Rousseau J. J. élete és művei II. (töredék)

Tartalom

II. kötet:
HARMADIK SZAKASZ:
A NAGY ALKOTÁSOK KORA
(1756-1762).
XI. FEJEZET.
Az új Heloise.
A regény cselekvénye, alapeszméje, a felölelt témák gazdag sorozata; telve van érzelmességgel, természetszeretettel ; nagy hatása; hibái, a jellemek rajza; nyelvének újszerűsége 5
XII. FEJEZET.
Emil vagy a nevelésről.
A mű alapelvei, az egyes könyvek tartalma; forrásai, újításai, túlzásai, gyakorlati értéke, hatása 24
XIII. FEJEZET.
Társadalmi Szerződés.
A mű tartalma, célja, hatása; forrásai, Genf viszonyai szolgálnak hozzá alapúl 48
XIV. FEJEZET.
Vallásos és erkölcsi felfogása.
Vallásos fejlődése, megtérése, önállósága. A szavojai vikárius hitvallásának keletkezése, tartalma, célja, jelentősége, hatása. A sziv vallásos érzésének érvényre emelése, haladása az erkölcsi jó felé 67
NEGYEDIK SZAKASZ:
A SZENVEDÉSEK KORA
(1762-1778).
XV. fejezet.
Motiers-Travers-ben.
Motiers-ben telepszik meg s itt 3 éven át eléggé nyugodt életet él. Lord Keith, Nagy Frigyes, Montmollin lelkész, új ismerősök és barátok. Örmény ruházata, botanizálása. Nyilt levele a párizsi érsekhez, ennek kedvező fogadtatása. Lemond genfi polgárjogáról ; a genfi pártok; Falusi levelek; Rousseau válasza: Hegyi levelek; Zenei Szótár, a Vallomások kezdete. Menekülése Motiers-ből 95
XVI. FEJEZET.
Angolországban.
Szentpéter-szigetén, Strassburgban ; Hume meghívása; elfogadja s Párizson át Angolországba utazik; Londonban, Chiswickben, majd Woottonban; sétál, botanizál, új ismeretségeket köt, tovább irja Vallomásait; összevész Hume-mal, ennek okai és teljes szakítása ; nyilvános -civódás; aggodalmai, menekülése, - elmebetegsége 131
XVII. fejezet.
Bolyongások Franciaországban.
Mirabeaunál Fleuryben, majd Conti hercegnél a tryei kastélyban; botanizálása, a Zenei Szótár befejezése ; kellemetlenségek a cselédséggel; egy év múlva a Dauphinée-be menekül; Bourgoinben egybekél Terézzel, Monquinben tovább irja Vallómásait; majd Lyonban, előadatja a Pygmaliont ; Párizsba tér vissza 160
XVIII. fejezet.
Utolsó évek Párizsban.
Életmódja, újra hangjegy-másolásra adja magát; a Vallomások felolvasása, azokat betiltja a rendőrség; új ismerősei; a lengyel alkotmány tervezete; Növénytani levelei; üldözési rögeszméje kiújul; Dialogusai, ezeket a Notre-Dame oltárára akarja helyezni; Gluck és Grétry; utolsó műve. Kiköltözése Ermenonville-be, halála 181
XIX. FEJEZET.
Hátrahagyott művei.
Önéletrajzi müvei (I-III.); botanikai művei (I-II.); zeneművek ; levelezése 208
XX. FEJEZET.
Összefoglalás.
Rousseau emberi és irói jellemének fővonásai: az érzés és a képzelet uralma, kevélység és őszinteség, a függetlenség és az igazság szeretete, komoly erkölcsi fölfogás, önzetlenség és jószívűség. Stílusa az erőt a bájjal egyesíti, szónoki hév és az érzés ereje jellemzi. Történeti jelentősége, a költő és moralista ellenkezései. Hatása Francia-, Német- és Magyarországon; a francia forradalom az ő eszméi után indúl, ő a romantikus iskola atyja, a természetimádat megindítója, az érzelmi lira az ő nyomdokait követi 237
Jegyzetek 265
Névmutató 277

Témakörök