Tansegédlet 2.

A műszaki-mentő szakszolgálat század- és szakasz parancsnokai kiképzéséhez

Szerkesztő

'Zaffiry Kálmán: Tansegédlet 2. ' összes példány

Kiadó:	ÉVM Általános Szervezési Önálló Osztály
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	618 oldal
Sorozatcím:	A Polgári Védelem Műszaki-Mentő Szakszolgálat Országos Parancsnokságának kiadványa
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Szolgálati használatra.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	3
A műszaki-mentő alegységek parancsnokok kiképzése	5
A műszaki-mentő szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok feladatai és szervezeti felépítése	7
A műszaki-mentő szakszolgálat és szakszolgálati alakulat helye és szerepe a polgári védelemben	9
A polgári védelem helye a hátországvédelemben	9
A polgári védelem alapvető feladatai	9
A szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok létrehozásának elvei, tagozódása és irányítási rendszere	20
A szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok megszervezésének főbb elvei	20
A műszaki-mentő erők tagozódása	21
A műszaki-mentő szakszolgálat (államigazgatási) tagozódása	22
Szakszolgálati alakulatok	22
A szakszolgálat irányítási rendszere	23
A műszaki-mentő egységek, alegységek szervezeti felépítése	25
A műszaki-mentő szakszolgálat különleges (speciális) felszerelései	40
A műszaki-mentő szakszolgálat és a szakszolgálati alakulatok kézi felszerelési tárgyainak normái	41
A műszaki-mentő szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok feladatai és azok csoportosítása a végrehajtás időszakai szerint	43
A műszaki-mentő szakszolgálat alapvető feladatai	43
Az alapvető feladatok keretében megoldandó tennivalók	45
Feladatok az egyes időszakokban	45
A műszaki-mentő szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok együttműködése egyéb szervekkel	49
A tömegpusztító fegyverek típusai és a nukleáris fegyverek hatásai	53
A tömegpusztító fegyverek általános ismertetése	54
A nukleáris fegyverek és azok hatásai	54
A magfegyverek szerkezete és működése	60
A magrobbanások jellemzése és fajtái	61
A magfegyverrobbanás következtében fellépő jelenségek	63
A magfegyver közvetlen és közvetett hatásainak jellemzése	65
A magfegyverek különböző hatótényezőinek hatása és az ellenük való védekezés alapelvei	71
Biológiai fegyverek	78
A kórokozók fajtái és tulajdonságai	78
A fertőző megbetegedések elterjedéseinek útjai	79
A biológiai harcanyagok alapvető tulajdonságai	80
A biológiai harcanyagok alkalmazásának eszközei és módjai	80
Vegyi harcanyagok, a vegyi harc módszerei és a támadás eredményességét befolyásoló tényezők	82
A vegyi harcanyagok általános jellemzése	82
A vegyi harcanyagok osztályozása	83
A vegyi harc módszerei	84
A vegyi támadás eredményességét befolyásoló tényezők	86
A nukleáris támadó eszközök célbajuttató eszközei, a csapások következtében keletkező veszteségek, és a műszaki-mentőmunkák, valamint az ehhez szükséges erők, eszközök meghatározása	88
A nukleáris támadó eszközök célbajuttató eszközei és a találati pontosság meghatározása	88
A mentési és elsődleges helyreállítási feladatok, valamint ezek végrehajtását meghatározó követelmények és tényezők	91
A veszteségszámítás és az erő-eszköz szükséglet meghatározása	93
Építőanyag, épületszerkezet műszaki-mentő, óvóhely és közmű alapismeretek	99
"A" témakör
Építőanyag és épületszerkezet-ismeretek	99
Az építőanyagok rövid jellemzése	100
Építőanyagok legfontosabb fizikai tulajdonságai	100
Az építőanyagok felosztása	100
Épületek főbb szerkezetei	105
Szerkezetek fogalma szerepe	105
Alapozások	106
Teherhordó falszerkezetek	107
A rom mennyiségét, kiterjedését meghatározó körülmények	109
Föld feletti építmények romosodását meghatározó tényezők	109
Óvóhelyek jellemző romosodási formái	111
"B" témakör
Óvóhely alapismeret	113
Kollektív védelmet szolgáló létesítmények	114
Óvóhelyek rendszerezése	115
Óvóhelyek telepítése	116
Óvóhelyek kialakítása, belső elrendezése	121
Óvóhelyek szerkezete és kialakításuk	121
Az óvóhelyek igénybevételére vonatkozó követelmények	131
Óvóhelyek vizsgálata a mentés szempontjából	134
"C" témakör
Műszaki mentő alapismeretek	141
Az emberek mentése érdekében elvégzendő legfontosabb műszaki munkák nukleáris kárterületen	143
Műszaki munkák	143
Az óvóhelyen szorultakkal történő összeköttetés feltételének szükségessége, módja és célja	146
Az összeköttetés felvételének szükségessége	146
Az összeköttetés felvételének módja	146
Az összeköttetés felvételének célja	147
Az óvóhelyről való mentés lehetőségei és megszervezése	150
A mentés lehetőségei	150
A közlekedés biztosítása a kárterületen az utak helyreállításával, átjárók nyitásával	157
Utak helyreállítása	157
Alapfogalmak	158
Útburkolatok helyreállítása	159
Hidak és átereszek helyreállítása	161
Hídhelyreállítás	161
Biztonsági rendszabályok a kárterületen	163
Műszaki biztonsági rendszabályok	164
"D" témakör
Közműhálózatok ismertetése és az azokon végzendő ideiglenes helyreállító munkák	166
A lakott területek vízvezeték-hálózati rendszere, a vezetékek elhelyezéseinek szabályai, jelölésük a létesítményeken és helyszínrajzokon, a sérülések formái, következményei és a helyreállítás módjai	167
A vízvezeték elhelyezése az úttesten égtájak szerint, méységbeli elhelyezésük	169
A szerelvények elhelyezése	171
A felszíni víz beszerzésének és tisztításának műtárgyai, a tisztítás folyamata, segédberendezései és szerelvényei	172
A felszín alóli víz beszerzéseinek műtárgyai, segédberendezései és szerelvényei	173
A víztermelés, szállítás, tárolás és szétosztás műtárgyai, segédberendezései és szerelvényei	175
A vízellátó műtárgyak, berendezések és szerelvények jelölése a létesítményeken	177
A vízellátó műtárgyak, berendezések és szerelvények jelölése a térképszelvényeken, helyszínrajzokon	179
A vízvezeték-hálózat (és műtárgyak) sérüléseinek formái és azok következményei a különböző rombolási zónákban	180
A károk növekedését megakadályozó munkálatok, illetve helyreállítások	182
Biztonsági rendszabályok	187
Munkavégzés radioaktív, illetve vegyi szennyezett terepen, kárterületen	187
A feladatok gyakorlati végrehajtása, ezek erő és időnormái	188
A feladat végrehajtásának megszervezése és az utasítások kiadása	191
A vízellátás biztosításának módjai, a vízellátó közművek sérülése esetén	193
Óvóhelyek víztelenítése	194
A lakott területek csatornarendszere és elhelyezése, ezek sérülési formái, valamint az ideiglenes helyreállító munkák végrehajtásának elvei	196
Csatornázás jelentősége	196
Lakott terület csatornahálózat rendszere	197
Csatorna-vezetékek elhelyezésének szabályai	200
Víztelenítési műtárgyak, szerelvények és szelvények	202
Csatornahálózat sérüléseinek formái és azok kijavítása, illetve helyreállítása	205
Károk növekedését megakadályozó munkálatok, illetőleg ideiglenes helyreállítások	206
A lakott területek gázvezeték-hálózatának ismertetése és az azokon végzendő ideiglenes helyreállítási munkák	213
A vezetéken szállított gáz jellemző tulajdonságai	213
A gázvezetékek osztályozása	213
A gázvezetékek elhelyezése	216
Gázellátó műtárgyak, segédberendezések, szerelvények és jelöléseik a létesítményeken	218
A gázhálózati műtárgyak sérülléseinek formái és azok következményei	220
A károk továbbterjedését megakadályozó munkálatok, illetve helyreállítások	222
Biztonsági rendszabályok	226
Sérült gázvezeték szakasz helyreállításának műveleti sorrendje	227
Távfűtés ismertetése, távfűtővezetékek elhelyezése, szerelése, műtárgyak jelölése, ideiglenes helyreállítási munkák	229
Távfűtések eredete, meghatározása	229
Forróvizes és gőzös távfűtő hálózatok csoportosítása	232
Forróvíz- és gőztávvezetékre kapcsolt hőközpontok	233
Távvezetékek alkotóelemei és szerkezete	236
Hőszigetelés, korrózió elleni védelem	240
Távfűtő vezetékek elhelyezése, szerelése	240
Távfűtő vezetékek műtárgyai, azok kialakítása. Műtárgyak, szerelvények, segédberendezések rajzjelei	245
Fűtőművek, kazántelepek fő alkotórészei, sérülései és azzal kapcsolatos teendők a különböző rombolási zónákban	248
Fogyasztási hőközpontok, belső (szekunder) hálózatok sérülései, azok következményei, elhárításuk	250
A távfűtési hálózatok sérülései	252
Távfűtő hálózat sérüléseinek felderítése, közműkárok elhatárolása, szükséges intézkedések	253
Feladatok gyakorlati végrehajtása és azok megszervezése	256
"E" témakör
Gépi mentés alapismeret	261
Összeköttetés megteremtése az óvóhelyen szorultakkal és friss levegő bejuttatása	262
Az óvóhelyek megközelítése	262
Az összeköttetés megteremtését akadályozó körülmények elhárítása	263
Friss levegő bejuttatásának módja az óvóhelyre	263
Menekülő alagút vagy akna szabaddá tétele	263
Az óvóhely légbeszívó vezetékeinek feltárása	264
Az óvóhelyek határoló falainak áttörése	264
Az óvóhely födémének áttörése	265
Életvédelmi létesítmények feltárása gépi alegységek alkalmazásával	266
Életvédelmi létesítmények feltárásának módjai	266
Az óvóhelyen szorultak kimentésének módszerei	268
A műszaki mentés-céljára alkalmas gépek és technikai eszközök típusai és alkalmazási módjai	272
Műszaki mentő-feladatok végrehajtásához szükséges gépek csoportosítása	272
Kézi szerszámok és műszaki gépek alkalmazásának lehetőségei	278
Különálló óvóhelyek feltárása	279
A műszaki mentő szakszolgálat feladatai a megelőző műszaki-technikai intézkedések tervezésében, a katasztrófaelhárítás és a kitelepítés műszaki biztosításának végrehajtásában	281
Megelőző műszaki technikai intézkedések célja és az ezzel kapcsolatos feladatok	282
A hátország, illetve az anyagi javak és eszközök védelmének biztosításával kapcsolatos megelőző intézkedések rendszere, célja és tagozódása	282
A korszerű tömegpusztító fegyverek és a megelőző műszaki intézkedések összefüggései	284
A megelőző műszaki-technikai intézkedések és a városrendezés, ezzel párhuzamosan az ipartelepítés kérdéseinek összefüggései	285
A megelőző intézkedések és a folyamatos termelés, valamint a csapás utáni mentő tevékenység összefüggései	286
Katasztrófaelhárítás	294
Általános védelmi intézkedések	295
A természeti katasztrófa veszélye esetésn kimenekítés a veszélyeztetett területről	295
Mentés katasztrófa-súlytotta területekről	296
A veszély megszűnése utáni feladatok	296
Helyreállítási feladatok	297
A kitelepítési és befogadási szakszolgálat rendeltetése és jellemző sajátosságai	298
A szakszolgálattal szemben támasztott alapvető követelmények	298
A szakszolgálat alapvető rendeltetése	298
A szakszolgálat jellemző sajátosságai	298
A kitelepítés és befogadási szakszolgálat szervezeti felépítése, a közreműködő és együttműködő szervek	299
Hivatali, üzemi, intézményei kitelepítési szervezetek	303
A kitelepítési és befogadási szakszolgálat működésének alapelvei	304
Az általános és szakműszaki biztosítás fogalma, tartalma a kitelepítés rendszerében	309
A műszaki biztosítás fogalma	309
A műszaki biztosítás tartalma	309
A kitelepítés rendszerében felmerülő műszaki biztosítási feladatok	310
A kitelepítés szakműszaki biztosítása	313
A lakosság helyi védelmének biztosítása	313
A kitelepítés végrehajtásával kapcsolatos műszaki munkák	316
A műszaki-mentő szakszolgálat együttműködése a kitelepítési és befogadási szakszolgálattal	323
Együttműködés rendje	323
Vezetési szintek fokozatai	324
A mentésben részt vevő műszaki mentő erők és eszközök felhasználása, megerősítése és megosztása	325
A nukleáris kárterület jellemzése, rombolási zónák értékelése	326
A tömegpusztító fegyverek által okozott kárterületek jellemzése	326
A nukleáris kárterület jellemzése	328
A nukleáris kárterület felosztása, erők és eszközök felhasználása alapján	330
Műszaki-mentő alegységek kárterületen folyó tevékenységének célja, rendeltetése, az elvégzendő főbb feladatok	332
Műszaki alegységek tevékenységének célja	332
Műszaki alegységek rendeltetése	332
Műszaki feladatok időszakonként	332
A műszaki alegységek felhasználásának, megerősítésének és megosztásának elvei, módjai	340
Műszaki-mentő alegységek	340
Gépi alegység-parancsnokok különleges jogai	342
"A" témakör
Az alkalmazással összefüggő általános elvek és fogalmak	343
Az alkalmazással összefüggő elvek és fogalmak	344
Az alkalmazásról általában	344
A polgári védelmi erők körletei és azok rendeltetése	345
A kívülről való mentés elvei	348
A mentés fő iránya	350
A vezetéssel szemben támasztott követelmények	351
A vezetés folyamatossága	351
A vezetés szilárdsága	352
A vezetés rugalmassága	352
A vezetés operativitása	352
Az erők és eszközök vezetése, csoportosítása, együttműködés	354
Az egyes lépcsők erői összetétele és feladata	354
Az erők váltása	355
Az erők pihentetés	358
Az erők menete	358
Az erők együttműködése az alkalmazás során	358
Biztonsági intézkedések az erők, eszközök alkalmazása során, az alkalmazás sajátosságai	360
A technikai biztosítás	362
Az egészségügyi biztosítás	363
"B" témakör
A mentő-mentesítő munkák megszervezése és irányítása a nukleáris kárterületen	365
A nukleáris kárterületen elvégzendő műszaki mentő munkák	366
Mentő munkák felosztása	366
A nukleáris kárterület felosztása, a mentő, mentesítő munkák megtervezése, megszervezése és irányítása	368
Az irányító szervek feladata	370
A mentés fő irányainak megválasztása	372
A munkakörzet	378
A munkaterület	385
A munkahely	387
Az erők együttműködése a nukleáris kárterületen	393
Együttműködés a tűzvédelmi erőkkel	393
Együttműködés a szakalegységekkel	395
Együttműködés a műszaki-mentő alegységek között	395
Erők előrevonása, menet megszervezése	397
A menet fogalma, célja, sajátosságai, a menetrend felépítése	398
Polgári védelmi alegységek, egységek menetének célja	398
Menet végrehajtásának sajátosságai	399
Menet végrehajtásának lehetőségei	400
A menetrend	400
A menetrend felépítése	401
A menet műszaki biztosításának és megszervezésének feladatai	405
A menet műszaki biztosításának feladatai	405
A menet műszaki biztosításának megszervezése, a parancsnokok és törzsek feladatai	406
A mozgásbiztosító osztag megszervezésének célja, feladata, összetétele	409
A mozgásbiztosító osztag fogalma, létrehozásának célja	409
Műszaki-mentő alegységek feladata a mozgás biztosításában	412
Menet-teljesítmények	412
Műszaki-mentő alegységek készenlétbe helyezése	415
A készenlét jelentősége, tartalma	416
Az alkalmazási készenlét fogalma	418
Az alkalmazási készenlétbe helyezés fokozatai és az egyes fokozatokban végrehajtandó feladatok	420
A készenlét (béke) időszak	420
Fokozott alkalmazási készenlét	421
Teljes alkalmazási készenlét	424
Parancsnokok, törzsek feladatai a mentő munkák megszervezésében, alegységek vezetésében	429
A korszerű vezetés kérdése, vezetéselmélet	430
A vezetés kérdése a szervezéselmélet rendszerében	431
A vezetés metodikája	433
A katonai vezetés és a parancsnok	434
A hadseregben és a polgári védelemnél a parancsnok egyszemélyben felelős	434
A parancsnokokkal, a vezetővel szemben támasztott követelmények	435
Az alegységparancsnoki munka tartalma és sorrendje	440
Az elhatározás és a parancs tartalma. A parancsnok elhatározása, az elhatározást megelőző parancsnoki munka sorrendje	440
A harcintézkedés helye és szerepe a vezetésben	454
A parancsnok feladata a törzs munkájának megszervezésekor a különböző időszakokban	456
A parancsnok feladata békében munkájának megszervezésében és irányításában	456
A műszaki-mentő egységek és alegységek feladata	456
Az alegységparancsnok feladata a fokozott alkalmazási készenlét időszakában, a munka megszervezésében és irányításában	457
Az alegységparancsnok feladata teljes készenlét időszakában, a munka megszervezésében és irányításában	458
Feladatok a nukleáris csapás körülményei között	461
Alegységparancsnoki törzsbe beosztottak feladata a különböző időszakokban	464
Békében	464
Alkalmazási készültség időszakában	466
A különböző szintű vezetési pontokon	468
Az alkalmazás biztosítási feladatai	469
"A" témakör
A felderítés	469
A felderítés alapelvei	470
A felderítésről általában	470
A felderítés célja, helye, szerepe, jelentősége	470
A felderítéssel szemben támasztott követelmények	471
A felderítés fajtái	473
A felderítés feladata	473
A felderítés módja	476
A felderítés megszervezése	477
Parancsnok feladata a felderítés megszervezésekor	477
Harcintézkedés tartalma	478
Felderítés adatainak értékelése, összesítése	479
Felderítés adatainak osztályozása	479
Műszaki felderítés erői és eszközei	480
A műszaki szakfelderítés feladatai	481
Műszaki szakfelderítés általános feladata	481
Műszaki felderítés menetben	482
Műszaki felderítés a kárterületen	485
Műszaki felderítés végrehajtása	488
Vegyi- és sugár szakfelderítés feladatai	491
A vegyi és sugárfelderítés megszervezése és végrehajtása különböző helyzetekben	491
A vegyi- és sugárfelderítés megszervezése és végrehajtása figyeléssel	493
A vegyi- és sugárfelderítés megszervezése és végrehajtása járőrözéssel	496
Az egészségügyi szakfelderítés feladatai	496
Az egészségügyi szakfelderítés, a felderítés célja	497
Sebesültgyűjtőhely telepítésének felderítése	498
A tűzvédelmi szakfelderítés feladatai	499
"B" témakör
Tömegpusztító fegyverek hatása elleni védelem	500
A tömegpusztító fegyverek elleni védelem célja és feladatai	502
A személyi állomány tömegpusztító fegyveek elleni védelme, egyéni védőeszközökkel a kárhelyen	504
Védelemre alkalmas létesítmények és azok kialakításának módjai	505
A személyi állomány védelme	505
Technikai eszközök (munkagépek, gépjárművek) védelme	508
Anyagok védelme	508
Védelem megszervezése menetben, körletekben és az alkalmazás során védő létesítményekben	508
"C" témakör
Híradás megszervezése, alegységek összeköttetésének biztosítása	511
A híradás helye és szerepe a vezetésben	512
A híradó eszközök felosztása	514
Vezeték nélküli híradó eszközök	514
Vezetékes híradó eszközök	515
Futár és táboriposta	515
Jelzőeszközök	516
A híradással kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak a hírrendszer és elemei	517
Hírközpontok	517
A parancsnokok feladata a híradás megszervezésében	519
Általános elvek	519
A parancsnok (parancsnokhelyettes) kötelmei a híradással kapcsolatban	519
A híradás tervezése, szervezése	523
Általános elvek	523
Rádió híradás	524
A vezetékes híradás	525
A futár híradás	526
Jelző eszközök alkalmazása	527
A híradás biztosítása, a mentő munkák, valamint a különleges feladatok végrehajtása során	528
A mentő és mentesítő munkák híradásának megszervezése	528
A menet híradása	530
A nukleáris robbanások hatásai a híradó eszközökre	531
Alapelvek a forgalmi szolgálat ellátásához	533
Távirat	533
Távmondat	533
Párbeszéd	533
Hadműveleti közlemény	533
Szolgálati közlemény	534
Magán közlemény	534
Sürgősségi sorrend	534
"D" témakör
Vegyivédelmi biztosítás	535
A vegyi- és sugár szennyezettség ellenőrzés megszervezése és végrehajtása	537
A sugáradag-ellenőrzés megszervezése és végrehajtása	539
A részleges mentesítés megszervezése és végrehajtása	546
A műszaki egységek, alegységek együttműködésének megszervezése a vegyivédelmi szakszolgálat erőivel	549
A parancsnoki állomány feladata a vegyi- és sugár-helyzet értékelésében	552
"E" témakör
Az egészségügyi biztosítás főbb feladatai	555
Az egészségügyi biztosítás erői a polgári védelem rendszerében	555
A vezető és irányító szervek	556
A végrehajtó szervek	557
Az államigazgatási és üzemi egészségügyi szakszolgálati alakulatok	557
A menet egészségügyi biztosításának feladatai	559
A parancsnokok felelőssége és kötelessége	559
Az egészségügyi alegységek főbb feladatai a mozgásbiztosító osztagban	560
A gyógyító-kiürítő ellátás fogalma, rendszere és működésének alapelvei	561
A tömegek sérüsltek gyógyító-kiürítésének szakaszos rendszere	561
Kétszakaszos gyógyító-kiürítés	562
A sebesültgyűjtőhely	563
"F" témakör
Az egységek, alegységek anyagi-technikai biztosítása	565
Az anyagi-technikai biztosítás fogalma, jelentősége	566
Fogalmi meghatározások	567
Ellátó alegység	567
Műszaki-mentő szakszolgálat ellátó szolgálata	568
Élelmezési szakszolgálat	568
Ellátó bázis	568
Biztosítás	568
Ellátási norma	568
Javadalmazás	569
Kell-álladék	569
Ellátási alapok	569
Különleges eszközök és anyagok	569
Központi biztosítású anyagok	569
Saját beszerzésű anyagok	570
Kiképzési anyagok	570
Zárolt készletek	570
Telepített üzemanyag-töltőállomás	570
Mozgó üzemanyag ellátó pont	570
Telepített technikai ellátó állomás	571
Mozgó technikai kiszolgáló pont	571
Anyagellátó állomás	571
Az anyagis-technikai biztosítás elvi alapjai	572
Az anyagi-technikai biztosítás általános feladatai	573
Az anyagis-technikai szolgálat szervezeti felépítése és a végrehajtandó feladatok	577
Szakszolgálati egység- alegységparancsnokságok feladatai	577
Műszaki mentő alegységparancsnok feladatai	578
Alegység szolgálatvezető feladatai	579
Ellátó alegységparancsnok feladatai	579
Élelmezési ellátó beosztottak feladatai	589
Anyagellátó beosztottak feladatai	580
Anyagkezelők feladatai	581
Beosztott állomány feladatai	581
A szolgálattal szemben támasztott követelmények	582
Az ellátó szolgálat vezetésével szemben támasztott követelmények	582
Az ellátó szolgálat személyi állományával szemben támasztott követelmények	582
A zárolt készletek kialakításával kapcsolatos követelmények	583
Az anyagi-technikai ellátás rendszere	585
Az ellátás rendszere az előkészítő időszakban	585
Az ellátás rendszere a készenlétbe helyezés időszakában	586
Az ellátás rendszere az alkalmazás időszakában	587
Az anyagi-technikai biztosítás tervezése	595
A készenlétbe helyezés anyagi-technikai biztosításának terve	595
Az alkalmazás anyagi-technikai biztosításának terve	597

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem