1.054.268

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szó-Művészet-Társadalom

Válogatott tanulmányok, műelemzések

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szó öregebb mint maga a világmindenség? "Kezdetben vala az ige" Talán létre sem jött volna a nyelv, ha őseink nem hisznek a szavak mélyén rejtőző mágikus erőben. A szó eléri az isteneket,... Tovább

Előszó

A szó öregebb mint maga a világmindenség? "Kezdetben vala az ige" Talán létre sem jött volna a nyelv, ha őseink nem hisznek a szavak mélyén rejtőző mágikus erőben. A szó eléri az isteneket, egyébként mire volna az ima? A szavak kimondása elcsitítja a démonokat, nevén nevezi, "megjelöli" az embereket. A nyelv a dolgokat maga mögé bújtatja, a szavakból, mondatokból épülő mű pedig elvarázsolja azokat, minket pedig megnyit, keresésre indít. A szó egyaránt alapja az isteni kinyilatkoztatásnak, s az emberi imának, a meghallgatás és meghallgattatás óhaja rejlik benne. A szavak által élünk elődeink fantáziájából a műveken keresztül.
Maurice Blanchot az ihletettségről szólva megkísérli a mű szerepmódosulásait 'letten érni". Először az istenek szava volt, majd az istenek hiányának szava, később a kiegyensúlyozott embereké, majd a kisemmizetteké. De hogyan lehet azok szava, akiknek nincsen szavuk? Mi több annak szavává is válhatott, ami hallgat az emberben, a titoké, a kétségbeesésé, az elragadtatásé. (M. Blanchot: L'espace littéraire 1955) Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ (Lőrincz Judit) 5
I. AZ ELMÉLETI ÉS KRITIKAI GONDOLKODÁS FOLYTONOSSÁGA 11
M. ZÉRAFFA: Az esztétikai közvetítés. Az írás szociológiai jelentősége
(ford.: Margittai Ágnes) 13
R. BARTHES: Bevezetés az elbeszélő művek strukturalista elemzésébe
(ford.: Lőrincz Judit) 21
E. D. HIRSCH, J.R.: A hermeneutika három dimenziója
(ford.: Szegedy-Maszák Mihály) 27
H. R. JAUSS: Az irodalmi hermeneutika elhatárolásához
(ford.: Bonyhai Gábor) 37
Norman N. HOLLAND: Tranzaktív beszámoló a tranzaktív
irodalomtudományról (ford.: Bókay Antal) 47
SZEGEDY-MASZÁK Mihály: A bizony(talan)ság ábrándja 59
Stéphane SÁRKÁNY: Hivatásos olvasás, laikus olvasás.
Vázlat egy olvasóelmélethez (ford.: Margittai Ágnes) 77
ELEMZÉSEK 89
B. PEETERS: Agatha Christie: Aki beleírja a szövegbe az olvasást
(ford.: Margittai Ágnes) 91
M. RÓBERT: Kafka: A Kastély című regényének elemzése
(ford.: Fenyves Katalin) 103
J.-P. SARTRE: Genet: Les bonnes című drámájának elemzése
(ford.: Erdei Klára) 113
B. GÁSPÁR Judit: Paradoxon vagy önmagad szemében 123
B. JUHÁSZ Erzsébet: Konfliktustípusok az újabb magyar prózairodalomban 141
BALASSA Péter: Egy regény, mint gobelin
Ottlik és Esterházy egyetlen lapon 153
III. TÖMEGKULTÚRA - FOGYASZTÁS 159
KIRÁLY Jenő: Az SF-nagyforma vázlata. A science-fiction-nagyforma
helye a fikcióspektrumban 161
Jean BAUDRILLARD: A kulturális továbbképzés (ford.: Margittai Ágnes) 171
S. NAGY Katalin: A vizualitás, mint korunk gyermekbetegsége 179
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem