Testamentum

Fülszöveg

Nyugati magyar irodalom, tengeren túli magyar irodalom Ha jól belegondolunk, szemérmes eufémizmusról van szó. Pontosabb lenne, ha emigráns irodalomról beszélnénk, hisz 1990-ig művelői szemben álltak a Magyarországon is regnáló kommunista(szocialista) rendszerrel. Nos, Major-Zala Lajos ennek az emigráns irodalomnak a költője; mi több, ma is, a rendszerváltás után is az. Önkéntes, meghosszabított emigráció ez, mert a Svájcban élő, franciául is publikáló irodalmár úgy érzi (s ebben nincs egyedül), hogy a posztkommunisták hatalomra kerülése, legitimizálódása a változás értelmét, célját kérdőjelezi meg, teszi nevetségessé. Az elmaradt bűnhődést, a katarzist kéri számon a költő legújabb kötetében. Makacsság? Őrültség? Anakronizmus? Lehet, de ő vállalja a Don Quijote-i szerepet. Kimondja azt, amit sokan gondolnak, vélnek és elhallgatnak. Bizonyára akadnak, akik megütköznek vagy felháborodnak vádjain. De a kárhozatos múlt elsinkófálása miatt érzett kétségbeesés hozza felszínre mindezt,... Tovább

Fülszöveg

Nyugati magyar irodalom, tengeren túli magyar irodalom Ha jól belegondolunk, szemérmes eufémizmusról van szó. Pontosabb lenne, ha emigráns irodalomról beszélnénk, hisz 1990-ig művelői szemben álltak a Magyarországon is regnáló kommunista(szocialista) rendszerrel. Nos, Major-Zala Lajos ennek az emigráns irodalomnak a költője; mi több, ma is, a rendszerváltás után is az. Önkéntes, meghosszabított emigráció ez, mert a Svájcban élő, franciául is publikáló irodalmár úgy érzi (s ebben nincs egyedül), hogy a posztkommunisták hatalomra kerülése, legitimizálódása a változás értelmét, célját kérdőjelezi meg, teszi nevetségessé. Az elmaradt bűnhődést, a katarzist kéri számon a költő legújabb kötetében. Makacsság? Őrültség? Anakronizmus? Lehet, de ő vállalja a Don Quijote-i szerepet. Kimondja azt, amit sokan gondolnak, vélnek és elhallgatnak. Bizonyára akadnak, akik megütköznek vagy felháborodnak vádjain. De a kárhozatos múlt elsinkófálása miatt érzett kétségbeesés hozza felszínre mindezt, ahogy írja az Enyhülés kancsukája című versében: „elárultad magadat szégyenem/újra megalázva megaláztatódtól/szövetkezzünk a gyilkosokkal/megátkozlak szélhüdéses nyelv/nép átkomban veled vagyok " Vagy másutt: „felgyújtom szándékosan értelmemet/ érted te kurva hazám". Az azonosulás és megtagadás feloldhatatlan kényszerében való vergődés érzelmi csapdájából nincs kiút. A felgyújtott értelem és „ádáz", megbocsátani nem tudó tanúságtétel lírája ez, melyet szerzője kommentárokkal, jegyzetekkel lát el, szinte semmit sem bízva a véletlenre. Ám a súlyos és olykor provokatívnak ható versek tömbje után egy másik (hasonlóan megbotránkoztató) témakör is megjelenik a kötetben: az egyiptomi mitológia motívumaival átszőtt testi szerelem. Major-Zala a legkorábbi megújítója a magyar szerelmi költészetnek. Legalizált kimondhatatlannak tartott szavakat, s a szexualitás ember-és személyiség formáló ősi élményének modern kifejezőjeként komoly és mégis felszabadító, (al)testtáji kirándulásokra invitálja az olvasót. Több mint harminc magyar és francia kötet után a Testamentum összegzés, szintézis; s talán, a költő korát tekintve (nem végső) hagyatkozás. Éles és olykor kíméletlen kritikája azonban nem csak rendszer, hanem civilizáció-kritika is.
Major-Zala Lajos 1930. január 1 -én született a Zala megyei Kislakosban. 1948-ban menekült Jugoszlávián át Nyugatra, s Svájcban talált új hazára.(Menekülésének és letelepedésének történetét az Elveszett győzelem-ben írta meg.) Tanulmányait a Sorbonne-on és fribourgi egyetemen folytatta. Hosszú évekig orvos-látogatóként dolgozott, ma nyugdíjas. A Fribourg melletti kis faluban, Pensier-ban él. A hatvanas évek elejétől közlik verseit a nyugati magyar lapok, folyóiratok. Első (magyar nyelvű) verskötete 1967-ben jelent meg a jellegzetes, Ötödik síp címmel. (Utalva az Illyés Gyula alkotta fogalomra.) Francia nyelven Fleur sur os című kötetével 1974-ben jelentkezett. Azóta még négy verskötetet és egy regényt publikált franciául. A hetvenes évektől izgalmas, a határon túli magyarság gondjait megszólaltató, illegális szellemi műhelyt hozott létre hévízi villájában, a Lajosnapok ürügyén. Ebből nőtt ki a Csokonai Társaság, amely a rendszerváltozás óta hagyományainak megfelelően tanulmányi napokra hívja a legkülönbözőbb témákban a világ bármely táján élő írókat, költőket, gondolkodókat. Major-Zala Lajos a társaság alapító, tiszteletbeli elnöke. 1990-ig magyar nyelvű köteteit a müncheni Auróra Kiadó jelentette meg. Szerepelt a Vándorének és a Nyugati magyar költők (81) antológiájában. Legutóbbi könyve 2000-ben látott napvilágot.(Hogy hívnak, ember?, Árgus Kiadó, Székesfehérvár) Vissza