Fülszöveg
KF.r.F.MF.N KRZSÉBF.T (Fdelény, 1964) Dehrecenben élő író, költő, drámaíró, irodalonicörténcsz, ranár. Kiicacási rc- ^^^ ^ rülcrc a kortárs irodalom, .1/ avantgárd, a vi/iiális köhcszct, J
Tizenkét kötete jelent már meg (versek, képversek, drámák, 1
novellák, ifiiisdgi törtcnclmi regény, taniilmányok, kritikák, I >
emberismeret es erika tankönyv). A kortárs költészettel cs .^^B*^ prózával foglalkozó számos taniilmány cs kritika szerzője, f' Képverseiből t(')bb alkalommal rendezrek kiállítást. Jelen körete a Debreceni Egvetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájában tavaly meg védett rhO-disszertációjának t'iiraszerkesztett változata.
A Papp Tibor vizuális költészetét tárgyaló kötetnek jelentékeny szakmai hozadéka van: Kelemen Erzsébet elemzései, az általa feltárt összefüggések perspektivikus potenciálja nagy jelentőséggel bírhatnak a korszak irodalmának mai és jövendő kritikai analízise szempontjából.
Egyfelől jól határolja le vizsgálatának tárgyát, amennyiben Papp műfajilag...
Tovább
Fülszöveg
KF.r.F.MF.N KRZSÉBF.T (Fdelény, 1964) Dehrecenben élő író, költő, drámaíró, irodalonicörténcsz, ranár. Kiicacási rc- ^^^ ^ rülcrc a kortárs irodalom, .1/ avantgárd, a vi/iiális köhcszct, J
Tizenkét kötete jelent már meg (versek, képversek, drámák, 1
novellák, ifiiisdgi törtcnclmi regény, taniilmányok, kritikák, I >
emberismeret es erika tankönyv). A kortárs költészettel cs .^^B*^ prózával foglalkozó számos taniilmány cs kritika szerzője, f' Képverseiből t(')bb alkalommal rendezrek kiállítást. Jelen körete a Debreceni Egvetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájában tavaly meg védett rhO-disszertációjának t'iiraszerkesztett változata.
A Papp Tibor vizuális költészetét tárgyaló kötetnek jelentékeny szakmai hozadéka van: Kelemen Erzsébet elemzései, az általa feltárt összefüggések perspektivikus potenciálja nagy jelentőséggel bírhatnak a korszak irodalmának mai és jövendő kritikai analízise szempontjából.
Egyfelől jól határolja le vizsgálatának tárgyát, amennyiben Papp műfajilag sokrétű irodalmi tevékenységéből a vizuális költészetre, még pontosabban a vizuális percepción alapuló költészeti formákra koncentrál (tehát nem veszélyezteti munkája koherenciáját az életmű akusztikus és akcionális szegmensének vizsgálatával), ugyanakkor azon belül a költői mű érésének, kibontakozásának és hatásmechanizmusainak, nyelvi, szerkezeti és formai relevanciájának, továbbá motivikus és tartalmi dimenziójának valamennyi lényeges tényezőjét értő gondossággal világítja meg és helyezi el a korszak magyar és egyetemes irodalmának koordinátái között.
Kelemen Erzsébet alapos, többdimenziós, egyszerre komplex és részletekbe menő vizsgálódása kimutatja az életmű heterogenitásának és egységének minőségazonosságát is, s briliáns komplex elemzésekkel és a gazdag összefüggésrendszerben való biztos tájékozódással tárja fel a Papp Tibor-i költészet korszakos nyelvi, formai és történeti jelentőségét.
Kiemelkedően figyelemreméltó az a rendkívüli gondolati fegyelem és szinte tévedhetetlen szerkezeti építkezés is, amely a vizsgált tárgyhoz, vagyis Papp Tibor in utero sokoldalú és sokrétű költészetének komplex elemzéséhez, illetve az e művelet elvégzéséhez szükséges műveltségnek, tájékozottságnak és elmélyedésnek az elemzői horizontra való bekapcsolásához nélkülözhetetlen. Az életmű minden egyes fázisa, fejezete, lényegi összetevője, vetülete alapos szakmai elemzés tárgya lesz, az elemzésekből kirajzolódó tárgykörök és minőségmozzanatok összefüggő rendszerbe épülnek, és feltárják annak gazdag és kreatív hatásmechanizmusait.
Ez a monográfia kiemelkedő szakmai teljesítmény, témáját és szemléletét tekintve is hiánypótló erejű munka.
(Szkárosi Endre opponensi véleményéből)
Kelemen Erzsébet értekezése Papp Tibor vizuális költészetének bemutatása és értelmezési problémáinak fekárása tekintetében „hézagpótló "-nak mondható. A számítógépes művészetben járatlan befogadói réteghez is közelhozza azokat az alkotói eljárásokat, amelyek az új technikai eszközök felhasználásával új távlatokat nyitottak a poézis előtt. Szövegelemzései révén érthetővé válnak azok a komplex metanyelvi struktúrák és poétikai fogalmak, amelyeknek ismerete (és megértése) híján a konzervatív ízlésű olvasók elutasítják az avantgárd műveket. A hagyományos és a modern költészetben egyaránt jártas lévén, nem vesz tudomást jelenkori irodalmi életünk (és az irodalomtudomány) „kettéhasadtságáról", a tradicionális és az experimentális művészek képviselői között folyó ádáz belháborúkról, hanem egységben szemléli az irodalom belső életét, kontinuitását. Ismeri, felhasználja, de nem játssza ki egymás ellen a különböző irodalomtudományi iskolák egymásnak gyakran ellentmondó elméleteit, hanem a müvek eleven valóságából kiindulva értelmezi Papp Tibor vizuális költészetét, s szól az új művészethordozó eszközök (médiumok) szerepéről az alkotás folyamatában. Megkönnyíti a tájékozódást az intermediális műfajok körében, s bemutatja, hogy az adott kökői életművön belül milyen szerves kapcsolat van a „hagyomány és újítás" között.
G. Komoróczy Emőke
Vissza