Proletárdiktatúra a Krisztinavárosban

Fülszöveg

Proletárdiktatúra a Krisztinavárosban - Gyilkosság az úrnapi körmenetben ^
iPi
Előszó
Horváth Orsolya 2019-ben kérte fel a szerzőt az 1919-ben, az úrnapi körmenetben történt gyilkosság 100-dik évfordulóján, a plébániaépületben tartott megemlékezésen egy előadás megtartására. Az előadást követően, 2019. június 23-án a szerzővel Hatos Gyula készített riportot, 100 évvel ezelőtt a Tanácsköztársaság fegyveresei belelőttek az úrnapi körmeneten résztvevőkbe a budapesti Krisztinavárosban címmel, amely a Vasárnapi LTjság műsorában, a Kossuth Rádióban volt hallható. Néhány nappal korábban, 2019. június 20-án a Présház Hírportál írt még a szerző kutatásáról Vörös terror 100 címmel.
Ezt a témát érintette a krisztinavárosi Tér-Kép Galériában rendezett kiállítás is, amelyről Pálffy Lajos 2019. szeptember 26-án írt a Magyar Hírlap hasábjain, az Arrébb tolt szentély címmel.
Korábban erről a szövevényes, fordulatokban gazdag, izgalmas témáról 2011-ben a Ru-bicon hasábjain dr. Nagy Sándor... Tovább

Fülszöveg

Proletárdiktatúra a Krisztinavárosban - Gyilkosság az úrnapi körmenetben ^
iPi
Előszó
Horváth Orsolya 2019-ben kérte fel a szerzőt az 1919-ben, az úrnapi körmenetben történt gyilkosság 100-dik évfordulóján, a plébániaépületben tartott megemlékezésen egy előadás megtartására. Az előadást követően, 2019. június 23-án a szerzővel Hatos Gyula készített riportot, 100 évvel ezelőtt a Tanácsköztársaság fegyveresei belelőttek az úrnapi körmeneten résztvevőkbe a budapesti Krisztinavárosban címmel, amely a Vasárnapi LTjság műsorában, a Kossuth Rádióban volt hallható. Néhány nappal korábban, 2019. június 20-án a Présház Hírportál írt még a szerző kutatásáról Vörös terror 100 címmel.
Ezt a témát érintette a krisztinavárosi Tér-Kép Galériában rendezett kiállítás is, amelyről Pálffy Lajos 2019. szeptember 26-án írt a Magyar Hírlap hasábjain, az Arrébb tolt szentély címmel.
Korábban erről a szövevényes, fordulatokban gazdag, izgalmas témáról 2011-ben a Ru-bicon hasábjain dr. Nagy Sándor főlevéltáros már egy hosszabb cikket írt.
A kötet is erre az eseményre fókuszált, kiegészítve azt mindazokkal a történésekkel, amelyek a proletárdiktatúra alatt a plébánia területén (amely akkor nagyobb kiterjedésű volt, mert azóta több filia kivált belőle és önálló plébániává vált) zajlottak. A tanulmányban tehát az lírnapján történteket megelőzi az egyházi és szerzetesi intézmények elleni támadások bemutatása, ebből is kiviláglik, hogy a proletárdiktatúra milyen arroganciával lépett fel a hitfelekezetek ellen, esetünkben a krisztinavárosi katolikus közösséggel szemben. Ezzel igyekeztünk az Olvasó számára felvezetni az íJrnapján lezajlott erőszakos eseményt, amellyel kapcsolatban számos kérdésre a helyiek sokáig nem kaptak valós és kielégítő választ. Reménységgel tölthet el bennünket, hogy száz év eltelte után a levéltári források és a napi sajtó áttanulmányozását követően, közelebb kerültünk, mind a gyilkos, mind az áldozat, a mellékszereplők és az ehhez köthető zendülés jobb megismeréséhez is.
A kötet utolsó harmadában újabb - az Olvasó előtt ismert öt személy ellen elkövetett - gyilkosságokat tárgyaltuk. Vagyis a Cserny-féle terroristák által a Dunába lőtt idősebb és ifjabb Hollán Sándor, illetve szintén a Cserny terroristái által a Tanítóképző Intézet pincéjében bestiális kegyetlenséggel megölt Fery Oszkár, Borhy Sándor és Menkina János csendőrök esetét. Az utolsó, alig ismert hatodik gyilkosságot a Bandi-féle különítmény emberei követték el a Márvány utca 40. számú ház lépcsőházában. A gyilkosságok mellett foglalkozunk a polgári iskolák és a polgári személyek elleni támadásokkal, rekvirálásokkal (pénz, élelmiszer és ingóságok), lakás- vagy lakrész foglalásokkal, gyűlöletre való izgatással. A kommün alatt az ország más területeihez hasonlóan Krisztinavárosban is kommunista vezetőket ültettek a katolikus és állami iskolákba, akik eltávolították onnan a nemzeti és keresztény jelképeket. A bérházak bizalmijai a lakókat, ha azok nem váltak kommunistává, kivégzéssel, a lakhelyükről való kidobással, vagy az élelmiszerjegyek megvonásával félemlítették meg. Ezeket további büntetőügyeken keresztül jártuk körbe.
A kutatás főleg a Budapest Főváros Levéltárában őrzött forrásokon alapszik. Az úrnapi körmenetben lezajlott eseményeket először a vörösőri és egyéb karhatalmi jelentések, jegyzőkönyvek, kihallgatások és a forradalmi törvényszék által hozott ítéletek révén, másodszor a kommün bukása utáni rendőrségi jelentéseken, ügyészségi vádindítványokon, büntető törvényszéki ítéleteken keresztül mutatjuk be. Feltüntetjük valamennyi szereplő személyes adatait. Nem kerülte el a figyelmünket az adott időszakokban megjelenő újságok hangulatkeltése sem.
A körmenettel kapcsolatos fejezet szerkezetét úgy alakítottuk ki, hogy az oknyomo-zásnak az Olvasó is részesévé válhat, meghagytuk számára a személyes véleményalkotás lehetőségét: egyes szereplőket magáévá is tehet vagy akár el is utasíthat, de bizonyos élethelyzetekbe bele is élheti magát.
A könyv egyes részeit a szerző korábban két monográfiájában és egy tanulmányában már érintette, ezeket a Bibliográfiában fel is soroltuk.
A kötet a politikatörténet, az egyháztörténet és a helytörténet iránt érdeklődőknek is számos újdonsággal szolgálhat, ezért a tanulmányt kilencven térképpel, fotókkal (épületek Vissza