Politikai filozófia

Előszó

A politikai gyakorlatnak - mint minden gyakorlatnak - többféle tükrözése létezhet és létezik. Így leképezi azt a politikai és jogi tudat, az erkölcs, ábrázolja a művészet, legáltalánosabb vonásait összefoglalja a filozófia, folyamatairól szól a történelemtudomány, a szociológia számos ága stb. A politikai folyamatok és szellemi kísérőjelenségeik speciális, kifejezetten e tárgy tudományos tükrözésére igényt tartó tudományág a politikai filozófia, vagy más elnevezéssel a politikai tudomány, a politikai szociológia, a politológia.
A politikai filozófia a politikai viszonyok általános érvényű megnyilvánulásainak, vonásainak, továbbá univerzális és nemzetközi jellegű szükségszerű kapcsolatainak, törvényszerűségeinek kutatásával foglalkozik. A politikai filozófiának ebből a meghatározásából következik, hogy ez a tudomány nem vizsgál minden egyes politikai eseményt vagy egyéb politikai természetű jelenséget. Tárgyát csupán azok a politikai jelenségek és azoknak olyan jellemzői képezik, melyeknek más politikai, illetve társadalmi folyamatok megértése szempontjából jelentőségük lehet.
A politikai filozófiai kutatás nem az egyes konkrét jelenségek egyedi sajátosságainak teljes megértésére irányul. Azoknak a tipikus vonásoknak és szabályszerűségeknek fellelését, értelmezését és tudományos kifejezését tűzi ki célul, amelyek a politikai élet különböző, jelentősebb megnyilvánulásait kiváltják, menetüket és fejlődési tendenciájukat közvetlenül meghatározzák, és amelyek ennélfogva ismétlődően hatnak a társadalom politikai életében. A politikai filozófia ezek megismerésével, tudományos visszatükrözésével kívánja szolgálni egyrészt a politikai folyamatok jobb megértését, másrészt a társadalmi élet fontosabb politikai tendenciáinak előrelátását.
A politikai filozófia a filozófiai kutatás egy sajátos területe. Abban különbözik a valóság általános törvényszerűségeit visszatükröző általános filozófiától, hogy vizsgálatai központjában a társadalom egy speciális területe áll; ennek különös törvényszerűségeit igyekszik feltárni. Az viszont rokonítja vele, hogy kutatásai a társadalmi létszféra egyetemes érvényű összefüggéseit is megfogalmazzák. Ezáltal az objektív valóság általános törvényszerűségeinek sajátos megnyilvánulásairól, az általános és különös dialektikus kapcsolatáról nyújt képet. Vissza