Római világ I-II.

Tartalom

I. KÖTET
I. RÓMA VÁROSA. 1-54. 11.
Róma Augustus koráig 3. Augustus kora 4. A nerói tűzvész
s az újra építés 5. A házak magassága 6. Hosszú és széles utczák
hiánya 7. Mellék és előépületek 8. A város megmérhetetlen kiterjedése 9. Nyilvános sétányok és épületek 10. Műremekek 11. Kertek
és parkok 13. Vízművek 14. Boltok és raktárak 14. Hírek és nevezetességek, valamint az idegenek Rómába özönlése 15. Művelődési
és szórakoztatási intézetek 16. Róma lakossága 18. Árnyoldalak
21. Magas árak 21. Zaj és lárma éjjel nappal 22. Közbiztonsági
állapotok 25. Házomlások 26. Tűzvészek, földrengések és vízáradások 27. Éhinség 30. Járványok 31.
Függelék: I. Kiállítások 34-42.
II. Idegen követségek 42-50.
III. A kocsik használatáról Rómában 51-54.
II. AZ UDVAR. 55-161. 11.
1. Befolyása a szokásokra s a társas érintkezés formáira
57. Az udvari szokások befolyásának példái 59. A császárok hajlamainak utánzása 60.
2. A császári ház hivatalnokai, szabadosai és rabszolgái 61.
A legfontosabb udvari és házi hivatalok csak szabadosokkal 62,
később többnyire lovagokkal töltetnek be 63. Ezen változásnak
jelentősége 64. Az uj gyakorlat Hadrian óta szabály 65. A főkamarások később is szabadosok 65. A legtöbb császári szabados
Görögországból és keletről származott 66. Görögök 66. Szyrek,
egyiptomiak 67. Előbbi viszontagságaik 68. A szabadosok állása az
első századbeli császároknál 69. a második századbeli császároknál
73. A szabadosok udvari szolgálata életfogytiglani 75. Állásuk
veszélyei 76. Gazdagságuk 76. Bujaságuk és pompájuk 78. Külső
kitüntetéseik szerények 80. A senatus alázatossága velők szemben
81. Összeházasodásaik nemes családokkal 82. Gőgjük 83. A szabadosok alkalmazása alárendelt közigazgatási hivatalokban 84, de
három fontos hivatalban is 85. A számvevőhivatal 85. Claudius
Etruscus 85. A kérvények és panaszlevelek hivatala 87. Polybius
87. A sürgönyök és levelek hivatala 88. Abascantus 89. A főkamarások 92. Helikon 93. Parthenius 94. Commodus kamarásai 95.
Udvari színészek és tánczosok 96. Apródok 98. Szabadosnők 98.
Ágyasnők 99. Acte 99. Caenis 100. Panthea 100. Marcia 102. Császári rabszolgák 103. Dispensatorok 104. Egyéb udvari tisztviselők
106. A császári család tanítói 106. A császári ház orvosai 107.
Udvari csillagjósok 108.
3. A császár barátjai és kísérői 110. Az államférfiak barátjai a köztársaság idejében 110. A császárok »barátjai« 111. A
viszony szabályozása keleti udvarok mintájára 111. Három osztály,
a két első 112. A harmadik osztály 113. Ebédre hivatásuk 116. A
császár elkísérése utazás közben 117. A császárok udvariassága
barátjaik iránt 118. Állásuk jelentősége 121. Állásuk terhei és
veszélyei 122. A császári kegy vesztés következményei 124. A kormányrendszer-változás következményei 126. Néha a barátok már gyermekkorukban neveltettek az udvarnál 127.
4. A szertartás, a) A reggeli fogadtatás 128. A barátok reggeli fogadtatása 128. A senatoroké 128. A többi rendeké 129.
Fogadtatás a császárnőknél 131. Nagy tömeg a palota előtt 131. Fogadtatási idő a korai reggel 132. Őrség 132. A bebocsátottak megmotozása 133. A fogadtatásnál kirendelt udvari cselédség 134.
Ugy a császárok, mint a tisztelgők tógában jelennek meg 134.
Magánkihallgatások 135. A barátoknak csókkal üdvözlése 135. A császárok udvariassága a senatorok iránt 138.
b) A nyilvános lakomák 139. A meghívottak száma és rendi állása 139. A senatorok külön meghívása 140. A császár asztalához való meghívás nagy kitüntetés 141. A császárok magatartása vendégeik iránt 142. Az ebéd 144. Az asztali edények 144. A cselédség ruházata 145. A vendégek tógában 146.
Függelék: I. A császári főtisztviselők 147-159. 1. A számvevő-hivatal főnöke 147. 2. A kérvények és panaszlevelek hivatalának főnöke 150. 3. A levelezések hivatalának főnöke (titkár)
153. a) Hadrianus előtti korból 154, b) Hadrianus óta 156.
II. A császári szabadosok hivatalainak sorrendje 159-161.
III. A HÁROM REND. 163-309. 11.
1. Rendi különbségek 165. A korábbi rendkülönbségek s
egyéb fokozatok további fönmaradása 165. A szabadosok 166. A
tartománybeliek 167. A gallok 168. Egyéb nyugotiak 170. Görögök
és keletiek 171. Italiaiak és latinusok, a rómaiak és municipiumbeliek közötti különbség 172. Az első rend különbözése a másodiktól 174, és a harmadiktól 175.
2. A senatorok 176. A senatus viszonya a császárokhoz 176.
Kevés ősnemes család 176. Uj emberek a lovagi rendből, a tartományokból s a harmadik rendből 177. A régi nemesség tekintélye 179. A legrégibb nemesi családok kora 181. A senatorok gazdagsága 184. Fényes életmódjuk 186. A rangszerű költekezés szükségessége 191. A méltóságokra és játékokra való költekezés 193. A jövedelemszerzés törvényesen és tényleg korlátozva volt 193. A jövedelemszerzés módjai 195. Törvényszéki szónoklat általi
jövedelemszerzés 199. Számos senatorius család eladósodása és elszegényedése 200. A császárok 201 és a rendtársak általi segélyeztetésök 202. Gazdag házasságok 203. A curuli hivatalok becse
204. Ujabb jelentőségök mint lépcsőfokok 206. A senatorok külső kitüntetései 214. A senatusból való kizárás 214.
3. A lovagok 216. Az első rend Rómára szorítkozott 216.
A lovagi rend Rómán kívül az első rend. Fejlődése Hadrianusig
216. Állami lovagok 219. Senatorius lovagok 219. A renden belüli fokozatok 220. Czímzetes lovagok 220. Martialis 221. A lovagi rend gazdagsága 222. Hivatali nemesség 223. Jogászok 227.
4. A harmadik rend 229. A proletárság kiterjedtsége 229.
Szegénység 229. Koldusok 230. Jólét és gazdagság 231. Keresetmódok 232. Kiskereskedés és ipar 233. Nagyon előrehaladt munkafölosztás, mint az ipar nagy elterjedésének bizonyítéka 234. Boltok 237. A kisipar lenézése 239. A kézművesek és kalmárok conservativ érzülete 240. Ünnepeik és ünnepélyeik 241. A testületek ünnepei, lakomái 242. Egyéb jellemző vonások a közönséges emberek életéből 244. Egyéb keresetmódok 247. Árverelő kikiáltók 248.
Építőmesterek 248. Zenészek s más művészek 249. Tudományos foglalkozások 250. Tanítók 250. Az ékesszólás tanárai 255. Törvényszéki szónokok 258. Jogtudósok 263. Orvosok 267. Csillagjósok 277. Egyéb foglalkozások 278. Alsóbb hivatalok a magistratusok és papi hivataloknál 279. A katonai pálya 280. Kliensek 290.
A klientela a régibb korban 291, az első században 291. A kliensek jutalma 292. Szolgálatuk 294. Reggeli látogatásaik 294. Egyéb kötelességeik 296. Lealázó bánásmódban részesülnek 298. Megvendégelésök 299. Viszonyuk a második században 300. A Pisóra irt dicsköltemény szerzője 303. A kliensi viszony terhei a patronusokra nézve 303. A szabadosok nagy száma és Rómának keverék lakossága 305. A szabadosok gazdagsága és gőgje 307. Egy polgári érzület nyomai 308.
IV. A TÁRSAS ÉRINTKEZÉS. 311-369. 11.
Reggeli fogadtatás előkelő házaknál 313. A többi társas érintkezési kötelmek 317. Fontoskodó semmittevés 320. Ardeliók
321. Materialismus és önzés 323. Örökséghajhászat 324. A társas érintkezés nyilvánossága 332. Lakomák. Az ezeknél előfordult szórakozások 333. A társas mulatságok természete és jelentősége
föl volt tételezve a közvélemény erőszakos elnyomatása által 336.
Hírek és újdonságok 336. A politikai beszélgetések veszedelmessége 338. Titkos rendőrség 339. Kémek 340. Pletyka 342. Botrányhajhászat 343. Triviális szórakozás 344. Művelt körök lakomáinál
való szórakozás 346. A társas érintkezés nagyobb mérvben művelődési eszköz, mint ujabb időben 350.
Függelék: I.A kliensek sportuláiról 352-357.
II. Az "uram"-féle megszólításról a mindennapi életben 358-364.
III. Trimalchio lakomája 365-269.
V. A NŐK. 371-449. 11.
Gyermekkor 373. Tanítás 374. Zene és táncz 377. Férjhezadás mindjárt a 12. év után 378. Eljegyzés 381. Mennyekző 382.
Hirtelen átmenet a gyermekszobából az életbe 385. A nők helyzete
a házon belül 386. Ügyvivőik 387. Színleges házasságok, ágyasságok, szabadosokkal való házasságok 389. A nők helyzete a társaságban 389. Külső kitüntetéseik 390. Conventus matronarum 391.
Uj benyomások és kilátások 392. A kortársak nyilatkozatai a nők
erkölcstelenségéről 393. Gyakori elválások 396. A rabszolgaság
befolyása a házassági hűségre 397. Keménység és kegyetlenség
398. Egyéb erkölcsrontó befolyások 399. A színi előadások 400.
Férfiakkal való együttlét a színi előadásoknál 401. A színjátékok
hatásai 402. A nők viszonyai a művészekkel 403. Lakomák 405.
Férfiakkal való találkozások 406. Nyilvános helyeken való megjelenésök 407. Gyaloghintók 407. Viselet 408. Extravagantiák 409.
Becsvágyuk s a politikában való részvétök 410. Foglalkozásuk az
irodalommal 411. Költőnők 414. Tudós nők 415. Foglalkozásuk a
bölcsészettel 416 és a mathesisszel 416. Részvétök a vallási mozgalmakban 420. Keleti cultusok 421. Isiscultus 421. Zsidóság 423.
Kereszténység 424. Pomponia Graecina 425. Flavia Domitilla 426.
Caecilia 427. A kereszténység elterjedése Commodus óta 428. Családi meghasonlások a valláskülönbség miatt 430. Babona 431.
Csillagjóslás 431. Bűvészet. 432. A második századbeli bűvészek 433. A nők erényei; hősiességök 435. Az idősb Arria 437. Az ifjabb Arria 438. Nők sírföliratai a közép és alsóbb néposztályokból 439.
Függelék: A leányok rendes kora férjhezmenetökkor 445.

II. KÖTET
VI. UTAZÁSOK. 1-165. 11.
I. A közlekedési eszközök s a szárazföldi és tengeri utazás gyorsasága 1-18. A forgalom biztonsága és szabályszerűsége a világbéke következménye 3. A római úthálózat nagyszerűsége 6. Állomáslajstromok 7. A magánvállalatok szervezete 9. Az utazás gyorsasága szárazföldön 10. Tengeri utazások 13. Kalózok 14. A tengeri utazás gyorsasága 14.
II. Az utazás módja szárazföldön 19-34. A szárazföldi utazásmód egyszerűsége 19. Pazar utazások berendezésmódja 20. Vendéglők, ezek nyomorúságos voltának okai 23. A vendéglők gyakorisága 25. Vendéglői czégérek 27. A közönséges szállók 28. Vendéglősök 29. Vámszedők 30. Rablók 31. Italiában 32.
III. Az utazásra indító főokokról 35-53. A római birodalom
nagysága, mint a helyváltoztatás indító oka 35. Különösen tisztviselőkre nézve 36. Kereskedelmi utazások 37. Tudományos utazások 42. A tanulók utazásai 44. Tanárok utazásai 46. Művészek és műiparosok utazásai 47. Vallási ünnepek és ünnepélyességek meglátogatása végett tett utazások 49. Az egészség helyreállítása és szórakoztatás végett tett utazások 51.
IV. A touristák utazásai s ezeknek különös czéljai 54-115.
Touristák utazásainak gyakorisága 54. A régiek utazásainak az ismert világra szorítkozása 54. A határvidékek felőli mesék fenmaradása 55. Az utazásoknak még az ismeretes világban is szűk körre szorítkozása 58. A touristák útirányai főkép dél és kelet
a) Italia és Sicila 60-70. Kirándulások különféle irányban 60. Nyári tartózkodási helyekre való utazások 60. A via Appián való utazások 63. Campaniába való utazások 65. Bajae 65.
Sicilia 69.
b) Görögország 70-77. Görögország a rómaiak számára a
múltnak országa 70. Pusztulása 71. Athenae 73. Korinth 74. Epidaurus 75. Aedepsus 76.
c) A görög szigetek és Kis-Ázsia 77-85. Az aegei tenger szigetei 77. Lesbos 78. Rhodus 79. Germanicus utazása 80. Ilimu 81. Jonia 83. Ephesus 84. Smyrna 84.
d) Egyiptom 86-115. A keletre való utazások ritkasága 86.
Puteoli 86. Alexandriai teherhajók 88. Hajózás Puteoliból Alexandriába 89. Egyiptom vonzereje a görögökre és rómaiakra 90. Alexandria 94. Nagysága és szépsége 94. Lakossága 95. Világkereskedelme és gazdagsága 96. Ipara 98. Pajzánsága és kicsapongásai 99.
Színjátékai és zenéje 100. Gyakori zendülések 101. Éghajlata 102.
Orvosi tudománya 103. Tanintézetei 103. Serápis tisztelete 103.
Fürdőhelyek Alexandria mellett 104. Kanobus 104. Egyiptom többi
részei 105. Memphis és a pyramisok 106. Thebae romjai 108. Memnon zengő szobra 109. Utazók föliratai 111. A syringek 112. Utazók föliratai Felső-Egyiptomban és Nubiában 112. Egyiptomnak többi
látványosságai 113.
V. A római utazások indokai 116-166. - Általában 116.
a) A történelmi indok 117-129. A templomok egyúttal muzeumok 118. Gyűjtemények 118. Természeti ritkaságok 119. Néprajzi nevezetességek 120. Történelmi nevezetességek 120. A hőskórból való ereklyék 122. Vezetők 123. A hőskorból való emlékek 125. A történelmi korból való emlékek 126.
b) A művészeti indok 130-133. A művészeti indok a történelmi indok mellett háttérbe szorul 130. A rómaiak művészeti érdeklődése külső és felületes 132.
c) A természet iránti érdeklődés s a természet szépségeinek átérzése általában 133-165. Az ó-kori és a modern természetérzék egymástóli különbözése 133. Az ó-kori természetérzék vallásos jellege 134. A hires és költők által leírt helyek iránti érdeklődés 137.
A természet iránti közvetlen érdeklődés 139. A rómaiak előszeretete
a falusi élet iránt 140. Tágas és nyájas kilátásokon való gyönyörködésök 142. A víz mint a déli tájkép éltető eleme 143. Tengerpartok 146. A természeti szépség fogalmának a kies és nyájas vidékekre való szorítkozása 147. A hegyvidékek szépsége iránti érzéknek hiánya 148. Magas hegyeket ritkán másznak meg 150. A természetben lévő vadon és regényesség iránti érzék Európában csak a mult század óta általános 151. A középkorból s a 16. századból eredő nyilatkozatok 152. Chateaubriand tiltakozása a magas hegyek csodálata ellen 156. A modern természetérzék jellege 157.
A tájképi érzék s a világosság különböző hatásai megfigyelésének
hiánya az ó-korban 158. A természeti érzék korlátoltságának öszszefüggése az utazások korlátoltságával 162. Távoli utazásokra inditó okok hiánya 163. Hasonló jelenségek a mai Olaszországban 164.
VII. A NYILVÁNOS JÁTÉKOK. 167-403. 11.
Általánosságok 169-202. A nyilvános játékok a császári Rómában szükségesekké váltak 169. A népgyűléseket pótolták 172. A
császárok jelenléte és leereszkedése 174. A nép a nyilvános játékok alkalmával kívánságait nyilvánítja 176. A nép gúnyolódásai és politikai tüntetései 178. Etiquette főkép a ruházat tekintetében 180.
A játékok költségei 181. A senatori rend megterheltetése 184. A
játékokra szánt napok száma 186. A játékok három főneme 188.
Szokatlan játékok 189. Pompás kivilágítások 190. A nép megvendégelése 193. Ajándékok és sorsjegyek szórása 194. Az idegenek odaözönlése 196. A játékok erkölcstelenitő befolyása 198. Nem szorítkozik csupán az alsóbb osztályokra 198. A magasabb rendekhez tartozóknak nyilvános föllépése általános erkölcshanyatlásnak a jele 200.
I. A circus 203-242. A nagy circus fekvése és kiterjedése 203.
A nézőhelyek elrendezése 204, Pompás kiállítás 205. Élénk sürgésforgás a circusban és annak közelében 205. A cirsusjátékok 206.
A kocsiversenyek 207. A kocsisok 208. A circuspártok 211. Színeik 216. A pártok fejlődése 219. Az ifj. Symmachus játékai 229.
Előkészületek 230. A közönség feszült várakozása 232. Tolongás a circushoz 233. A circusi körmenet 234. A futás berendezése 236.
Kocsik és fogatok 237. A futtatás lefolyása 239. A nézők 240. A nagy circus mostani színhelye 242.
II. Az amphitheatrum 243-325.
a) A gladiatori játékok 243-274. A gladiatori játékok eredete és lassankénti kifejlődése 243. A vivók száma 244. A játékok berendezése és kiállítása 246. Szokatlan eszközök az érdeklődés fokozására 247. Az amphitheatrum 248. A gladiatorok 249. Rabszolgáknak e czélra fölhasználása 251. Szabadosok 253. Rákényszerítettek 254. Önkénytesen elszegődöttek 254. A gladiatorság előnyei 256. Gladiatorokkal való kereskedés 259. Vívóiskolák Rómában s
azoknak igazgatása 260. Császári gladiatoriskolák Italiában és a tartományokban 261. A császári gladiatorok száma 262. A gladiatori iskolák berendezése 262. A fegyelem kegyetlensége 263. Gondos diétájuk 264. A gladiatorok szervezete 264. A gladiatorok ragaszkodása saját rendjökhez és hüségök urok iránt 266. A vívóiskolákban előfordult öngyilkosságok és összeesküvések 267. A gladiatori játékok előleges meghirdetése 368. A "közebéd" 269. Díszmenet az arénában 270. A vívás .módjai 270. A legyőzött vívók
megölése, vagy elbocsátása 271. Pártok a nézők között 273. Tömeges harczjátékok 274.
b) Az állathajszák 275-296. Általánosságok 275. Az első
állathajszák 276. A Kr. e. utolsó században és a császárság alatt
való állathajszák 276. Ritka állatok Európában a közép- és újkorban 277. Az állatok nagy mennyisége 280. Vadászatok 281. A császári állatkertek Rómában 283. Az állatok beszerzése a tartományokból és a külföldről 284. Az állatok szállítása 286. Az állatok felcziczomázása 287. Az állatok szelidítése és idomítása 288. Állathajszák az arénában 290. Vadállatok általi kivégzések 292. E látványosságok színpadi kiállítása 293. Kivégzések és kínzások pantomimikus előadások alatt 294. Vidám mythologiai pantomimusok 296.
c) Tengeri csaták (naumachiák) 296-300. Hajócsaták az amphitheatrumnak víz alá helyezett arénájában 296. Julius Caesar naumachiái 297. Augustuséi 298. Claudiusé a Fucinus taván 298. Titusé 296. Domitianusé 300. Philippus Arabicusé 300.
Befejezés 301-325. Művelt rómaiak nyilatkozatai az amphitheatrumi játékok felől 301. Egyedül Seneca itéli el 304. A római
felfogás okai 305. A rabszolgaság 305. A szokás hatalma 306. A
látványosság pompája 306. Egyeseknek szellemi önállósága egy felizgatott tömegben megszűnik 308. A gladiatori játékok beszüntetése az 5. század elején 310. A venatiók fennállása a 6. században 311.
Az amphitheátrumi játékok elterjedése a római birodalomban 311.
Italiában 312. A nyugoti tartományokban 314. Görögországban 315.
Kis-Ázsiában és a Keleten 317. Az amphitheatrumok sorsa a közép- és újkorban 317. A nimesi amphitheatrum 319. A veronai
amphitheatrum 320. A collosseum 322.
III. A szinház 326-376. A színi előadások viszonya a többi
nyilvános játékokhoz 326. Az Atellana 327. A Mimus 328. Erkölcstelensége 330. A közügyekre, névszerint a császárokra való czélzások 332. A műszabályos dráma 335. Comoediae palliatae 336. A
szomorújáték 339. Ének és táncz elkülönítése a tragoediában 341.
A szomorújáték fölbontása elemeire 342. Félig dramatikus zenei
jelenetek a szomorújátékban 342. A pantomimus mint önálló műfaj 345. A pantomimusok szövegkönyvei 345. A pantomimusok zenéje 348. A pantomimikus táncz 349. Sokat mondó kifejezése 352.
Érzéki ingere 354. Sikamlóssága és corrumpáló hatása 355. Tragikus és satyrikus fajai. Bathyllus és Pylades 356. Egyéb zenekari előadások 357. A pyrrhicha 358. Drámai pyrrhichák 359. A pantomimus uralkodása a színpadon 361. Dillettantismus a tánczművészetben 362. A színészek becstelensége a polgári életben 364. A
színészek többnyire rabszolgák vagy szabadosok 365. Híres színészek társadalmi állása. 367. Tisztelet és kitüntetések 367. Jutalmuk 368. Az udvari színészek gyakran a császár kegyenczei 369.
A közönség érdeklődése a színészek iránt 371. Színházi pártok 373.
Színházi zavargások 374.
IV. A stádium 377-397. Athletaversenyek Rómában a császárság előtt 377. Az actiumi játékok Nicopolisban és Rómában 378.
Az athletikai játékok gyakori ismétlése Rómában 380. A Neró-félék 381. A capitoliumi agon 382. Későbbi agonok 385. A rómaiak
ellenszenve az athletika és a tornászat ellen 386. Az athletikai küzdelmekben való részvétök aránylag csekély 389. Athletikai dilettantismus Rómában 390. Az athleták polgári állása 393. Az athletika felőli görög felfogásnak eltérése a rómaitól 393.
Függelék. I. Bebizonyítható amphitheatrumok lajstroma 398.
II. Híres művészek nevének gyakori használatáról 402.
VIII. A FÉNYŰZÉS. 405-527. 11.
Általánosságok 407-424. Az uralkodó nézet részben kivételeken és anomaliákon alapszik. A császárok fényűzése (Caligula
és Nero) 409. A köztársaság utolsó éveiben élt nábobok fényűzése 410. Bevételeik óriásiak 412. Kiadásaik szintén 413. Valóságos birtokuk aránylag nem nagy 413. A legnagyobb ó-kori magánvagyonok az ujabbkor legnagyobb magánvagyonai mögött maradnak 414. További kivételek. Apicius 416. Értékes dolgok szándékos elpusztításának fényűzése 417. Legnevezetesebb kútfőink
Varró, Seneca és Plinius túlszigorú nézetei 419 p. az ételek és italok hóval hűsítéséről 421. s a párnák használatáról 421. Az elpuhulás és bujaság felőli declamatiók - szónoki szokás 422. A fényűzés egyes nemeit külön kell megvizsgálni 423. Legnagyobb fényűzés Rómában 31. Kr. sz. e. - 69. Kr. sz. u. 424.
I. Az asztali fényűzés s élelmi szereknek messziről hozatala 425-439. A délvidékiek mértékletessége 425. Az asztali fényűzés szerény kezdetei a Kr. sz» előtti utolsó században 425. Külföldi élelmi szerek behozatala a jólét és kereskedelmi forgalom
emelkedése folytán 426. Ezen fényűzésnek túlszigorú megítélése 429. Külföldi élelmiszerek tényleges ritkasága az actiumi ütközet előtt 430. Az asztali fényűzés emelkedése a világbéke után 432.
Korlátoló megjegyzések 433. A nagy lakomák költségeskedésének az asztali fényűzés csak részben az oka 433. A nyalánkságokért fizetett magas árak részben hiúságárak 435. A római asztali fényűzés összehasonlítása a 19. század fényűzésével 436. A hánytató szerek használata ebéd után részben tisztán dietetikus 437. A 18.
század asztali fényűzése 439.
Ehető állatok és növények behozatala és elterjedése 440-154.
Állatok behozatala az asztali fényűzés céljából 440. Plinius ítélete 440. Mesterséges osztrigatenyésztés 441. A behozott szárnyas állatok 442. Kultúrnövények behozatala Itáliába a köztársaság 443.
s a császárság korában 446. A gyümölcsök és növények nemesbítése és sokszorosítása 448. Összehasonlítás a mai kertészettel 449.
A kultúrnövények elterjedése Itáliából a tartományokban 450. Az olajfa, a szőlő termesztésének elterjedése 451.
II. A ruha és ékszerfényűzés 455-471. A drága szövetek fényűzése az ó-korban igen korlátolt 455. A ruhafényűzés általában sok tekintetben csekélyebb, mint későbbi időkben 456. A gyakori ruhaváltoztatás fényűzése 457. A színek fényűzése, bíborfényűzés 458. Összehasonlítás újabb idők ruhafényűzésével 460. A keleti fényűzési czikkek behozatala 461. Modern mérték szerint igen csekély 462. S az avval űzött fényűzés Rómára s a nagyobb városokra szorítkozott 463. A drágakövek fényűzése 463. Utánzott drágakövek 465. Gyöngyökkel való fényűzés 466. A conquistadorok
és nábobok ékszergazdagsága 468. Gyöngyökkel és drágakövekkel űzött egyéb fényűzés ujabb időkben 469. A ruhafényűzés az alsóbb néposztályok között 470. Illatszerek fényűzése 470.
III. A lakások fényűzése 472-497. a) Városi paloták 472.
Rómában csak későn kezdődik az építési fényűzés 472. Ennek gyors
növekedése 78-44 Kr. sz. e. 473. Ujabb fellendülés 31 óta Kr. sz.
e. 476. Horatius nyilatkozatai az új építési fényűzésről 476. Az
építési fényűzés emelkedése 69. Kr. sz. utáni évig 478. A paloták
nagysága 478. Az architektonikus díszítések fényűzése 480. A falak incrustatiója tarka márványnyal 480. s általában véve a tarka
kőnemekkel való pazarlás 480. Az aventini márványraktár gazdagsága 482. Az üvegnek, arany és ezüstpléhnek díszítési czélokra
való fölhasználása 482. Mozgatható födények 483. U. n. szegényszobák 483. Nero aranypalotája 483. Domitianus palotája 485.
b) Nyaralók és kertek 486-497. A nyaralók építésénél Kr. sz. 31 év óta észlelhető emelkedés és fokozott fényűzés 486. A talajnehézségek legyőzése 487. Építkezések a tengerben 488. Ifjabb Plinius nyaralói 489. A Statius által leírt nyaralók 490. Hadrianus tiburtini villája 491. A Gordianusok nyaralói 492. A római nyaralók
összehasonlítása az angol kastélyokkal 492. A római építési fényűzés talán utolérhetetlen 493. Az építési kedv a gazdagok és nagyok főszenvedélye 493. A római parkok és kertek a modernekhez
hasonlítva egyszerűek és szegényesek 496. A római és modern virágfényűzés összehasonlítása 497.
IV. A házi berendezés fényűzése 498-508. A házi berendezés
fényűzésének jellege a római ó-korban 498. A luxusbutorok és eszközök óriási árai rendkívül magasak, az átlagos árak jóval alacsonyabbak valának 499. Az igen magas árak többnyire kéjbecsárak 501. A házi berendezés római fényűzésének összehasonlítása
a modernnel 502. Az ezüstedények luxusa a köztársaság utolsó
éveiben a nemes ércz felhalmozódása folytán nagyon emelkedett 504.
Az ezüstfényűzés emelkedése Amerika felfedeztetése óta 505. A romaiak nagy ezüsttálai 506. Talán egyszersmind könnyen elvihető
tartalékalapul szolgáltak 507. Az ezüstfényűzés elterjedése a közép és alsóbb néposztályokban 508.
V. A rabszolgafényűzés 509-514. Ezt a rabszolgabehozatal s a rabszolga-állomány jövedelmezősége mozdítja elő 509. A munkaerő pazarlása túlhajtott munkafelosztás által 510. Valamint a gépek és szerszámok hiánya folytán 510. A munka, amennyire csak lehet, az úrról a rabszolgákra hárittatott 511. Tanulmány-rabszolgák 511.
Tulhajtások és nevetségességek 512. Luxusrabszolgák 513. Törpék, óriások, torzszülöttek 514.
Befejezés 525-527. A római fényűzés aránylag csekély fejlődésének oka az ó-világ aránylagos kicsisége és szegénysége 515.
Azért a régiek mértéke a luxusra nézve csekélyebb 516. A legnagyobb fényűzés jóformán Rómára szorítkozott 517. A római fényűzés jó oldalai 517. A ruházat s egyéb szokások egyformasága és természetessége 518. A fényűzés, egybekötése a takarékossággal, olcsó pótszerek, főleg a művészeti fényűzésnél 519. A tisztaság fényűzése 520. A vízvezetékek és fürdők általánossága 520. A természet élvezése 523. Az alsóbb néposztályok 523. Együtt élvezik a gazdagok vagyonát 524. A kormányok és községek fényűzése demokratikus 526. Zárszó 526.

KÉPEK.

ELSŐ KÖTET:
Augustus.
Marcus Aurelius.
Domitianus vértezve és babérkoszoruzva. (Szobor a louvre-i
museumban).
Forum Romanum.
Constantinus diadalkapuja.
Augustus síremléke.
Római színház. (Pompéji).
Ifjú síremléke, ki ékesszólás és zenében 52 vetélytárs fölött győzött.
Faldiszítmény (Pompéji).
Vergilius. (Mellszobor a Capitoliumi museumban).
Római szónok.
Hazatérő harczosok. Falfestmény (Paestum).
MÁSODIK KÖTET:
Róma, mint emberfeletti nagyságú Istenség Marcus Aureliusnak adományozza a világgömböt.
Messalina és a bőség szarujában Britannicus.
Caligula.
Sallustius (Márvány-szobor).
Cicero. (Szobor a velenczei Szt.-Márk museumban).
Cicero nyaralója (Tusculum).
Tragikai színész álarcza.
Római építészek.
Faustina.
Livia mint Pietas.
Római színészek.
Római hajadon.
Római férjezett nő.
Fiatal zenésznők (Ókori márvány dombormű a louvre-i museumban.)
Római hölgyek fejdísze. (Ókori érmek után Duruy A maiak története czimű műből).
Grladiator. (Márvány-csoport a Giustiani gyűjteményben).
Küzdő athleták.
Pompejus színköre.
Színpadi jelenet.
Zene gyakorlat.
Római katona (Trajanus oszlopán).
Római katona teljes felszereléssel (Trajanus oszlopán).
Vadállatok viadala (Falfestmény).
Áldozat Cybelének.
Áldozat Ceresnek (Falfestmény Pompeji).
Családi étkezés.
Római fürdő.
Trajanus utja Orsova mellett.
Iskolai jelenet.

Témakörök