Szoboszlói Kalendáriom az 1995-dik közönséges naptári esztendőre

Előszó

Sötét őszi estén, barátságosan meleg szobában, halk zene mellett forgatom a tervezett kiadvány lapjait. Gyerekkori emlékek kavarognak bennem, megidéződik a régmúlt Hajdúszoboszlója, elképzelem az általam már csak a krónikások révén megjeleníthető korabeli valóságot. Emberek hétköznapjai és ünnepei, hagyományai és szokásai, babonák és hiedelmek elevenednek meg a lapokon, Ínycsiklandó ételek receptjei kísérik a hónapokat. A múltidéző merengést - és a kísérő kulináris élvezeteket - a tárgyévi leltár kényszeríti vissza az alig múlt napok rideg közelségébe. Kalendáriumot forgatok, amely jellege szerint nem naptár pusztán, hanem évkalauz, emellett kortükör is. Nemcsak előrejelzi az év eljövő napjait, de régmúlt hiedelmek, népszokások, történetek, események felidézésével visszafelé is vezet az időben. Nem téved el, aki kézbeveszi. Az elődök, a régi város, a mindig érvényes emberi mértékek igazságok felvértezik, hogy a jövőt biztos alapon állva, sikerrel élhesse meg. Ismerve a kortalan múltat, könnyebb a jelen megértése, a jövő alakítása a közös boldogulás irányába. Kalendáriumot forgathat mindenki, aki e kiadványt kézbe veszi. Évkalauzt, kortükröt, olyat, amelyet Szoboszlón, szoboszlóiak, Szoboszlóról készítettek nekünk, szoboszlóiaknak. A múlt, a jelen Szoboszlójáról, hogy segítsék a jövő Hajdúszoboszlóját. Köszönet illeti érte Őket, valamint hasznos javaslatok, hogy kalendárium később is legyen, méginkább a mienk legyen, még jobb legyen. Az pedig rajtunk múlik, hogy a „kalauzolt évek" egyre gazdagabbak, örömteliek tegyenek, könnyű helyzetet kínálva a jövő kalendáriumi kalauzainak. Ehhez kíván sok sikert és boldogulást mindenkinek. Vissza