Előszó
1. Fejezet
A statisztikai sokaság
1.1 Megfigyelés, mérés, mérési skálák
A statisztika feladata a valóság tömör, számértékekkel való jellemzése. Ennek során igyekszünk minél kevesebb...
Tovább
Előszó
1. Fejezet
A statisztikai sokaság
1.1 Megfigyelés, mérés, mérési skálák
A statisztika feladata a valóság tömör, számértékekkel való jellemzése. Ennek során igyekszünk minél kevesebb információhordozóba sűríteni a vizsgált jelenségről rendelkezésre álló információ minél nagyobb hányadát. Célunk tehát minél átfogóbban, áttekinthetőbben jellemezni a vizsgált jelenség egészét, a lehető legkisebb információveszteség mellett. Bár az információtömörítés során elveszítjük egyedi ismereteinket, viszont ezáltal a jelenség áttekinthetőbbé, kezelhetőbbé válik. A tömörséget, és az egyértelműséget az egzakt számértékek magukban hordozzák, mindemellett a számértékek összehasonlíthatók is. A statisztikai elemzés elengedhetetlen előfeltétele tehát megfogalmazni azt, hogy a kérdéses jelenség miként jellemezhető számértékekkel. A valóságnak ezt a statisztikai leképezését operacionalizálásnak nevezzük.
A számszerű jellemzés kiindulópontja az információ megszerzése. Ennek alapvető mozzanatai a megfigyelés és a mérés, amelyek két kérdést vetnek fel. Egyrészt, hogy kikre vonatkozik a vizsgálat, másrészt, hogy ezen egyedek milyen tulajdonságai érdekesek számunkra.
Azon egyedeket akikre az információszerzés céljából megfigyelésünk irányul, megfigyelési egységeknek, azokat a vizsgálati szempontokat pedig, amelyek tekintetében a megfigyelési egységek más-más sajátossággal, változattal bírnak, változóknak, vagy másképpen ismérveknek nevezzük.
A megfigyelési egységek összessége - akár magukat a megfigyelési egységeket, akár valamely jellemzőjük összességét tekintjük -, statisztikai sokaságot alkot. Statisztikai sokaságot alkotnak pl. Magyarország városai, és a városok változnak atekintetben, hogy fővárosról, megyei jogú városról, vagy egyéb városról van szó, különböznek abban hogy melyik országrészhez, tájegységhez tartoznak, vagy különböznek pl. légszennyezettségi mutatóik tekintetében. Adott időpontra vonatkozó egyedek ún. álló, adott időtartamra értelmezhetőek pedig mozgó sokaságot alkotnak. Egy sokaság lehet véges vagy végtelen, diszkrét, vagy folytonos. Ettől függően a sokaságot megadhatjuk elemeinek felsorolásával, vagy definiálhatjuk összes közös is mérv változatuk fölsorolásával. A megfigyelés eredményeképpen derül ki az, hogy egy kérdéses megfigyelési egység az adott vizsgálati szempont szerint milyen konkrét sajátosságot mutat. Ezt a megfigyelés kimenetelének nevezzük.
Vissza