Politika és társadalom

Fülszöveg

KULCSÁR KÁLMÁN
TÍZ ESZTEHDO UTflll
Politikai problémák és a harmadik országgyűlési uálasztás
Az 1988. év tartalmilag a fordulat éve volt Magyarországon. Akkor is az volt, ha ma nem így szokás számon tartani, ha látszólag abban az évben a „szocialista" állami és társadalmi rend formai változások nélkül élt tovább, s ha minden fontos kérdésben elvileg először az MSZMP Központi vagy Politikai Bizottsága döntött. A továbbiakban azonban ez a gyakorlat egyre inkább formaivá vagy éppen látszólagossá vált. S midőn — ugyancsak a pártvezetés határozata után — az Országgyűlés elfogadta az 1988. évi VI. törvényt a gazdasági társaságokról, amelyet azután a gazdasági élet liberalizálását előrevivő további törvények, majd a gazdasági társaságokról szóló törvény teljes liberalizálása követett — minden ellentétes politikai megnyilatkozás ellenére aligha volt kétségbe vonható, hogy az ország új útra lépett.
Azért hangsúlyozom mindezt, mert az új rend kezdetét jogilag az 1989. évi XXXI. törvény,... Tovább

Fülszöveg

KULCSÁR KÁLMÁN
TÍZ ESZTEHDO UTflll
Politikai problémák és a harmadik országgyűlési uálasztás
Az 1988. év tartalmilag a fordulat éve volt Magyarországon. Akkor is az volt, ha ma nem így szokás számon tartani, ha látszólag abban az évben a „szocialista" állami és társadalmi rend formai változások nélkül élt tovább, s ha minden fontos kérdésben elvileg először az MSZMP Központi vagy Politikai Bizottsága döntött. A továbbiakban azonban ez a gyakorlat egyre inkább formaivá vagy éppen látszólagossá vált. S midőn — ugyancsak a pártvezetés határozata után — az Országgyűlés elfogadta az 1988. évi VI. törvényt a gazdasági társaságokról, amelyet azután a gazdasági élet liberalizálását előrevivő további törvények, majd a gazdasági társaságokról szóló törvény teljes liberalizálása követett — minden ellentétes politikai megnyilatkozás ellenére aligha volt kétségbe vonható, hogy az ország új útra lépett.
Azért hangsúlyozom mindezt, mert az új rend kezdetét jogilag az 1989. évi XXXI. törvény, az alkotmány elfogadásától, politikailag pedig az 1990. évi tavaszi választástól számíthatjuk. Az átalakulás folyamata azonban először elméleti szinten,1 majd az új alkotmány és más jogszabályok elveinek elméleti kimúnkálá-sával, 1988-tól kezdődően pedig a kormány által előterjesztett iogszabályokkalfla adott esetben az akkori országgyűlés által elfogadott törvényekre épülve B- már jóval korábban megindult. A különösen fontos törvények országgyűlési vitáját — esetenként a legnevesebb külföldi szakértők bevonásával —' Németh Miklós kormányának igazságügyi vezetése alapos „belső" vitával készítette elő. (1989. április 25-27. között például nyugati alkotmánybírósági elnökök, alkotmánybírák, igazságügyi vezetők és kitűnő tudósok vitatták meg a készülő alkotmány alapelveit.)2 Az akkor alkotott törvényekÉB- valamint jó néhány korábbi is —-szinte változatlan formában még évekig hatályban maradtak, egyesek ma is érvényben vannak.3
Saját munkáimból csak kettőt említek: Gazdasági „kihívás", társadalmi „válasz". Közgazdasági Szemle. 1980. (27)július-augusztus; Politikai ésjogszociológia. Budapest, 1987, Kossuth Könyvkiadó. Lásd Kilényi G. (szerk.): International Conference on Institutional Guarantees of thé Safeguárding of Constitutionalism. 25-27, April, 1989. HAS Research Centre for Political Science. Budapest, 1990. 3 Az átalakulás összefüggéseire lásd Kulcsár K.: Politikai rendszerváltás Kelet-Közép-Európában. Budapest, 1991. Államtudományi Kutatóközpont Kulcsár K.: Két világ között. Rendszerváltás Magyarországon 1988-1990. Budapest, 1994, Akadémiai Kiadó. Vissza