Rítusok, folklór szövegek

Fülszöveg

Vallási és világi rítusok - nem rutinszerű cselekvések - teszik emlékezetessé egyéni és közösségi életünk számos eseményét, kiemelve azokat a mindennapokból, világlátást tükröznek, értékeket közvetítenek, de fontos alkalmai a reprezentációnak is. Ám van-e szerepe a rítusoknak a XX-XXI. századi ember életében? Szükségünk van-e rájuk? Hogyan használjuk, alakítjuk, formáljuk óTcet? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ az újmise megünnepléséről, a rózsaün-nepról, egy mai keresztény iskola szokásairól, a vallástalan ünneplésről, az ör-dögbetlehemesról, az írásos ájtatosságról, a lakodalmi étkezési szokások és az esküvó'i meghívók változásáról, nemzeti ünnepünk (március 15.) kialakulásáról, egy százados céhünnepról, a soproni diákhagyományokról, a bajai halászlé ünnepéről, az 1999-es napfogyatkozásról, egy múzeumavató ünnepségről, valamint a rítusok filmezéséről szóló tanulmányok.
Egyéni életünk eseményei, családunk története többször elbeszélve, írásban rögzítve a folklórszöveg... Tovább

Fülszöveg

Vallási és világi rítusok - nem rutinszerű cselekvések - teszik emlékezetessé egyéni és közösségi életünk számos eseményét, kiemelve azokat a mindennapokból, világlátást tükröznek, értékeket közvetítenek, de fontos alkalmai a reprezentációnak is. Ám van-e szerepe a rítusoknak a XX-XXI. századi ember életében? Szükségünk van-e rájuk? Hogyan használjuk, alakítjuk, formáljuk óTcet? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ az újmise megünnepléséről, a rózsaün-nepról, egy mai keresztény iskola szokásairól, a vallástalan ünneplésről, az ör-dögbetlehemesról, az írásos ájtatosságról, a lakodalmi étkezési szokások és az esküvó'i meghívók változásáról, nemzeti ünnepünk (március 15.) kialakulásáról, egy százados céhünnepról, a soproni diákhagyományokról, a bajai halászlé ünnepéről, az 1999-es napfogyatkozásról, egy múzeumavató ünnepségről, valamint a rítusok filmezéséről szóló tanulmányok.
Egyéni életünk eseményei, családunk története többször elbeszélve, írásban rögzítve a folklórszöveg szervezó'désének jegyeit mutatják, s hozzájárulnak az egyéni azonosságtudat vagy családi mitológiák kialakításához. Imádságszövegek, mennyből jött levelek pedig aprónyomtatványok segítségével is alakítják, rögzítik szóbeliségünket. Új adataikon túl ezért is tanulságosak egy kötcsei parasztember amerikás verseit, egy kéziratos családtörténetet, szerzetesek élettörténeteit elemzó', Bálint Sándor pon)rvahagyatékát és szent leveleket bemutató írások. A tanulmányok szerzól, az idén 75 éves szegedi (legrégibb magyarországi) néprajzi tanszék hallgatói, sok újszerű témát, megközelítést bemutató kötetükkel maguk is részesei egy emlékező' rítusnak.
A kötet szerzól: Báti Anikó, Csóka-Jaksa Helga, Éhemé Mikó Margit, Erdélyi Mónika, Felde Erika, Frauhammer Krisztina, Gulyás Gábomé Kiss Bernadett, Karácsony Molnár Erika, Károly Nóra, Katzenbach Zita, Makovics Erika Anna, Méri Edina, Mód László, Papp Bernadett, Sándor Barbara, Simon András, Sinka Ildikó, N. Szabó Magdolna, Törőcsik István, Vass Erika, Vörös Emese.
A kötet szerkesztője Barna Gábor néprajzkutató, a folklorisztika és a vallási néprajz oktatója a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékén.
Megjelent a szegedi Néprajzi Tanszék alapításának 75.
és a tanszék egykori professzora, Bálint Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából.
SZEGEDI VALLÁSI NÉPRAJZI KÖNYVTÁR 13. BIBLIOTHECA RELIGIONIS POPULARIS SZEGEDIENSIS Vissza