Pszichológia II.

Előszó

Magyar nyelven munkám az első kísérlet a sporttevékenység és a testnevelés lélektani fényeinek, problémáinak rendszeres tárgyalására. Távolról sem ölel fel azonban mindent, ami ebbe az eddig meglehetősen kidolgozatlan tárgykörbe vág. Nálunk is, külföldön is mind nagyobb számban látnak ugyan napvilágot új kutatási eredmények mégis vannak jelenségek, amelyeknek tudományos feldolgozása még alig kezdődött el. Mivel munkámat elsősorban tankönyvnek szántam, fokozott gondot fordítottam arra, hogy csak hiteles, tudományosan megbízható anyagot tartalmazzon. Sem lexikális teljességre, sem mindenre kiterjedő részletességre nem törekedtem. Úgy véltem, hogy mint minden rendszerezésnek, a tankönyvnek is elsősorban a jelenségek tudományos szemléletének kialakítása az első feladata: azon elvek, nézőpontok alapvető törvényszerűségének kidolgozására fordítottam gondot, amelynek ismeretében a lélektani problémákat hallgatóink maguk is felismerhetik a testnevelésben és a sportoktatásban, s esetleg el is indulhatnak a megoldás tudományos feldolgozása irányában is .. . Nem annyira a gyakorlatban közvetlenül értékesíthető, felhasználható „kész" eredményeket tartalmaz tehát a könyv, mint inkább olyan vezérelveket, átfogó pszichológiai ismereteket, amelyek alapján a szükséges tennivalók a testnevelésben és a sportoktatás gyakorlatában helyesen határozhatók meg. Tapasztalatom szerint az e területen folyó kutatásoknak legfőbb gátja, akadálya mindmáig a szűk prakticizmus: számos jelentős problémára irányuló nagyszabású és értékes törekvés bukott meg az alapproblémák, az alapvetés elhanyagolása, a megfelelő lélektani törvényszerűségek felületes és hiányos ismerete miatt.
Elsődleges feladatomnak éppen ezért a materialista lélektan alaptételeinek világos kidomborítását, éles formulázását tartottam valamennyi részletjelenség tárgyalásában is. Mindenütt kellő részletességgel tártam fel a szervezeti mozzanatok, elsősorban a felső idegműködés jelentőségét a pszichikus történésben. Rendszerezésem alapja a lelki jelenségek funkciója volt: az alaptények tisztázása után, a sportoló felkészítésétől egészen a sporttevékenység végrehajtásának befejező mozzanatáig a cselekvés lezajlásának időrendjében ezt nagyjából igyekeztem hiánytalanul kimutatni. Az ösztönt és a motiváció taglalása után sorba veszem a felkészítés, az edzés, a sporttevékenység menetében közreható törvényszerűségeket. Már rövidebben térek ki azokra a magyarázó fogalmakra (képesség stb.), amelyek a sporttevékenység lélektani vizsgálatában használatosak. (Ezek nagyrészét más tárgyak keretében hallgatóink úgyis megkapják.) Módszertani tapasztalatom szerint ebből a tárgyalásmódból világlik ki legegyértelműbben a lelki jelenség és a cselekvés megbonthatatlan egysége; mutatkozik meg a legszemléletesebben a pszichikus jelenségek funkciója, szerepe a cselekvés létesítésében. Vissza