Szénhidrogén-tárolók mélyfúrási geofizikai értelmezése I.

Kézirat/Miskolci Egyetem Bányamérnöki Kar

Szerző

Dr. Ferenczy László

Dr. Kiss Bertalan

Szerkesztő

Dobó Ferencné

Lektor

Dr. Baráth István

'Dr. Ferenczy László: Szénhidrogén-tárolók mélyfúrási geofizikai értelmezése I. ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	164 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 122 példányban, 84 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: J 14-1670.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A mélyfúrásokban végzett geofizikai szelvényezések bevezetése (1927) óta eltelt több, mint fél évszázadban a mélyfúrási geofizikai tevékenység, mind a mérés és "értelmezés, mind a felhasználás területén, hatalmas fejlődésen ment keresztül. Kezdetben csak kvalitatív módon rétegtani korrelációra, majd a későbbiek során a szénhidrogén-tartalmú rétegek kimutatására is alkalmazták. Gyors elterjedése annak volt köszönhető, hogy költsége elenyésző a magfúráshoz képest, amely a mélyfúrási geofizika bevezetése előtt a réteg sor megismerésének és az olajos zónák kimutatásának egyetlen megbízható eszköze volt.
A kezdeti elektromos (fajlagos ellenállás és SP) mérések újabb fizikai elveken alapuló módszerekkel (radiológiai akusztikus stb.) bővültek, amelyek segítségével lehetővé vált a tárolókőzetek olyan fontos paramétereinek a mennyiségi meghatározása is, mint a porozitás, a víztelítettség és a kőzettani összetétel. A mai értelemben vett szelvényértelmezés, amely a tárolóparaméterek kvantitatív jellemzésére irányul, már a negyvenes években megkezdődött, de csak az 50-es évek végén, a 60-as évek elején jutott el arra a szintre, amikor a szelvényértelmezés eredményeit széles körben kezdték alkalmazni a készletek meghatározására és a mindennapos tárolómérnöki feladatok megoldására.
A mélyfúrási geofizika szénhidrogén-kutatásban való, ma már rendkívül sokrétű, alkalmazási területei közül régebben és napjainkban is kiemelt fontosságú szerepet kapott a szénhidrogén-tároló rétegek felderítése és ipari készletének meghatározása. Az előbbi különösen kritikus feladat a kutatási terület első néhány fúrásában, amelyekben a szénhidrogéntároló rétegek fel nem ismerése a kutatás sikertelenségét vonja maga után. Súlyosbítja a kérdést, hogy a kút produktivitásának eldöntését a szelvényezés után gyakran igen rövid időn belül (néhány óra) kell meghozni. Meddőség esetén ugyanis a lyukat le sem béléscsövezik és a fúróberendezést a következő fúrási pontra szállítják. Ez a felelőssé nagy erőpróba elé állítja a geofizikusmérnököt, döntése meg határozó a kutatás továbbfolytatása szempontjából. A másik kiemelt feladat a szénhidrogén-tároló zónák ipari készletének meghatározása. Vissza

Tartalom

Bevezetés 9
1. A mélyfúrási geofizika helye és szerepe a szénhidrogén-kutatásban 17
1.1 A szénhidrogén-kutatás folyamata 17
1.2 Közvetlen mélyfúrásos kutatási módszerek 19
1.3 A mélyfúrási geofizika fő feladatai 20
1.4 A mélyfúrási geofizikai információszerzés feltételei 21
1.5 A mélyfúrási geofizikai mérések tervezésének fő szempontjai 23
1.6 A mélyfúrási geofizikai tevékenység fő munkafázisai 25
2. A mélyfúrási geofizikai szelvényértelmezés alapjai 29
2.1 A tároló kőzetek fő összetevői 29
2.1.1 A kőzetmátrix 30
2.1.2 A pórustér 30
2.1. 2.1 A porozitás 31
2.1.2.2 Folyadéktelítettség (szaturáció) 32
2.1.3 Az agyagok 32
2.1.4 Az anyagmérleg egyenlet 37
2.2 A tároló kőzetek szerkezete 38
2.2.1 A permeabilitás 38
2.2.1.1 A permeabilitás és a porozitás kapcsolata 39
2.2.1..2 A szemcseméret és a fajlagos felület 39
2.2.1.3 A kapillaritás és felületi feszültség 41
2.2.1.4 Effektív és relatív permeabilitás 45
2.2.2 A maradék víztelítettség 45
2.2.3 A porozitás, a permeabilitás és a maradék víztelítettség kapcsolata 47
2.3 A tároló kőzetek elektromos tulajdonságai 49
2.3.1 Elektrolites (ionos) áramvezetés 50
2.3.2 Felületi áramvezetés 52
2.3.3 A kationcsere-kapacitás 56
2.3.4 Fajlagos ellenállás anizotrópia 57
2.3.5 A kőzetek fajlagos ellenállása és a rétegparaméterek kapcsolata 57
2.3.5.1 összefüggés a fajlagos ellenállás és a porozitás között 57
2.3.5.2 A fajlagos ellenállás és a víztelítettség kapcsolata 59
2.4 Permeábilis rétegek fúróiszappal történő elárasztása 6l
2.4.1 Az elárasztott zóna folyadéktelítettsége 62
2.4.2 Az elárasztott zóna fajlagos ellenállás eloszlása 65
2.4.3 Az iszaplepény 6?
2.4.4 Speciális elárasztási esetek 6?
2.5 A mélyfúrási geofizikai módszerek alapjai 68
2.5.1 Litológiai szelvények 71
2.5.1.1 Természetes potenciál szelvényezés 71
2.5.1.2 Természetes gamma szelvényezés. 77
2.5.1.2.1 Integrális természetes gamma szelvényezés 81
2.5.1.2.2 Spektrális természetes gamma szelvényezés 83
2.5.1.3 Lyukátmérő szelvényezés 86
2.5.2 Porozitáskövető szelvények 86
2.5.2.1 Neutron szelvényezés 87
2.5.2.2 Gamma-gamma szelvényezés 97
2.5.2.2.1 Gamma-gamma (sűrűség) szelvényezés 101
2.5.2.2.2 Spektrális gamma-gamma (litho-density) szelvényezés 107
2.5.2.3 Akusztikus szelvényezés 110
2.5.2.4 A porozitásszelvények együttes alkalmazása (kombinációk) 124
2.5.2.4.1 Két porozitás szelvény kombinációja 127
2.5.2.4.2 Három porozitás szelvény kombinációja 133
. 2.5.3 Fajlagos ellenállás szelvényezés 138
2.5.3.1 Indukciós szelvényezés 141
2.5.3.2 Irányított áramterű szelvényezés 145
2.5.3.2.1 Laterolog szelvényezés 145
2.5.3.2.2 Gömbi fókuszállású szelvényezés 150
2.5.3.3 Mikroszelvényezés 151
2.5.3.4 A valódi fajlagos ellenállás (Rt) meghatározása 153
2.5.3.5 Elektromágneses hullámterjedés szelvényezés 160

Témakörök

Műszaki > Ipar > Nehézipar > Bányászat
Tankönyvek, jegyzetek, szöveggyűjtemények > Műszaki > Felsőoktatási > Nehézipari

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem