Előszó
Részlet a könyvből:
"Kézikönyvünk megjelentetésével ajánlásokat, ötleteket adunk a tanórák felépítéséhez. Mindenki saját mérlegeléssel döntheti el, mit és mennyit használ fel az oktatás-nevelés során az adott ötletekből.
Emellett természetesen alapvető szakmai ismereteket is igyekszünk nyújtani. A módszertan ugyanis nem pótolhatja a pedagógus számára a fogalmi tisztázást, csak a feldolgozásban nyújthat segítséget.
A környezeti nevelésben elengedhetetlenül fontos, hogy az ismereteken kívül - melyeket sok tapasztalással szereznek a gyerekek - megfelelően kidomborodjék a tantárgy nevelési oldala. Sokoldalú személyiségfejlesztésre ad alkalmat. Ezt a szülő-gyermek-pedagógus háromszög képes a legnagyszerűbben megoldani. Szülői értekezleten beszéljük meg, hogy biztassák, segítsék a szülők gyermekeiket otthoni feladataik elvégzésében. PL: gyűjtőmunkák, madáretetés, megfigyelések végzése stb. Saját pozitív hozzáállásuk a gyerekeket is ösztönzi.
Munkánk során elsősorban a gyermekközpontúságot tartsuk szem előtt!
Nem csupán logikailag-értelmileg elfogadott, érzelmileg átélt tudást kell nyújtanunk. Az élményszerű megtapasztalás szükségessége elengedhetetlen. Az élmény kapcsol minket a valósághoz!
„A bölcsesség legfőbb megnyilvánulása, hogy a dolgokat a jó oldaluknál fogva ragadjuk meg." (Seneca)
A játék az igazi gyermeknyelv. A játéknak, játékos ismeretelsajátításnak rendkívül nagy szerepe van az oktató-nevelő munka folyamatában. Játék során olyan bizalommal teli légkör alakulhat ki gyermek és pedagógus között, amelyben a tanulási helyzet, mint örömforrás jelenik meg. A játék a gyerekek életformája, a kapcsolatteremtés legjobb eszköze.
Megtanít szabályokat elfogadni, egymásra figyelni, önmagunk képességeit birtokba venni. Megtanít elismerni mások sikereit, győzni, nevetni, játszva tanulni, a másik embert megérinteni. A hazai irodalom több kötetnyi, lehetőséget kínál (Dr. Benedek László, Esztergályos Jenő: Oktatójátékok kisiskolásoknak, Ezer játék c. könyvei. Kelemenné Karlóczai Mariann stb.) A játék mellett igen fontos pedagógiai eszközünk lehet a humor. Segítségével sokszor meg tudunk oldani kritikus helyzeteket, esetenként oldjuk a gyermeki félelmet. Más tantárgyakon kívül jól koncentrálhatjuk munkánkat a délutáni napközis programmal is. Beszéljük meg a napközis nevelővel, hogy a tanuláson kívüli délutáni tevékenységbe be lehet építeni több sétát, bizonyos megfigyeléseket a természetben, kiállítások megtekintését stb. A munkafoglalkozások tevékenységeivel is csodálatosan lehet koncentrálni a környezeti nevelés témaköreit.
Igyekezzünk folytonosan ébren tartani a gyerekek kíváncsiságát! Ezt többféleképpen tehetjük: Mutassunk be az adott témakörökkel kapcsolatban képeket, diaképeket, videofilmeket! Ajánljunk könyveket, folyóiratokat a gyerekek figyelmébe! Mondjunk egy-egy érdekességet számukra! (Pl. a „Testünk egészségünk" témakör feldolgozásánál: Tudjátok-e, hogy a mosolygáshoz 17 izmot használunk, a homlokráncoláshoz 43-at?)
Felhívnánk a figyelmet a gyermeki rácsodálkozó képesség fontosságára, amely megalapozza a nevelés teljességének, és az értelmi nevelés hatékonyságának megvalósulását. Fontos a természettisztelő gondolkodási és cselekvési kultúra kialakítása tanítványaink körében. Legyenek az iskolák a szülőföld természeti, környezeti értékeinek védelmezői.
A Földünk jövőjét fenyegető veszélyekről, tényekről is szólnunk kell! Nekünk pedagógusoknak feladatunk - elkerülve a katasztrófapedagógiának még a látszatát is - felhívni a figyelmet a környezeti problémákra, de mindenekelőtt környezetünk megismerésére és megszerettetésére."
Vissza