Pusztuló házban pusztul a haza (dedikált példány)

Fülszöveg

Dr. FÓNYAD ERNŐ
író, egyetemi könyvtáros (Sárvár, 1913. július 29. - )
Az elemi és középiskoláit Sárváron, és Szombathelyen végezte. A József Nádor Műegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett diplomát és közgazdaságtudományi doktorátust. A fővárosban szerkesztőségi titkár lett egy ifjúsági lapnál. 1933-ban kezdte meg egyetemi szolgálatát és 1940-től a Műegyetem Központi Könyvtárában dolgozott 1973-ban onnan ment nyugdíjba. 1934-ben tagja lett az írók Gazdasági Egyesületének. Az Országos Magyar Sajtókamara 1940-ben felvette szakírói osztályába. 1945 őszén a Műegyetemi Sajtószolgálat vezetője lett. 1946-ban országos sajtókampányt indított az egyetem újjáépítése érdekében, 1947-ben Műegyetemi Napokat szervezett Budapesten, Győrben, Miskolcon és Szombathelyen. 1953-ban részt vett az egyetemi lap beindításában. Irodalmi és történelmi tárgykörben több előadást tartott a Rádióban. Tanulmányait rendszeresen közlik fővárosi folyóiratok, rövidebb írásai országos lapokban jelennek meg. A... Tovább

Fülszöveg

Dr. FÓNYAD ERNŐ
író, egyetemi könyvtáros (Sárvár, 1913. július 29. - )
Az elemi és középiskoláit Sárváron, és Szombathelyen végezte. A József Nádor Műegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett diplomát és közgazdaságtudományi doktorátust. A fővárosban szerkesztőségi titkár lett egy ifjúsági lapnál. 1933-ban kezdte meg egyetemi szolgálatát és 1940-től a Műegyetem Központi Könyvtárában dolgozott 1973-ban onnan ment nyugdíjba. 1934-ben tagja lett az írók Gazdasági Egyesületének. Az Országos Magyar Sajtókamara 1940-ben felvette szakírói osztályába. 1945 őszén a Műegyetemi Sajtószolgálat vezetője lett. 1946-ban országos sajtókampányt indított az egyetem újjáépítése érdekében, 1947-ben Műegyetemi Napokat szervezett Budapesten, Győrben, Miskolcon és Szombathelyen. 1953-ban részt vett az egyetemi lap beindításában. Irodalmi és történelmi tárgykörben több előadást tartott a Rádióban. Tanulmányait rendszeresen közlik fővárosi folyóiratok, rövidebb írásai országos lapokban jelennek meg. A Feszty-körkép megmentése érdekében már 1948. október 21-én cikket írt a Szabad Szóban. Fónyad Ernő 1986-ban értékes könyvgyűjteményt ajándékozott a sárvári Sylvester János könyvtárnak.
A gyönyörű Kőszeg nemcsak műemlékeivel vonzotta a látogatókat, hanem hegyek és erdők varázsával, s az ország egyik természeti ritkaságával a királyvölgyi 700 éves gesztenyefával. Hatvan éve láttam először egy iskolai kiránduláson, lombsátra alatt százak pihentek. A famatuzsálem törzsének kerülete csaknem 10 méter volt. Magassága több mint 20 méter és koronájának átmérője 24 méter. Nemcsak korban, de termetben is óriás! Látványa megkapó és vonzó, mellette és lombja alatt az ember csak parányi. Amikor szűkebb pátriámban jártam, mindig felkerestem, még akkor is, amikor engedély kellett a fához vezető, határhoz közeli úthoz. Utoljára huszonöt éve láttam, még élt, néhány ága kizöldellt, ezt a találkozásunkat örökítette meg az 1962-ben készült fénykép. (Lásd a címlapon!) Még élt egy évet, aztán múzeumba került. A 700 éves gesztenyefa-óriásban benne élt a város története: amikor 1328-ban Róbert Károlytól szabad királyi városi rangot kapott Kőszeg a fa csemetekorát élte. 1532-ben látta török hadak ostromát és minden nap hallotta a várvédő Jurisich Miklós és magyar serege győzelme emlékezetére déli tizenegy órakor megszólaló harangokat. Látta a császári hadak pusztítását és Rákóczi kurucainak vitézségét. Látott vidám szüreteket, amikora finom kőszegi furminttól víg nóták csendültek fel a szőlők között és szálltak a táj felett, túl az írottkőn is. Titkát őrizte szerelmes vallomásoknak és csendet, megnyugvást nyújtott élete utolsó éveit a város falai között élő Murányi Vénusznak, Széchy Máriának Villámok sújtották és háborúk sem kímélték, a legfájdalmasabb sebeket a második világháború alatt kapta. Szomorúan hallom, savas esők pusztítják a kőszegi hegyek gesztenyefáit! A jamatuzsálem 700 évet élt! Meddig élnek azok a Ják, amelyeket ma ültetünk!1? Vissza