Sors és játék

Fülszöveg

Saját kíváncsiságomat akartam kiçlégiteni, amikor hozzáfogtam a táblás játékok korai történetének kutatásához. Elöször az antik irodalomban: a klasszikus auktorok félreértették saját régi forrá-saikati amikctf unálömözőkén^^ magyarázták a táblás játékokat, a kocka feltalálását pedig a szerencsejátékhoz kötötték.
A napvilágra került régészeti emlékek és a néprajzi párhuzamok révén új kép rajzolódott ki előttem. A könnyelmű szerencse-játék-üzés helyett jóslatkérésre, mágikus praktikákra bukkantam, így értelmeztem újra a több latin szerzőnél fennmaradt Larentia-Fabula-mondát, amelyben Hercules templomszolgája akaratát fürkészi: az istennel játszik, Lars Tolumnius etruszk király egy számára kétséges helyzetben kockajóslatra bízta a döntést.
Az Ur városbeli királysírok játéktábiái, Tepe Gaura, Harappa és Moheridzso Daro hexaéder-kockái nem a fejlődés kezdetét jelentik, az első malomábrázolások sem egyiptomi templomok tetejébe vésve tűnnek fel, hanem a paleolitikumtól a kelta korig,... Tovább

Fülszöveg

Saját kíváncsiságomat akartam kiçlégiteni, amikor hozzáfogtam a táblás játékok korai történetének kutatásához. Elöször az antik irodalomban: a klasszikus auktorok félreértették saját régi forrá-saikati amikctf unálömözőkén^^ magyarázták a táblás játékokat, a kocka feltalálását pedig a szerencsejátékhoz kötötték.
A napvilágra került régészeti emlékek és a néprajzi párhuzamok révén új kép rajzolódott ki előttem. A könnyelmű szerencse-játék-üzés helyett jóslatkérésre, mágikus praktikákra bukkantam, így értelmeztem újra a több latin szerzőnél fennmaradt Larentia-Fabula-mondát, amelyben Hercules templomszolgája akaratát fürkészi: az istennel játszik, Lars Tolumnius etruszk király egy számára kétséges helyzetben kockajóslatra bízta a döntést.
Az Ur városbeli királysírok játéktábiái, Tepe Gaura, Harappa és Moheridzso Daro hexaéder-kockái nem a fejlődés kezdetét jelentik, az első malomábrázolások sem egyiptomi templomok tetejébe vésve tűnnek fel, hanem a paleolitikumtól a kelta korig, sőt a kereszténység elterjedéséig folyamatosán látogatott francia kultuszbarlangokban. Marie E. P. König őstörténész kutatásai az Île-de-France hosszú ideig rejtett barlangvilágábán adták meg számomra az irányt a táblás játékok és a kocka .„őstörténetének" kereséséhez. Ezen az úton haladva rádöbbenünk, mennyire lebecsültük a paleolitikum emberének értelmi képességeit. A játék mellett ott találjuk a jóslást és a mágiát, a vallási és világnézeti elképzeléseket, a filozófia, a matematika, geometria, építészet, művészet, csillagászat kezdeteit, még nem differenciált állapotban. A korai ember nem volt „prelogikus" lény. Úgy érezte, fölötte álló erők játszanak sorsával De nem akart kocka lenni egy láthatatlan kézben.
Dr. Moskovszky Eva Vissza