Reklámpszichológia
A pszichológia és a reklám kapcsolata ma/A mozgósítás művészete - a befolyásolás tudománya
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
ELSŐ RÉSZ
Az első rész áttekinti a reklám gazdasági hatékonyságának kérdéseit azzal összefüggésben, hogy milyen objektív és szubjektív erők határozzák meg a kommunikáció erejét a marketing munka folyamataiban..
MÁSODIK RÉSZ
A második rész ismerteti, hogy milyen elméletek születtek a reklámmeggyőzés pszichológia lefutásának értelmezésére.
HARMADIK RÉSZ
A harmadik rész arra világít rá, hogy az érzékszervek adekvát megszólítása milyen jelentőséggel bír a gazdasági meggyőzés terén
NEGYEDIK RÉSZ
A negyedik rész a cselekvés indítékainak belső pszichológiai összefüggéseit kutató elméleteket foglalja össze. Az attitűdöt, a motiváció vizsgálati módszereit és ezek eredményeit - a reklám gyakorlatában is - ismerteti.
E kézikönyv alapvetően a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem marketingkommunikáció szakirány képzéséhez nyújt speciális ismeretanyagot, amikor a humán tudományok oldaláról közelít gazdálkodási eszmerendszerhez. Kiindulásnak tekinti a marketingkommunikáció...
Tovább
Fülszöveg
ELSŐ RÉSZ
Az első rész áttekinti a reklám gazdasági hatékonyságának kérdéseit azzal összefüggésben, hogy milyen objektív és szubjektív erők határozzák meg a kommunikáció erejét a marketing munka folyamataiban..
MÁSODIK RÉSZ
A második rész ismerteti, hogy milyen elméletek születtek a reklámmeggyőzés pszichológia lefutásának értelmezésére.
HARMADIK RÉSZ
A harmadik rész arra világít rá, hogy az érzékszervek adekvát megszólítása milyen jelentőséggel bír a gazdasági meggyőzés terén
NEGYEDIK RÉSZ
A negyedik rész a cselekvés indítékainak belső pszichológiai összefüggéseit kutató elméleteket foglalja össze. Az attitűdöt, a motiváció vizsgálati módszereit és ezek eredményeit - a reklám gyakorlatában is - ismerteti.
E kézikönyv alapvetően a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem marketingkommunikáció szakirány képzéséhez nyújt speciális ismeretanyagot, amikor a humán tudományok oldaláról közelít gazdálkodási eszmerendszerhez. Kiindulásnak tekinti a marketingkommunikáció általános és sajátos szakanyagait, egyidejűleg figyelembe veszi az alábbi intézmények oktatási igényeit:
- JPTE Közgazdaságtudományi Kar, Pécs
- Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar
- Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya
- Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok
- Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest
Vissza
Tartalom
ELŐSZÓ 7
I. A PSZICHOLÓGIA ÉS REKLÁM KAPCSOLATA MA 9
1. A reklám gazdasági hatékonyságának kérdőjelei 11
1.1. A reklám hat 11
1.2. A reklám ambivalenciája 12
2. Ahogy egy pszichológus értelmezi a reklámot és a reklámpszichológiát 15
2.1. Minek nevezzelek? 15
2.2. A reklám társadalmi haszna 17
2.3. A reklám híd a termék, azaz a termelés és a vásárló között 18
2.4. A reklám, mint jelzés 19
3. Pszichológia és reklám ma 23
3.1. A kibernetikus gondolkodás modell a reklámban 24
3.2. A tömegkommunikáció és a reklám 25
3.3. Az üzenet útja és célhoz érése 27
4. A reklámmeggyőzés pszichológiai lefutása 29
4.1. A reklámmeggyőzés akadályai 31
4.1.1. Az előállítás fázisának akadályai 31
4.1.2. A kommunikációs folyamat sorompói. A személyes adottságok 34
4.1.3. A tudatos védekezés sorompói 35
5. A szavahihetőség - hasadás 37
6. A szavahihetőség stratégiája 39
II. A MOZGÓSÍTÁS MŰVÉSZETE - A BEFOLYÁSOLÁS TUDOMÁNYA 45
1. Egy-két érdekesség a reklám történelméből a pszichológia szemszögéből 47
2. A "blickfang" fétise 49
2.1. Az A.I.D.A. 49
2.2. Inger - reakció elmélete 50
3. A figyelem szerepe a reklámban 53
3.1. A figyelemfelkeltő, a stimuláló tényezők 53
3.2. Az egyéni tényezők, a befogadó belső világa 54
3.3. A figyelem-vizsgálatok 55
34. A figyelem-vizsgálatok mai felhasználhatósága 55
3.5. Az eredetiség kérdőjelei 57
4. A bevésés, a megtanítás tézisei 59
4.1. Tanulás, emlékezés és megismerés 59
4.2. Az alaklélektan a "jó forma" elmélete 59
4.3. Az asszociációs elméletek 60
4.4 Emlékezet 61
4.4.1. Az emlékezési érték mérése és az újra-emlékezési érték 52
4.4.2. Az ismeretanyagban bekövetkező változások 63
5. Attitűd, az önkéntes szemellenző 67
5.1. Attitűd definíciók 67
5.2. Az értékelő beállítódás, mint döntés-előkészítés a cselekvésre 69
5.3. Az attitűd, mint én-védő funkció 69
5.4. Az attitűd mérése 71
5.5. A csoportbefolyás szerepe a beállítódás kialakulásában és a norma képzésében 76
6. Az imázs, a világ érzelmi képzete 79
6.1 Imázs és sztereotípia 79
6.2. Attribúciós teória 80
6.3. Az imázs fajtái 81
6.4. A polaritás-profil módszere 81
6.5. Lélektani piacmodell elmélete 82
7. Motiváció 85
7.1. Mit is értünk tehát a motívum és a motiváció alatt? 86
7.2. Inger és motiváció 87
7.3. A motívumok intenzitása és bonyolultsága 89
7.4. A póthaszon lehetősége 89
7.5. A nem-tudatos motívumok kérdése 90
7.6. A motivációs tesztek és rendszerek 91
7.7. Észlelés és motiváció 96
7.8. Szelektív észlelés és fogyasztói magatartás 96
7.9. A motívumok vizsgálata 97
7.9.1. Motiváció-kutatás 98
7.9.2. Motívumok mérési módszerei 99
7.9.3. Személyiség vizsgálatok felhasználása a piaclélektanban 103
8. A reklám mint segítőtárs 105
8.1. Utánzás, azonosulás 107
8.2. A segítő reklám alkalmazásának problémái 109
8.3. Az átvétel, az elfogadás, az elterjedés törvényszerűségeinek gyakorlati felhasználása 109
8.4. Az "elterjedés" elméletei és vizsgálatai, valamint ezek gyakorlati felhasználása 113
FELHASZNÁLT IRODALOM 115