A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Politikai gazdaságtan I.

Egységes jegyzet/Kézirat

Szerkesztő

Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 222 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. A könyv tankönyvi száma: J16-1015.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A politikai gazdaságtan oktatásának a műszaki felsőoktatási intézményekben kettős funkciója van. Mint a marxizmus-leninizmus elméletének szerves alkotórésze hozzájárul a hallgatók... Tovább

Előszó

A politikai gazdaságtan oktatásának a műszaki felsőoktatási intézményekben kettős funkciója van. Mint a marxizmus-leninizmus elméletének szerves alkotórésze hozzájárul a hallgatók marxista-leninista világszemléletének formálásához, tudományos megalapozásához. Másrészt, mint a közgazdaságtudományok elméleti alaptudománya elméletileg megalapozza az ágazati gazdaságtanok, szervezési, vezetési ismeretek oktatását. A politikai gazdaságtan e kettős funkció betöltésével segíti a képzési cél megvalósulását, nevezetesen, hogy az egyetemekről, főiskolákról szakmailag jól felkészült, marxista, leninista világszemléletű, a szocializmus eszméje mellett elkötelezett, annak megvalósításáért tenni, cselekedni kész szakemberek kerüljenek ki.
Napjainkban már szinte közhelynek számít az a megállapítás, hogy a mérnök nemcsak műszaki, hanem műszaki-gazdasági szakember. Tehát kettős funkciót, műszaki és gazdasági feladatkört kell betöltenie. A műszaki funkció a felhasználható műszaki eljárások megalkotását, tervezését, illetve kiválasztását jelenti. A gazdasági funkció a vállalat, illetve szélesebb értelemben az egész társadalom szempontjából legelőnyösebb technikának, technológiának a kiválasztása a közgazdasági szempontok figyelembevételével. Korunkban az a mérnök, aki csak a műszaki megoldásokra korlátozza tevékenységét, csak részben tud megfelelni szakmája követelményeinek. Vissza

Tartalom

A politikai gazdaságtan tárgya
A termelés általános fogalma az egyszerű munkafolyamat szempontjából5
A termelő munka az emberi élet örök természeti feltétele5
A termelő munkafolyamat elemei. A termelési eszközök fogalma5
Az anyagi szolgáltatások. A produktív munka szélesebb meghatározása7
A nem anyagi szolgáltatások8
A termelőerők9
A termelési viszonyok11
Technikai-gazdasági viszonyok11
Társadalmi-gazdasági viszonyok. Tulajdonviszonyok12
A társadalmi-gazdasági viszonyok elemei13
Gazdasági kategóriák és gazdasági törvények. A politikai gazdaságtan tárgya15
A gazdasági kategóriák15
A gazdasági törvények15
A politikai gazdaságtan tárgya17
A marxista érték- és pénzelmélet alapjai
Az áruviszonyok kialakulásának két feltétele19
Az áru két sajátossága: használati érték és érték. Az árutermelő munka kettős jellege20
Használati érték és érték20
Az árutermelő munka kettős jellege21
Az egyszerű árutermelés alapellentmondása22
Az érték nagysága24
Az egyéni és a társadalmi munkaráfordítás24
Az áru társadalmi értéke25
A pénz26
A pénz lényege, az értékforma elemzése29
A pénz funkciói29
Az értéktörvény32
Az értéktörvény alapkövetelményének meghatározása32
Az értéktörvény érvényesülésének bizonyítása az egyszerű árutermelés modelljében33
Az értéktörvény mint a jövedelmek kiegyenlítődésének törvénye. Az értéktörvény funkciói34
Az érték, a kereslet-kínálat és a piaci ár kapcsolata36
Tőke és értéktöbblet
A pénz mint tőke. Az értéktöbblet fogalma37
A tőke mozgásának általános képlete. A munkaerő mint áru37
A munkaerő értéknagyságát meghatározó tényezők38
A tőkés termelőfolyamat tartalma40
Az értéktöbblet keletkezése egyenértékű csere alapján40
A tőkés termelőfolyamat két oldala. A tőke mint termelési viszony41
Az állandó és a változó tőke. Az álló- és forgótőke42
A tőke felosztása az értéktöbblet szempontjából
A tőke felosztása az egyes részek megtérülése szempontjából44
Az értéktöbbletráta. Az abszolút és a relatív értéktöbblet45
Az értéktöbbletráta
Az értéktöbblet növelésének két fő módja46
Az abszolút értéktöbblet termelésének módjai47
A relatív értéktöbblet termelésének módjai48
A munkabér. A v és az m kölcsönös meghatározottsága makro szinten51
A munkabér fő formái
A v és az m meghatározottsága makro szinten53
A termelés tőkés társadalmasítása. A kapitalizmus alapvető ellentmondása54
A tőkés újratermelési folyamat
Egyszerű és bővített tőkés újratermelés57
Az egyszerű és a bővített újratermelés fogalma57
A munkást a tőle elsajátított értékből fizetik58
Tőkefelhalmozás változatlan és növekvő tőkeösszetétel mellett
A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem mérésének elméleti kérdései59
Társadalmi termék, végtermék, nemzeti jövedelem59
Produktív-improduktív munka elhatárolása különböző nézőpontokból60
A nemzeti jövedelmet létrehozó produktív munka63
A nemzetgazdasági mérlegrendszer gyakorlatban alkalmazott fontosabb mutatói65
A nemzeti jövedelem elosztásának és felhasználásának elméleti kérdései66
Eredeti és származékos jövedelmek66
A nemzeti jövedelem felhasználása69
A társadalmi szintű egyszerű és bővített újratermelés egyensúlyi feltételei a kapitalizmusban70
Egyensúlyi feltételek kétszektoros modellben70
Egyensúlyi feltételek háromszektoros modellben72
A tőkés termelési mód fejlődési szakaszai
A kapitalizmus kialakulása. Az eredeti tőkefelhalmozás75
A bérmunkások osztályának kialakulása Angliában75
A tőkéosztály kialakulása Angliában77
Az eredeti tőkefelhalmozás magyarországi sajátosságai77
Egyszerű tőkés kooperáció, manufaktura, gépi nagyipar78
A kapitalizmus szabadversenyes (klasszikus) szakasza79
A szabadversenyes kapitalizmus modellje79
A konkurrencia szfériái80
A kapitalizmus monopolista (imperialista) szakasza81
A monopolista viszonyok kialakulása81
A monopolista konkurrencia83
Az állammonopolista viszonyok kialakulása85
A tulajdonviszonyok (társadalmi-gazdasági viszonyok) belső formaváltozása a monopol-, illetőleg az állammonopolista kapitalizmusban. Az állammonopolista kapitalizmus lényege86
Változások a tulajdonviszonyokban86
Az állammonopolista kapitalizmus lényege90
A munkásosztály harca az állammonopolista viszonyok között91
Az értéktöbblet elosztása és az értéktörvény érvényesülése a kapitalizmusban
A termelési ár93
Az értéktöbblet profitként való megjelenése93
A profitrátát meghatározó tényezők93
A termelési ár kialakulása95
A termelési ár pontosabb meghatározása. Átlagprofit és extraprofit97
A munkabérváltozások hatása a termelési árra99
Az ún. transzformációs probléma100
A járadék és az értéktörvény102
A monopolár és az értéktörvény104
A monopolár kötődik az érték által meghatározott termelési árhoz104
A monopolár mint manipulált piaci ár106
A kapitalizmus pénzügyi rendszere
A kapitalizmus pénzügyi rendszerének fogalma és fejlődése109
A pénzügyi rendszer fogalma és fejlődése109
A tőkés hitel formái110
A kereskedelmi hitel (áruhitel)110
A bankhitel (pénzhitel)111
A bankok szerepe és a kamat111
A bankok kialakulása és szerepe111
A kamat112
A pénzügyi rendszer működésének megértéséhez tartozó néhány fontos alapfogalom112
A váltó112
A bankjegy112
A papírpénz113
A bankszámlapénz114
A belső érték nélküli pénz és az árszínvonal115
Az értékarány mérés115
Az árszínvonal alakulása115
Az értékpapír és a fiktív tőke116
A részvény117
A fiktív tőke és az értékpapír117
Az állammonopolista kapitalizmus pénzügyi politikája118
A tőkés állam és a pénzügyi rendszer118
A tőkés állam költségvetése és az adórendszer118
A tőkés hitel- és pénzforgalom mint a gazdasági szabályozás eszközei120
Az infláció lényege és társadalmi hatása121
Az infláció fogalma és mértéke121
Az infláció okai122
Az infláció társadalmi-gazdasági hatása123
A finánctőke és fináncoligarchia123
A bankok megváltozott szerepe123
A finánctőke és a fináncoligarchia politikai hatalma124
Gazdasági növekedés és gazdasági válságok a kapitalizmusban
A gazdasági növekedés fogalma. A kapitalizmus mint gazdasági növekedésre beállított társadalom125
A gazdasági növekedés fogalma és mérése125
A gazdasági növekedés tőkés viszonyok között126
A tőkefelhalmozás, a műszaki haladás és a munkaerő mint a hosszabb távú gazdasági növekedés lehetséges ütemének fő meghatározói127
A nemzeti jövedelem felhalmozási arányának növelése, változatlan munkatermelékenység mellett127
A műszaki haladás szerepe a gazdasági növekedésben128
A technikai import hatása130
A munkaerő szerepe a gazdasági növekedésben131
A gazdasági növekedés lehetséges ütemének egyéb meghatározó tényezői132
A termelés struktúraváltozásának hatása132
A társadalmi termelés szervezettségi színvonala133
A gazdasági növekedés piaci feltételei133
A tőkés újratermelés ciklikussága. A gazdasági válságok135
A klasszikus tőkés újratermelési ciklus135
A tőkés újratermelési ciklus a monopol-, illetőleg az állammonopolista kapitalizmusban140
A tőkés világgazdaság
A tőkés világgazdasági rendszer kialakulása, lényege és fejlődési jellemzői a II. világháború után146
A nemzetközi munkamegosztás főbb típusai és meghatározó tényezői147
A nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök147
Külkereskedelem, külkereskedelmi politika a kapitalizmusban152
A tőkekivitel lényege és helye a tőkés világgazdasági rendszerben156
A tőkekivitel alapja, lehetősége és szükségessége156
A tőkekivitel fő formái és szerepének alakulása napjainkban157
A tőkekivitelben bekövetkezett változások a II. világháború után159
A nemzetközi monopóliumok és a világ gazdasági felosztása161
A nemzetközi monopóliumok fejlődésének első szakasza161
A transznacionális nemzetközi monopóliumok162
A tudományos-műszaki ismeretek nemzetközi áramlása165
A tudományos-műszaki ismeretek áramlásának fő területei166
A világ területi felosztása és újrafelosztása, a centrum-periféria viszony kialakulása, fejlődési szakaszai. A fejlődő országok gazdasági problémái168
A fejlődő országok fogalma, ismérvei168
A gyarmati jellegű nemzetközi munkamegosztás lényege és követelményei169
A neokolonialista nemzetközi munkamegosztás lényege, a fejlődő országok jelenlegi helyzetének alakulása171
A nemzetközi gazdasági integráció oka, lényege172
Az integráció általános jellemzői172
Integrációs szervezetek a tőkés világgazdasági rendszerben174
A tőkés integráció ellentmondásai és perspektívái178
Nemzetközi pénzügyek180
A nemzetközi fizetési forgalom180
A nemzetközi tartozások kiegyenlítésének módja aranypénz és aranytól elszakított pénz esetén183
A nemzetközi elszámolások rendszerének fejlődése a második világháború után186
A tőkés világgazdasági rendszer jelenkori válsága191
A válság háttere191
A tőkés világgazdasági rendszer válságának jellemzői az 1970-es évtizedben193
A válság lényege194
A szabályozási válság tartalma és területei196
A válságra való reagálás főbb irányai és azok korlátai197
A munkásosztály helyzetének alakulása a kapitalizmusban - Az imperializmus történelmi helye
A munkásosztály helyzetének alakulása a kapitalizmusban199
A tőkés-bérmunkás viszony állandó újratermelődése
A munkanélküliség alakulása200
A reálbérek alakulása a kapitalizmusban202
A munkásosztály kulturális és egészségügyi helyzete204
A munkafeltételek alakulása204
A munkásosztály helyzetének alakulása a tőkésosztályéhoz képest205
Az imperializmus a kapitalizmus külön- és legfelsőbb szakasza206
A termelőerők fejlődésének szerepe a magán-monopolkapitalizmus kialakulásában és fejlődésében206
A termelőerők fejlődésének szerepe az állammonopolista kapitalizmus kialakulásában és fejlődésében. A tudományos-technikai forradalom207
A termelési viszonyok átalakulása a magán és állammonopolista kapitalizmus idején208
A tudományos-technikai forradalom kibontakozásának korlátai és kedvezőtlen hatásai210
Az imperializmus hanyatló kapitalizmus, a szocialista forradalom előestéje211
A hanyatlás megnyilvánulása a termelési viszonyokban211
A termelőerők kihasználása és ellentmondásos fejlődése212
A gyarmati rendszer széthullása213
A kapitalista világrendszer területi szűkülése213
A kapitalizmus általános válsága213
Az imperializmussal kapcsolatos antimarxista nézetek214
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem