Előszó
Az elmúlt évtizedek egyre inkább szélesedő nemzetközi kulturális kapcsolatai lehetővé tették, hogy Magyarország is bekapcsolódjék a kulturális és művészeti értékek széleskörű megismertetésének világprogramjába. A nemzetközi kulturális kapcsolatok, a kulturális értékek cseréje, az egyik legnemesebb és legemberibb formája az államok közötti érintkezéseknek. Legnemesebb és legemberibb pedig azért, mert a különböző társadalmi rendszerekben élő, különféle történeti, művelődéstörténeti, néprajzi hagyományokból táplálkozó emberek által létrehozott jeles és jellemző alkotásokkal ismerteti meg a nagyközönséget.
Az egyetemes és nemzeti kulturális értékeknek, a történelem dokumentumainak, a képzőművészeti alkotásoknak a megőrzésében és továbbörökítésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a múzeumok. Közülük a Budapesti Történeti Múzeumnak tevékenységével azt kell megmutatnia, hogy a főváros az ország centruma múzeumi kiállítási tekintetben is, hogy fővárosi múzeum kiállításai - mint maga Budapest - kulturális hidak keletre és nyugatra egyaránt.
Ausztria és Magyarország évszázados történelmi és kulturális kapcsolatai közismertek. A közös gyökerű hagyományos múlt ma is él. Élővé teszik az általunk különlegesen megbecsült jelenkori kapcsolatok, amelynek egyik szép példája Rudolf Kedl „Himnusz a természethez" című kiállításának bemutatása a művész Ljubljanaban, Velencében, Prágában, Bonnban, Belgrádban, Varsóban, Kopenhágában és másutt megrendezett tárlatai után az egykori budai középkori királyi vár kertjeiben és egyes termeiben az Osztrák Kultúra Napjai alkalmából.
A közös történelmi határvidéken, Burgenlandban született szobrászművész, Rudolf Kedl alkotásai méltán tarthatnak számot a budapesti, a magyar múzeumlátogató közönség érdeklődésére. Az antik görögök, a perui inkák és Donatelló szobrászaténak lényegét Kedl úgy formálta a saját egyéniségére, úgy formálta a közép-európai ember számára közérthetővé, hogy közben önálló, szuverén kifejezésmódot teremtett.
Vissza