. A magyar polgári jog fogalma 7
2. §. A kapitalista polgári jog jellemzése 13
3. §. A szocialista polgári jog alapelvei 17
4. §. A szovjet és a magyar szocialista polgári jog fejlődésének rövid áttekintése 91
5. §. A polgári jogviszony 24
Második rész
A személyek
I. fejezet. Az ember jogképessége és cselekvőképessége 28
1. §. Az ember jogképessége 28
2. §. Az ember cselekvőképessége 30
II. fejezet. Az állam és a jogi személyek mint a polgári jog alanyai 33
3. §. Az állam mint a polgári jogok alanya 33
4. §. A jogi személy fogalma és történeti kialakulása 34
5. §. A jogi személyek a magyar jogban 38
III. fejezet. Az állami vállalatok és egyéb állami szervek jogi személyisége 42
6. §. Az állami szervek jogi személyisége 42
7. §. Az állami vállalat 46
8. §. A tröszt 57
9. §. Az egyesülés 60
IV. fejezet. A szövetkezetek 61
10. §. A magyar szövetkezetek rendszere és a szövetkezetek közös szabályai 61
11. §. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok 66
12. §. A földművesszövetkezet 85
13. §. A kisipari szövetkezet 88
14. §. A lakásszövetkezet 90
15. §. A szövetkezeti vállalatok 91
Harmadik rész
A tulajdonjog
I. fejezet. A tulajdonjog fogalma és formái 92
1. §. A tulajdonjog fogalma és szerkezete 92
2. §. A szocialista tulajdonjog formái 92
II. fejezet. A tulajdonjog közös szabályai 96
3. §. A tulajdonjog tartalma és védelme 100
4. §. A tulajdonjog megszerzése 102
5. §. A közös tulajdon 105
6. §. A birtok 105
III. fejezet. A társadalmi tulajdonjogra vonatkozó különös szabályok 108
7. §. Az állami szocialista tulajdonjog speciális szabályai 108
8. §. A szövetkezeti szocialista tulajdonjog speciális szabályai 111
IV. fejezet. A földtulajdon és földhasználat 111
9. §. A földtulajdon 111
10. §. A földhasználat 116
11. §. A földnyilvántartás 120
Negyedik rész
A személyiségi jogok és a szellemi alkotások jogának védelme
1. §. A személyiségi jogok védelme 125
2. §. A szellemi alkotások jogvédelme általában 124
3. §. A találmányi szabadalom 126
4. §. Az újítás 133
5. §. A védjegy 137
Ötödik rész
A kötelmi jog általános szabályai
I. fejezet. A kötelem fogalma, elemei, keletkezési alapjai 139
1. §. A kötelem fogalma 139
2. §. A kötelem elemei és keletkezési alapjai 140
II. fejezet. A szerződés fogalma, létrejötte, tartalma 144
3. §. A szerződés fogalma 144
4. §. A szocialista szerződési jog alapelvei 147
5. §. A szerződések és a terv (hatósági intézkedések) szerepe a forgalmat közvetítő kötelmek létrehozásában 152
6. §. A szerződés megkötése 155
7. §. A szerződés tartalma 160
8. §. A szerződés érvénytelensége 163
III. fejezet. A szerződéses biztosítékok. A szerződés módosulása.
Több alanyú kötelmek 164
9. §. A szerződéses biztosítékok 164
10. §. A kötelem módosulása 169
11. §. Több alanyú kötelmek 171
IV. fejezet. A teljesítés 172
12. §. A teljesítés 172
13. §. A kötelem megszűnésének egyéb esetei 178
14. §. A pénztartozás teljesítése: a fizetés 180
V. fejezet. A szerződésszegés 186
15. §. A szerződésszegés fogalma; fajainak és következményeinek áttekintése 186
16. §. A kötelezett késedelme 189
17. §. A jogosult késedelme 192
18. §. A minőségi hiba 194
19. §. A lehetetlenné válás (meghiúsulás) 192
20. §. A szerződésszegés egyes közös szabályai 200
VI. fejezet. A kártérítési felelősség 202
21. §. A kártérítési felelősség általános jellemzése 202
22. §. A jogellenes magatartás 203
23. §. Az okozott kár 205
24. §. A kimentés a kártérítési felelősség alól 209
25. §. Felelősség az alkalmazottak, a megbízottak, a jogi személy szervei
károkozásáért 214
26. §. Felelősség vétőképtelen és egyéb felügyeletre szoruló személyek károkozásáért 215
27. §. Többek károkozása; a károsult önhibája 217
28. §. A jogalap nélküli gazdagodás 218
Hatodik rész
A kötelmi jog különös része
I. fejezet. Adásvétel. Vállalkozási szerződés. Termelési szerződés 220
1. §. Az adásvétel 220
2. §. A vállalkozási szerződés 223
3. §. A termelési szerződés 227
II. fejezet. A tervszerződések: A) A szállítási szerződés 231
4. §. A szállítási szerződés fogalma és fajai; az irányadó jogszabályok 231
5. §. A szállítási szerződés tartalma 236
6. §. A szállítási szerződés megkötése 240
7. §. A szerződés módosítása és felbontása 248
8. §. A teljesítés szabályai 249
9. §. A kártérítési és kötbérkötelezettség a szállítási szerződés megszegése esetén 253
10. §. A külkereskedelmi szállítási szerződések 260
III. fejezet. A tervszerződések: B) Tervezési és építési szerződés 264
11. §. A beruházási célú szerződések tervezési előfeltételei 264
12. §. A tervezési szerződés 268
13. §. Az építési szerződés 269
IV. fejezet. 278
14. §. A fuvarozási szerződés 278
V. fejezet. Megbízás, bizomány, szállítmányozás, letét 285
15. §. A megbízás és a bizomány 285
16. §. A szállítmányozás v 288
17. §. A letét 288
VI. fejezet Kölcsön. Értékpapír. Biztosítás 289
18. §. A kölcsön; egyéb bank- és hitelügyletek 285
19. §. Az értékpapír 291
20. §. A biztosítás 296
Függelék
Eljárás a bíróság és a döntőbizottság előtt
1. §. Eljárás a polgári bíróságok előtt 302
2. §. Eljárás a döntőbizottság előtt 305