1.104.005

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Suki Benedek kelyhe

Szerző
Budapest
Kiadó: Ecclesia Szövetkezet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 26 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 21 cm
ISBN: 963-363-094-0
Megjegyzés: Színes fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Suki Benedek kelyhe:
Erdélyi magyar munka, 1437-1439 között készült. Anyaga aranyozott ezüst, magassága 27 cm. Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár gyűjteményében őrzik
A világhírű esztergomi Főszékesegyházi Kincstár legszebb és legértékesebb kelyhe a Suki-kehely. A XV. század második negyedében készült, abban az időben, amikor a gótikus művészet virágkorát élte. A múlt század első nagy magyar művészettörténészei - Ipolyi Arnold püspök, Henszlmann Imre, Czobor Béla - a gótikában látták az emberiség művészi teljesítményének a csúcsát. Jogosan bűvölte el őket a kor művészetének egysége. A hatalmas katedrálistól a legkisebb liturgikus tárgyig minden egy eszmét, egy célt szolgált: az Isten dicsőségét hirdető közös emberi tevékenységet, a liturgiát. A művészet minden ágában az eszmét szolgáló külső és belső rend érvényesült. A műalkotásnak pontos helyet jelölt ki a kollektív istenszolgálat.
A Suki-kehelyben, mint egy mikrokozmoszban is fellelhető ez a tökéletes rend. Funkciója... Tovább

Fülszöveg

Suki Benedek kelyhe:
Erdélyi magyar munka, 1437-1439 között készült. Anyaga aranyozott ezüst, magassága 27 cm. Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár gyűjteményében őrzik
A világhírű esztergomi Főszékesegyházi Kincstár legszebb és legértékesebb kelyhe a Suki-kehely. A XV. század második negyedében készült, abban az időben, amikor a gótikus művészet virágkorát élte. A múlt század első nagy magyar művészettörténészei - Ipolyi Arnold püspök, Henszlmann Imre, Czobor Béla - a gótikában látták az emberiség művészi teljesítményének a csúcsát. Jogosan bűvölte el őket a kor művészetének egysége. A hatalmas katedrálistól a legkisebb liturgikus tárgyig minden egy eszmét, egy célt szolgált: az Isten dicsőségét hirdető közös emberi tevékenységet, a liturgiát. A művészet minden ágában az eszmét szolgáló külső és belső rend érvényesült. A műalkotásnak pontos helyet jelölt ki a kollektív istenszolgálat.
A Suki-kehelyben, mint egy mikrokozmoszban is fellelhető ez a tökéletes rend. Funkciója világos: az emberiség legszentebb áldozatában, a szentmisében, a kehely Krisztus vérének hordozója. Anyaga nemes: az ebben a korban az aranynál gyakran többre értékelt ezüstből készült, amit bearanyoztak. Arányainak nyugodt egyensúlya a kehely legideláisabb méretek szerinti felépítéséből fakad. Díszítése műfajilag a legtökéletesebb. Nem szorul az ékkövek csillogására, domborművek, szobrok, fülkék, sodronyzománcos felületek és feliratok teszik páratlanná e műalkotást. A figurális ábrázolásokat kísérő gótikus fülkék, kúszólevelekkel díszített szamárhát-ívek, a csillagokkal kirakott zománcos tetők és bélletek hihetetlen finomsága, áttört szőlőindás tagozatok, gazdagon képzett liliomos párta teszi egyedivé a kelyhet.
A plasztikai díszek mellett legjelentősebbek a talpon és a kosáron színes virágdíszt alkotó sodronyzománcos lemezek. Finomságukkal messze kitűnnek más zománcos emlékek közül. A sodronyzománc keletkezésének helyét Itáliában keressük, de a legszebb művek Erdélyben készültek. Ezért is nevezik ezeket "magyar sodronyzománc"-nak.
A feliratból megtudjuk az adományozó nevét. Az erdélyi nemes Suki-család ismert a történelemből. A családhoz tartozó Benedekről azt is tudjuk, hogy pereskedett Geréb Miklós gyulafehérvári püspökkel, akit 1440-ben egy nagyon értékes kehellyel engesztelt ki. Ennek alapján jogos a feltételezés, hogy a kehely valamikor a gyulafehérvári székesegyházé lehetett.
1557-ben kerülhetett a török elől Nagyszombatba menekülő esztergomi érsek és káptalan főtemplomának kincstárába. Ismeretes, hogy Fráter György bíboros érsek helynöke és segédpüspöke, Ilosvay István, az eretnekséghez húzó fejedelem, János Zsigmond elől Nagyszombatba menekült, s itt nagyprépost lett. Sok liturgikus könyv és felszerelés közt hozott egy "igen szép kelyhet" is. Ilosvay korábban nagyváradi kanonok és kolozsmonostori apát is volt, közelről ismerhette a kolozsmegyei Suki-családot. Gyulafehérváron is sokszor megfordult. Az eretnekek elől menekíthette a legértékesebb kincseket, köztük kelyhünket is. Azóta az esztergomi főszékesegyház kincsei közt szerepel.
Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár világhírű darabjai közt, mint a Mátyás Kálvária, a bizánci Sztaurothéka, a szarvserlegek stb., a Suki-kehely bizonyítottan magyar munka. Méltán hirdeti az erdélyi magyar ötvösművészet igen magas színvonalát. Vissza
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Suki Benedek kelyhe Suki Benedek kelyhe Suki Benedek kelyhe Suki Benedek kelyhe Suki Benedek kelyhe

A borító kopott.

Állapot:
1.180 Ft
820 ,-Ft 30
7 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Suki Benedek kelyhe Suki Benedek kelyhe
Állapot:
1.180 ,-Ft
11 pont kapható
Kosárba