kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Szikra kiadás |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 822 oldal |
Sorozatcím: | Természettudományos Kiskönyvtár |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 20 mű egy kötetben. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal. |
Hogyan keletkezett a világ? - 1949 | |
Bevezetés | |
Miről szól ez a könyvecske? | 3 |
Legendák a világ teremtéséről | 4 |
A természet változandósága, törvényei és egysége | 5 |
A természet alaptörvényei | |
Az anyag megmaradása | 7 |
Az energia megmaradása és átalakulása | 8 |
Egyetemes tömegvonzás | 10 |
Miből van a mindenség? | |
A mindenség a régiek elképzelésében | 12 |
Miből áll a Föld és a többi égites? | 13 |
A naprendszer | 15 |
A Nap - egy a csillagok közül | 19 |
A csillagok - távoli napok | 20 |
Csillagvilágok | 21 |
Hogyan keletkeznek az égitestek? | |
A természet fejlődése és az égitestek kora | 24 |
Hogyan születnek a csillagok? | 26 |
A csillagok élete és a jövendő napok | 30 |
A naprendszer keletkezése | 32 |
A bolygók életútja | 33 |
Világkatasztrófák | 35 |
A csillagok világában - 1949 | |
A csillagos ég | 3 |
A mi bolygónk: a Föld | 7 |
A Hold | 9 |
A Nap | 12 |
A bolygók | 15 |
A csillagok | 18 |
Miből állnak a csillagok? | 20 |
Óriáscsillagok és törpecsillagok | 24 |
Mi történik a csillagokon? | 30 |
A Mindenség határtalan és örök | 36 |
A mindenség szerkezete - 1950 | |
Bevezetés | |
A Föld és az ég | 3 |
A Föld mozgása | 4 |
A Hold a Föld kísérője | 7 |
Világító égitestek | 7 |
A naprendszer szerkezete | |
A bolygók és pályájuk | 11 |
A naprendszer | 12 |
Egyetemes tömegvonzás | 14 |
A bolygók leírása | 16 |
Az üstökösök | 23 |
A csillagrendszer szerkezete | |
A Nap és a csillagok | 27 |
A csillagok távolsága | 28 |
A csillagok mozgása | 29 |
A naprendszer mozgása | 31 |
A csillagok száma és felosztása | 33 |
A Tejút - nagy csillagrendszer | 34 |
A hatalmas tejutak feletti rendszer | |
Mi van a Tejút határán túl? | 36 |
Gömbalakú csillaghalmazok | 36 |
Galaktikántúli csillagrendszerek | 37 |
Összefoglalás | 40 |
Mi tartja a földet? - 1949 | |
A Föld tartós támasza | 3 |
"A három bálnán nyugvó Föld" | 4 |
Mit jelent az, hogy "lefelé"? | 7 |
Lehet-e úgy esni, hogy sem esünk? | 12 |
A Hold, mint ágyúgolyó | 20 |
Mi tartja hát a Földet? | 23 |
Befejezés | 26 |
Miért váltakoznak az évszakok? - 1950 | |
Bevezetés | 3 |
Miért van hajnal és alkony? | 4 |
Hogyan jöttek rá, hogy a Föld gömbalakú? | 6 |
Mi az oka a nappalok és éjszakák váltakozásának? | 9 |
Hogyan bizonyították be, hogy a Föld forog? | 11 |
Miért van nyáron melegebb, mint télen? | 13 |
Miért van a Nap nyáron magasabban a látóhatár fölött, mint télen? | 16 |
Mi az oka a Nap évi mozgásának a csillagok között? | 17 |
Hogyan bizonyítjuk be, hogy a Föld kering a Nap körül? | 19 |
Mi okozza az évszakok váltakozását? | 21 |
Mi a bolygó és a csillag? | 26 |
Milyen helyet foglal el a Föld a Mindenségben? | 29 |
A talaj keletkezése és élete - 1950 | |
Földünk múltja | 3 |
A Föld lehűlése | |
Vulkánok működése | |
Vetődések, törések, gyűrődések a Föld kérgében | |
Földrengések | |
Kitöréses kőzetek | |
A vulkanikus eredetű kőzetek mállása | |
A hőmérsékleti hatása | |
A szél tevékenysége | |
A víz romboló tevékenysége | |
A jégárak tevékenysége | |
Az élet és az erdő megjelenése a Földön | 19 |
Az első élőlények | |
Az első talajok | |
A talaj-baktériumok, ízeltlábúak és földtúrók | |
Talaj-baktériumok | |
Miért keletkezik a Föld felszínén különféle talaj | |
A talaj külső képe, vagy profilja | |
A talaj összetétele | 31 |
A talaj ásványi része | |
A talaj mechanikai összetétele | |
Televényföld vagy humusz | |
A televényföld (humusz) jelentősége | |
A televényföld szerepe a talaj szerkezetének kialakulásában | |
A talajvíz | |
A talajoldat | |
A talajlevegő | |
A talaj élő fázisa része | |
A talaj összetételének változása az időben | |
A talaj tulajdonsága | 40 |
A talaj termőképessége | |
A talaj elnyelőképessége | |
A talaj reakciója | |
A talaj likacsossága, vagy porozitása | |
A talaj vízbefogadóképessége | |
A talaj víztartó képessége és nedvtartalma | |
A talajban lévő felhasználható és fel nem használható víz | |
A talaj levegőtartalma | |
A talaj melege | |
Mégegyszer a talaj szerkezetének jelentőségéről | |
A főbb talajfajták rövid ismertetése | 51 |
A talajövezetekről, vagy zónákról | |
Tundrás talajok | |
Kallóföldes talajok | |
Elmocsarasodó és mocsaras talajok | |
Feketeföldes talajok | |
Szürke erdei földek | |
Gesztenyés talajok | |
Barnás talajok | |
Szürke földek (sivatagi övezet) | |
A szürke övezet | |
Struktúrálatlan szíkes talajok | |
Struktúrális szíkes talajok | |
A vörös talajok | |
A talaj változása az időben | 64 |
A talaj élete egy esztendő folyamán | |
Hogyan keletkezett az élet a Földön? - 1949 | |
Mikor jelent meg a Földön az élet | 3 |
A Föld mélye feltárja előttünk az idők mélyét | 4 |
Minden élőlény magában hordja régebbi ősei nyomát | 9 |
A sejtelőtti, láthatatlan lények világában | 12 |
Létrejöhetnek-e a baktériumok ősnemzés útján? | 14 |
Vannak-e még a baktériumoknál is egyszerűbb élőlények? | 15 |
Miből és hogyan született az élet a Földön? | 17 |
Az élet fejlődésének főbb fokozatai a Földön | 19 |
A növények és állatok eredete. Az élő természet három világa | 20 |
Van-e élet más világokon? | 28 |
Befejezés | 29 |
Élő és élettelen világ - 1949 | |
Bevezetés | 3 |
A vízcsepp eleven világa | 3 |
Milyen az élőlények testének felépítése | 6 |
Az élet ismertetőjelei | 7 |
Hogyan szaporodnak az élőlények? | 11 |
Az élő és élettelen látható hasonlósága | 16 |
Az életfeltételek és a szervezet halála | 22 |
Az élő világ története | 28 |
Befejezés | 35 |
Az élet eredete - 1949 | |
Bevezetés | 3 |
Az élet önnemzésének elmélete | 5 |
Az élet örökkévalóságának elmélete | 14 |
Az élet eredetének mechanisztikus (gépies) elmélete | 17 |
Az élet eredetének evolúciós elmélete | 22 |
Szén- és nitrogén-vegyületek elsődleges formái | 25 |
Elsődleges fehérjék keletkezése | 34 |
A legelső kolloidképződmények keletkezése | 44 |
Az élő protoplazma szerkezete | 47 |
Az ősi szervezetek keletkezése | 52 |
Befejezés | 57 |
A szervezet keletkezése és fejlődése - 1950 | |
Bevezetés | 3 |
A fogamzás titka | 4 |
Az állatok embrionális fejlődése | 15 |
Az ember embriójának fejlődése | 24 |
Az embrionális fejlődés és a faj története | 30 |
Darwin tanítása a természet fejlődéséről - 1949 | |
Darwinizmus - az élő természet fejlődéséről szóló általános tanítás és átalakításának hatásos eszköze | 3 |
Darwin Károly élete | 5 |
A háziállatok és kultúrnövények mesterséges kiválasztásáról (szelekciójáról) szóló tan | 10 |
A természetes kiválasztódás tana | 20 |
A természetes kiválasztódás elméletéből folyó legfontosabb következtetések | 28 |
Az életjelenségek célszerűsége, mint a természetes kiválasztódás eredménye | 28 |
A fajok eredetének folyamata és az átmeneti formák kihatása | 31 |
A dialektika elemei Darwin tanításában | 38 |
A növény élete - 1949 | |
Bevezetés | 3 |
A növény szerkezete | 5 |
A növény lélekzése | 13 |
Miért zöld színűek a növények? | 15 |
A növények víz- és ásványanyagszükséglete | 18 |
A növény növekedése | 21 |
Hogyan szaporodnak a növények? | 22 |
Milyenek a növények és miben különböznek egymástól? | 26 |
Az anyag körforgása a természetben | 39 |
Micsurin tanítása az idealista biológia elleni küzdelemben - 1949 | |
A modern weismannizmus idealista jellege | 5 |
A valódi tudomány - a véletlenek ellensége | 11 |
A modern weismannizmus - az embergyűlölő fajelmélet alapja | 15 |
Milyen kérdéseket döntött és dönt el a micsurini biológia | 19 |
Az ember származása - 1949 | |
Darwin az ember származásáról | 3 |
A marxizmus klasszikusai az ember származásáról | 5 |
A mai ember és a mai emberszabású majmok | 7 |
Emberszabású majmok és ősemberek csontvázainak lelőhelyei | 11 |
Vadászat és eszközkészítés a legrégibb embernél és az ősembernél | 19 |
Hogyan alakult át az ősember a mai emberré? | 24 |
Hogyan tanultak meg az emberek beszélni? - 1949 | |
Előszó | 3 |
Mi a nyelv és hogyan fejtették meg az eredetét | 5 |
Beszélnek-e az állatok? | 11 |
Miért kezdtek el az emberek beszélni? | 18 |
Milyen volt az emberek beszéde? | 23 |
Miért nem beszélt soha egy nyelven az emberiség | 33 |
A szovjet tudomány - a természet átalakítója - 1949 | |
A vadnövénytől a termesztettig | 3 |
Évszázados földművelési gyakorlat | 3 |
Első kísérletek a növény természetének átalakítására | 5 |
Darwin Károly és a darwinizmus | 7 |
Ki volt Darwin Károly? | 7 |
Mi a darwinizmus? | 9 |
A növények természetének átalakítói | 14 |
Kliment Arkágyijevics Tyimirjazev, a növény természetének kutatója | 14 |
A természet nagy átalakítója: Ivan Vlagyimirovics Micsurin | 18 |
Luther Burbank, új növények teremtője | 24 |
Darwin és Micsurin munkájának folytatója: Trofim Djenyiszovics Liszenko akadémikus | 28 |
A föld növényvilágának megújítása | 32 |
Hogyan alakítja át az ember a növényeket - 1949 | |
A növények és hatásuk a légkörre | 3 |
A munka és művészet ezredévei | 12 |
Kliment Arkagyjevics Tyimirjazev | 17 |
Iván Vlagyimorovics Micsurin | 26 |
Trofim Denyiszevics Liszenko | 42 |
A növénytermesztés sztahanovistái és a kísérletező kolhozparasztok | 57 |
Magasan lengjen a haladó, micsurini biológiai tudomány zászlaja! | |
Küzdelem az aszály ellen - 1950 | |
Az aszály okai | 4 |
Miért igényel a növény sok vizet? | 8 |
Hogyan alkalmazkodik a növény, ha a nedvesség elégtelen? | 9 |
A puszta növényzete | 13 |
Mitől függ a nedvesség felhalmozódása a talajban? | 17 |
A gyomnövények - a talajnedvesség tolvajai | 21 |
Az időben végzett vetés megvédi a növényt az aszály ellen | 23 |
Száraz vidéken gyorsan fejlődő fajtákat termesszünk! | 24 |
Szárazságálló növények | 25 |
Szárazságálló fajták kiválasztása | 26 |
A mesterséges öntözés az állandó magas termés biztosítéka | 27 |
A kolhózrendszer soha nem látott lehetőségeket nyitott meg az aszály elleni küzdelemben | 31 |
A Szovjetúnió a példánk hazánk erdősítése terén is! | 34 |
A földrengések - 1950 | |
Bevezetés | 8 |
Hogyan és hol keletkezik a földrengés? | |
A földrengés leírása | 4 |
Hogyan magyarázták régebben a földrengést? | 11 |
Hol fordul elő földrengés? | 12 |
A földkéreg szerkezete | |
A talaj rétegei | 19 |
Hogyan helyezkednek el a rétegek a hegyekben? | 20 |
A földrengés okai | |
A Föld tömegének változása és a földrengés | 23 |
A földrengés oka - tektonikus változás | 26 |
Mozgás a Föld nagyobb mélységeiben | 29 |
A földkéreg mozgásának okai | 30 |
Van-e tektonikus földrengésen kívül más földrengés is? | 31 |
A földrengés tanulmányozása | |
Meg lehet-e jósolni a földrengést? | 33 |
A földrengés tanulmányozására szolgáló készülékek | 35 |
Hogyan lehet csökkenteni a földrengés káros következményeit? | 37 |
Befejezés | 40 |
Függelék. A magyar föld rengései | 43 |
A hegyek és földrészek keletkezése - 1950 | |
Miről lesz szó a füzetben? | 3 |
A hegyekben | 6 |
Mit láthatunk a hegyekben? | 6 |
Az örök hó birodalmában | 9 |
Miből vannak a hegyek? | 12 |
A hegyek alkotóanyagának két fajtája | 12 |
Hogyan alakultak ki a réteges kőzetek? | 13 |
Hogyan alakultak ki a tömeges kőzetek? | 15 |
Hogyan képződtek a földrészek? | 18 |
A Föld és az őskori világrészek keletkezése | 18 |
A Földet szilárd kéreg burkolja | 19 |
A földkéregben egyenetlenségek képződnek | 20 |
Geoszinklinálisok - a hegyek szülői | 21 |
Hogyan keletkeztek a hegyek? | 23 |
A hegyek keletkezéséről szóló legendák | 23 |
A hegyek - a kihülő Föld ráncai | 24 |
Miről tanúskodnak a hegyek gyűrődései? | 25 |
A földkéreg törései | 27 |
Milyen erők hozták létre a hegyeket? | 28 |
A hegyek pusztulása | 31 |
Miért pusztulnak az hegyek? | 31 |
Hogyan nyerik el a hegyek formájukat? | 33 |
Észak és Dél hegyei | 37 |
A hegyek fokozatosan megsemmisülnek | 38 |
Befejezés | 40 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.